De valóban az ülőmunka okozza a visszereket? És mit tehetünk azért, hogy megőrizzük lábaink egészségét? Szerencsére néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a megelőzésért.

Miért növeli az ülőmunka a visszér kialakulásának esélyét?

Ahhoz, hogy megértsük a problémát, érdemes tudni, hogyan működik a vénás keringés.

A lábak vénáinak a gravitációval szemben kell visszajuttatniuk a vért a szív felé. Ebben kulcsszerepet játszanak a vénabillentyűk és a lábszár izmai. Minden egyes lépésnél a vádli izmai úgy működnek, mint egy természetes pumpa: összenyomják a vénákat, és segítik a vér áramlását.

Ha azonban órákon keresztül mozdulatlanul ülünk, ez az izompumpa alig dolgozik. A vér könnyebben pang az alsó végtagokban, nő a nyomás a vénákban, ami idővel hozzájárulhat a visszérbetegség kialakulásához vagy a már meglévő panaszok súlyosbodásához.

Milyen tüneteket okozhat a tartós ülőmunka?

Nem minden esetben jelennek meg rögtön a jól látható, kidudorodó visszerek. A szervezet gyakran már korábban jelez.

A leggyakoribb panaszok:

• nehézláb-érzés a nap végére,
• boka- vagy lábdagadás,
• feszülő, sajgó lábak,
• éjszakai lábgörcsök,
• bizsergés vagy égő érzés,
• megjelenő seprűvénák.

Sokan ezeket egyszerű fáradtságnak tulajdonítják, pedig a tünetek a vénás keringés romlására is utalhatnak.

Kik vannak a legnagyobb veszélyben?

Az ülőmunka önmagában is kockázati tényező, de bizonyos esetekben még nagyobb odafigyelésre van szükség.

Nagyobb eséllyel alakulhat ki visszér, ha:

• a családban már előfordult visszérbetegség,
• valaki túlsúllyal él,
• várandós vagy korábban több terhessége volt,
• kevés testmozgást végez,
• napi 6–8 óránál többet ül megszakítás nélkül.

Természetesen ezek a tényezők nem jelentik azt, hogy biztosan kialakul a betegség, de érdemes tudatosan tenni a megelőzésért.

Mit tehetünk a visszér megelőzéséért ülőmunka mellett?

A jó hír az, hogy néhány apró változtatás is sokat segíthet.

1. Mozogjunk óránként néhány percet

Nem kell minden órában edzeni. Már az is sokat jelent, ha felállunk, elsétálunk a konyháig, vagy néhány percig sétálunk az irodában. Ez újra aktiválja a lábszár izompumpáját, amely segíti a vér visszaáramlását.

2. Végezzünk egyszerű lábgyakorlatokat

Ha nincs lehetőség felállni, ülve is átmozgathatjuk a lábainkat.

Például:

• emeljük fel váltva a sarkunkat,
• körözzünk a bokánkkal,
• feszítsük meg és lazítsuk el a vádlit,
• nyújtsuk ki időnként a lábakat.

Ezek az apró mozdulatok is serkentik a vérkeringést.

3. Figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre

A megfelelő hidratáltság hozzájárul a keringés egészséges működéséhez. Meleg időben vagy légkondicionált irodában különösen fontos elegendő folyadékot fogyasztani.

4. Mozogjunk munkaidő után is

A rendszeres séta, úszás, kerékpározás vagy nordic walking kiváló választás a vénák számára. Nem kell rögtön intenzív sportolásra gondolni: már napi 30 perc tempós séta is sokat tehet a vénás keringésért.

5. Kerüljük a hosszú ideig tartó mozdulatlanságot

Nemcsak az ülés, hanem a hosszan tartó egyhelyben állás is megterheli a vénákat. Ha munkánk ezt igényli, időnként mozgassuk meg a lábainkat, emelkedjünk lábujjhegyre vagy sétáljunk néhány percet.

6. Érdemes lehet kompressziós harisnyát viselni

Bizonyos esetekben – például örökletes hajlam vagy kezdődő visszérbetegség esetén – az orvos kompressziós harisnya viselését javasolhatja. Ez kívülről gyakorol enyhe nyomást a lábra, támogatva a vénák működését és csökkentve a pangást.

Mikor forduljunk érsebészhez?

Ha a panaszok rendszeresen jelentkeznek, vagy már látható visszerek is megjelentek, érdemes érsebészeti kivizsgálást kérni.

Különösen ajánlott szakorvoshoz fordulni, ha:

• a lábdagadás mindennapossá válik,
• estére erős fájdalom jelentkezik,
• kidudorodó visszerek jelennek meg,
• bőrelszíneződést vagy nehezen gyógyuló sebet tapasztalunk,
• a családban gyakori a visszérbetegség.

Egy ultrahangos érvizsgálattal pontos képet lehet kapni a vénák állapotáról, így szükség esetén időben megkezdhető a megfelelő kezelés.

Az ülőmunka tehát önmagában nem okoz visszérbetegséget, de jelentősen növelheti a kialakulásának kockázatát, különösen genetikai hajlam vagy egyéb rizikófaktorok esetén. A rendszeres mozgás, az óránkénti felállás, az egyszerű lábtorna és az egészséges életmód mind hozzájárulhatnak a vénák megfelelő működéséhez.

Ha a nap végére rendszeresen elnehezül a lába, megjelenik a lábdagadás vagy egyre több visszeret vesz észre, érdemes érsebészhez fordulni. A korai felismerés és a megfelelő kezelés nemcsak a panaszokat enyhítheti, hanem a későbbi szövődmények kialakulását is segíthet megelőzni.