Facebook

Dr. Kristóf Vera

Dr. Kristóf Vera 1978-ban szerzett általános orvosi diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, Budapesten, 1984-ben tette le a belgyógyászati szakvizsgát, 1999-ben lett az Angiológia Képzett Orvosa, majd 2010-ben egészségbiztosítási szakvizsgát tett. 1978-1990 között a Bajcsy-Zsilinszky Kórház III. Belgyógyászatán (általános belgyógyászat és speciális angiológia),
1993-tól Semmelweis Egyetem Ér-és Szívsebészeti Klinikáján dolgozik klinikai főorvos, angiológus szakterületen, 1995-től Péterfy Sándor utcai Kórház II. Belgyógyászatának (angiológia) konzultáns főorvosa.
Dr. Kristóf Vera 2010-től folytat belgyógyászati, angiológiai magánredelést, kiemelten foglalkozik phlebológiával és lymphológiával is. Számos publikáció és könyv részlet szerzője ebben a témában, rendszeresen vesz részt és tart előadásokat hazai és nemzetközi konferenciákon.

Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Műtét után nagy vérömleny alakult ki a combon vagy a lábszáron – vissza kell menni az orvoshoz?
Alapvetően természetes, ha a műtét után pár nappal láthatóvá válik a bőrön is vérömleny, a gond csak akkor van, ha ez folyamatosan növekszik, feszül, gyulladást, lázas állapotot okoz. Ha az eset kérdéses, inkább mutassák meg olyannak, aki ért hozzá.
Hogyan történik az érzéstelenítés lézeres és RF műtétnél?

Helyi érzéstelenítést alkalmazunk, szükség esetén intravénás érzéstelenítéssel kiegészítve. A műtét során a lézerszál vagy rádiófrekvenciás (RF) katéter bevezetése előtt az operált területet hígított helyi érzéstelenítő oldattal fecskendezzük körbe, a pontos adagolást ultrahang segítségével ellenőrizzük. A helyi érzéstelenítő hatására a fájdalomérzés az érintett területen megszűnik, azonban a tapintást továbbra is érzi a beteg, ez azonban egyáltalán nem kellemetlen. A vénatörzsek lézeres vagy rádiófrekvenciás (RF) kezelése során a visszér jelentősen felmelegszik, ennek a hőnek egy része a környezetre is átadódhat, mely helyi melegedés formájában észlelhető, azonban ez sem éri el a fájdalom szintjét. Ha mindezek ellenére mégis kellemetlen érzés, fájdalom jelentkezne, a műtétnél jelen lévő altató orvos intravénás fájdalomcsillapítóval, nyugtatóval kiegészíti a műtéti érzéstelenítést.

Minek megoperálni a visszeret, úgyis kiújul!
Sokszor lehet hallani, hogy egyesek azért nem akarnak műtétet, mert a környezetükben sokan vannak, akiknek kiújult műtét után. A kiújulás – recidíva – leggyakoribb oka a nem megfelelő műtéti technika, amely sajnos még érsebészek között is előfordul, de nem érsebészek között nagyon magas. Ennek oka legtöbbször az, hogy nem végeznek ultrahang vizsgálatot a műtét előtt illetve alatt, így a beavatkozás „vakon” történik, nem a megfelelő értörzset kezelik, vagy nem megfelelő módon kezelik. Megfelelő technikával, modern módszerekkel a kiújulás lényegesen ritkábban fordul elő!
Melyek a visszérbetegség stádiumai?
Az első stádium esetén enyhe panaszok kísérik a kórképet, duplex vizsgálat szerint ép a billentyűzet, terhelésre a láb és a lábszár duzzanata, viszketés, égő érzés tapasztalható. A második stádium esetén mérsékelt panaszok jelentkeznek, látható a visszeresség, duplex ultrahang vizsgálat szerint elégtelen vénabillentyű diagnosztizálható. A harmadik stádiumban lezajlott, ismételt visszérgyulladások fordulnak elő, barnásan elszíneződött bőr szemrevételezhető a lábszáron. A negyedik stádiumban súlyos vénás keringési elégtelenség, lábszárfekély, maradandó szöveti károsodás állapota alakul ki.
Mikor szükséges a visszérműtét?
Fekélyt megelőző állapotokban kétség kívül egészségügyi kockázatot jelent a visszeresség. Egyéb helyzetekben, a láb nehezedése, dagadása, görcsei illetve esztétikai okokból javasolt a műtét.
Maradandó-e a kezelés?
Az utóbbi évtizedekben rengeteget fejlődött az orvostechnika. Ennek köszönhetően kezeléseink eredménye hosszú távon nem különbözik a hagyományos műtéti eredményektől, ráadásul modern eszközeinkkel lényegesen kisebb a műtéti megterhelés és a kockázat!
Érdemes eltávolítani a visszeret?
A tág, kanyargós visszerek fala átalakul, elvesztik rugalmasságukat, az egészséges visszerek falában található simaizom átalakul kötőszövetté, így összehúzódni már nem tud. Feladatát továbbiakban nem tudja ellátni, sőt fokozza a panaszokat, tehát eltávolítása javasolt.
Örökölhető-e a visszeresség?

Örökölhető-e a visszeresség?

Mint minden kórképnek, a visszérbetegség kialakulásának is számos rizikótényezője van. Az örökletes hajlam a vénás betegségek megjelenésében is komoly szerepet játszik, a kórkép családi halmozódásának előfordulása esetén, az utódokban nagyobb eséllyel alakul ki visszeresség. Amennyiben visszérbetegség az egyik szülőnél jelentkezik, a gyermeknek, ötven százaléka esélye van arra, hogy esetében is jelentkeznek visszeres problémák.

Ha mindkét szülő visszérbetegségben szenved, az utódoknál "már" hatvan százalék az esély arra, hogy életük során visszérbetegség alakul ki. Hangsúlyozni kell azonban, hogy számos életmódbeli tényező is befolyásolja a kórkép megjelenését, így azok, akiknél családi "örökség" a visszeresség, tudatos életvezetéssel segíthetnek a visszeresség kialakulásának megelőzésében, illetve a kórkép megjelenésének késleltetésében.

Visszérpanaszok esetén forduljon bizalommal visszérgyógyászati magánrendelésünkön Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialistához!

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt. Részletek

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás