2016 február

Dr. Szabó Attila, érsebész, visszér-specialista, a VP-Med Egészségcentrum vezetője, az új rendelő megnyitásáról.

VP Med – Középpontban az egészségWatch this video on YouTube

Tovább
Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Nem fog hiányozni az a visszér, amit eltávolítanak?
A válasz határozott “NEM”! Fontos tudni, hogy a tág, kanyargós visszerekben nincs megfelelő keringés, azaz ezek a károsodott visszerek nem tudják a szív felé szállítani a vért. Ezen felül, normálisan is a vénás keringés döntő többsége a mélyvénákban szállítódik, az egészséges visszér (pl. szív-, vagy érműtétnél) eltávolítása sem jár semmilyen tünettel.
Hány alkalomra lesz szükségem?
Ez több tényezőtől is függhet, köztük a visszérbetegség előrehaladottságától is. Dr. Szabó Attila az alapos vizsgálatok után erre a kérdésére is választ ad. Jelentkezzen be most!
Milyen tünetei lehetnek a visszerességnek?
Néha fáradtnak, nehéznek érzi a lábát, és éjjelenként lábgörcsei vannak? Úgy gondolja, nem komoly a probléma, ezért csak legyint rá? Éppen ezek a tünetek a visszeresség előjelei!
Kiknél jelentkezik leggyakrabban a visszér?
A visszér leggyakrabban 40 év feletti nőknél jelentkezik, azonban korábban is kialakulhat! A kialakulás okai között szerepelhet az álló- vagy ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a súlyfelesleg, a többszöri szülés, a magas sarkú cipő viselése és a nehéz terhek cipelése. Ha jellemzőek Önre ezek, és gyakran fáj, esetleg éjszaka görcsöl a lába, vagy erek jelennek meg a lábszáron, érdemes szakemberrel konzultálni.
Mikor szükséges a visszérműtét?
Fekélyt megelőző állapotokban kétség kívül egészségügyi kockázatot jelent a visszeresség. Egyéb helyzetekben, a láb nehezedése, dagadása, görcsei illetve esztétikai okokból javasolt a műtét.
Megszüntethető a visszeresség “házilag”?
A megfelelő életmód sokat segíthet a megelőzésben, de ez nem csak az étkezésen múlik! A rendszeres mozgás, sportolás támogatja a vénás keringést, emellett a közérzeten is sokat javít. A legjobb megoldás, ha Ön is szakemberhez fordul, hogy az Ön esetében mi a megfelelő kezelési mód!
Hogyan zajlik a lézeres és rádiófrekvenciás visszérműtét?
A visszérműtét előtt a láthatóan kitágult vénákat speciális tollal kijelöljük. Első lépésként ultrahang ellenőrzés mellett vezetőkatétert helyezünk a kezelendő fő vénatörzsbe, ennek végét a közvetlenül a mélyvénás rendszerbe történő beömlésig vezetjük fel, ezt követi a helyi érzéstelenítés. Lézeres műtét során a vezetőkatéteren visszük a kezelés helyére a lézerszálat, majd folyamatos ultrahang kontroll mellett a szálat és a katétert együtt lassan visszahúzzuk az érben, miközben a lézerenergia a szál végének közvetlen környezetében a vért felmelegíti. A hő hatására a vér koagulálódik és az energia az érfalra is áttevődik, annak fehérjéi kicsapódnak, az érfal összezsugorodik, elzáródik. Rádiófrekvenciás (RF) visszérműtét során rövid vezetőkatéteren át visszük a kezelés helyére a rádiófrekvenciás ( RF) katétert, majd folyamatos ultrahang kontroll mellett azt lassan visszahúzzuk az érben, miközben a rádiófrekvenciás energia az érfalat felmelegíti. A hő hatására az érfal fehérjéi kicsapódnak, az összezsugorodik, elzáródik. A kezelés folyamata az ultrahang képen jól ellenőrizhető. A fő vénatörzs kezelése után a további oldalágakat érzéstelenítés után külön szúrásokból kezeljük, elzárjuk. A kezelés eredménye páciensenként eltérő lehet.
A masszázs vajon segít vagy ront a visszér helyzetén?
A klasszikus masszázs tilos a vénagyulladás esetén! A visszértágulatokat a szív irányába, finoman simogatva masszírozza, de lehetőleg ne túl gyakran!