Facebook

A lakosság 1-5%-át érinti a nyiroködéma Ne legyintsen, ha rendszeresen megdagadnak a végtagjai!

Gyakran dagad meg a lába, vagy a keze, mégsem gondolja, hogy ennek súlyos egészségügyi oka lehet? A szakember szerint ennek leggyakoribb oka a visszérbetegség, de gyakori az egyéb eredetű nyiroködéma is, mindez krónikus esetben akár lábszárfekély kialakulásához is vezethet.

Megdagadt, duzzadt végtagok, fájdalmas mozgás, megromlott életminőség. Sokan másra sem vágynak egy hosszú nap, vagy hét után, mint hogy hazaérjenek és feltegyék a lábukat. Ha rendszeresen megdagadnak a végtagjai, ne legyintsen, elképzelhető, hogy krónikus betegség áll a háttérben. Az esetek túlnyomó részében a vénák nem megfelelő működése miatt alakul ki és első jele a visszérbetegségnek. Előfordulhat azonban, hogy a nyirokerek fejlődési rendellenessége okozza, esetleg daganatos betegség járul hozzá. Magyarországon, a szakemberek becslése szerint az elsődleges (veleszületett) nyiroködéma gyakorisága a népességben 0,5-1%, a másodlagos (szerzett) nyiroködéma 2-5%-ban fordul elő, a kevert esetek gyakorisága 1-3 %. A nőket egyébként négyszer gyakrabban érinti ez a panasz.

 „Ha rendszeresen tapasztalja valaki, hogy tartósan bedagad a keze, vagy a lába, mindenképp keressen fel egy szakembert, lehetőség szerint angiológust, vagy érsebészt, mert valószínűleg vénás vagy nyirokér betegség áll a háttérben – tanácsolta Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialista. – A végtagok duzzanatát ugyanis leggyakrabban visszértágulat okozza, de a háttérben állhat korábbi trombózis, nyirokkeringési zavar is. Az okokat azonban azért is fontos megkeresni, mert előidézheti szív-, máj-, nőgyógyászati-, hasi és vesebetegség, daganatos betegség illetve anyagcserezavar is.

Ödéma akkor alakul ki, ha megbomlik a szövetközti folyadék termelődésének és elvezetődésének az egyensúlya, a szövetekben pedig vizenyő szaporodik fel. Mindenképp szükséges foglalkozni a panaszokkal, hiszen idővel szövődményekhez vezethet, krónikus esetekben pedig bőrelváltozás, boka megkeményedés, fekély is kialakulhat.

„Az okok pontos feltárása alapos általános kivizsgálás mellett általában ultrahanggal, ritkán MR- vagy izotóp vizsgálattal történik. A kezelés akkor a leghatékonyabb, ha az érbetegségekkel foglalkozó belgyógyász vagy érsebész, illetve a gyógytornász vagy nyirokterapeuta közösen dolgozza ki a terápiát. Sikerrel alkalmazható a kompressziós kezelés, amikor például befáslizzuk az érintett területet, vagy rugalmas harisnyát visel a páciens. Ugyancsak gyakran javasoljuk a nyiroktornát, és a kézi-, illetve gépi nyirokmasszázst. Ezek esetében a szövetekre gyakorolt felfelé irányuló nyomással érjük el a nyirokfolyadék elvezetődését” – tette hozzá az érsebész szakember.

Amennyiben a háttérben visszértágulat áll, csak a műtét segíthet. Ebben az esetben is számos lehetőség van: egyre népszerűbbek az úgynevezett modern visszérműtétek (lézeres, rádiófrekvenciás, ragasztásos műtét), amelyek során apró szúrásból, vékony katéterrel történik a tágult ér elzárása, nem vágják meg a bőrfelületet, elég a helyi érzéstelenítés, így rövidebb a gyógyulási időszak, illetve kisebb az esély szövődmények kialakulására is.

Miért épp a nyirokmasszázs?

A köznyelv csak így ismeri, gyakran elhangzik azonban a drenázs kifejezés is ugyanebben a témában. Nagy előnye, hogy a kezelés során a végtagban kialakult duzzanat okozta feszülés, fájdalom csökken, illetve megszűnik. Ugyancsak csökken a felhalmozódott salakanyagok mennyisége, javul a sejtek anyagcseréje, tápanyag- és oxigén ellátása.

Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Maradandó-e a kezelés?
Az utóbbi évtizedekben rengeteget fejlődött az orvostechnika. Ennek köszönhetően kezeléseink eredménye hosszú távon nem különbözik a hagyományos műtéti eredményektől, ráadásul modern eszközeinkkel lényegesen kisebb a műtéti megterhelés és a kockázat!
Örökölhető-e a visszeresség?

Örökölhető-e a visszeresség?

Mint minden kórképnek, a visszérbetegség kialakulásának is számos rizikótényezője van. Az örökletes hajlam a vénás betegségek megjelenésében is komoly szerepet játszik, a kórkép családi halmozódásának előfordulása esetén, az utódokban nagyobb eséllyel alakul ki visszeresség. Amennyiben visszérbetegség az egyik szülőnél jelentkezik, a gyermeknek, ötven százaléka esélye van arra, hogy esetében is jelentkeznek visszeres problémák.

Ha mindkét szülő visszérbetegségben szenved, az utódoknál "már" hatvan százalék az esély arra, hogy életük során visszérbetegség alakul ki. Hangsúlyozni kell azonban, hogy számos életmódbeli tényező is befolyásolja a kórkép megjelenését, így azok, akiknél családi "örökség" a visszeresség, tudatos életvezetéssel segíthetnek a visszeresség kialakulásának megelőzésében, illetve a kórkép megjelenésének késleltetésében.

Visszérpanaszok esetén forduljon bizalommal visszérgyógyászati magánrendelésünkön Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialistához!

Mi az a doppler vizsgálat és mikor van rá szükség?
Ez a speciális ultrahangvizsgálat az érelmeszesedés diagnosztikájában alkalmazott vizsgálat. Alkalmas a vér áramlási irányának meghatározására, segít az érszűkületek és a trombózis diagnosztizálásában, az érszűkület mértékének meghatározásában. Visszérbetegség esetén az ultrahang vizsgálat ad pontos képet a tágult erekről, a Doppler önmagában nem elég!
Mennyibe kerül?
Ide kattintva tájékozódhat diagnosztikai vizsgálataink, lézeres, rádiófrekvenciás, valamint egyéb terápiás kezeléseink árairól is. A személyre szabott kezelés kiválasztását minden esetben alapos vizsgálat előzi meg.
Mi a visszérbetegség?
A visszérbetegség a felületes vénás rendszer megbetegedése. A visszereken, más néven a vénákon áramlik vissza a végtagokból a vér a szív felé. Ezt a gravitációval ellentétes irányú áramlást a vénák falában lévő zárószelepként működő billentyűzet és az izomműködés pumpafunkciója biztosítja. Amennyiben különböző okok miatt nem zár jól a billentyűzet, a keringő vér a vénákból nem tud a szív felé teljesen kiürülni, a végtag megduzzad és feszülő érzés jelentkezik. A véráramlás lelassulásának következménye a felületes vénák falának kitágulása és egy önmagát súlyosbító körfolyamat beindulása. A kezeletlen visszérbetegség súlyos szövődmények kialakulásához vezethet.
Mit kerüljünk visszeresség esetén?
Mindenképpen kerülje a meleg vizes fürdőt, a szaunázást és a napozást, mivel a hő miatt felerősödhetnek a panaszai!
Miért romlik nyáron a visszeresség állapota?
Nyáron romlik a visszeresség állapota, amely ilyenkor kellemetlen tüneteket okozhat. A melegben ugyanis az erek kitágulnak, lelassul a vérkeringés és fokozódik a pangás. Javasoljuk, hogy nyáron viseljen kompressziós zoknit és lehetőség szerint kerülje a meleg vizes fürdőket és a szaunázást.
Volt mélyvénás trombózisom, akkor is el lehet végezni a műtétet?
Ultrahang vizsgálattal dönthető el a mélyvénák állapota, ettől függ a műtét elvégezhetősége. Ha a mélyvénákban az áramlás nem megfelelő, és a vénás vér szállítására szükség van a felületes vénákra,  akkor nem szabad műtétet végezni.