Az ödémás láb kezelése



A nyiroködéma krónikus betegség: a kezdetben jelentkező tüneteknek nem is tulajdonítunk jelentőséget. Azonban a szokásos esti lábdagadás idővel rosszabbodhat és krónikussá válhat. Ekkor a boka és láb duzzanata már pihentetésre sem szűnik meg, az ujjak és a végtagok megvastagodnak, a bőr pedig feszül, ami fájdalomhoz vezethet.

A nyiroködéma kezeletlenül súlyos szövődményekhez, az életminőség romlásához is vezethet: a beteg akár mozgáskorlátozott vagy járásképtelen is lehet. A nyiroködéma nem gyógyítható, viszont eredményes kezelés esetén akár tünetmentessé is tehető. Ehhez olyan komplex terápiára van szükség, melynek célja az ödéma fellazítása és kiürítése, valamint az ödémamentes állapot fenntartása.

Füredi Rita gyógytornász, nyirokterapeuta szerint a kezelés egyik legfontosabb eleme a kézi nyirokdrenázs. Ennek során a szövetközti folyadékot segítik elvezetni a nyirokereken keresztül. – Az eljárás nem klasszikus masszázs-technika, hanem meghatározott fogástechnikára alapuló, toló, nyomó és pumpáló fogások sorozatából áll – mondta el a szakember.

A nyiroködéma-mentesítő kezelés fontos része a kompressziós pólyázás is. Az eljárással a szövetek közötti térben felhalmozódott nyirokfolyadékot juttatják a nyirokérrendszerbe, illetve megakadályozzák annak visszatelítődését. – A kompressziós fáslizás során a rugalmas pólyákat több rétegben kell felhelyezni. A tévhitekkel ellentétben a jól felhelyezett bandázs nem rontja a vérkeringést és a bőr lélegzik alatta – hangsúlyozta Füredi Rita. A helytelen fáslizás viszont helyrehozhatatlan károkat okozhat:  keringési elégtelenséget, súlyos sebeket és fertőzéseket. Ezért fontos, hogy a beteg illetve a hozzátartozója is megtanulja a helyes fáslizást.

A gépi nyirokmasszázs az előbbi eljárások kiegészítésére szolgál. Az előidézett nyomáshullám segíti a nyirokfolyadék kiürülését a szövetekből, de csak akkor alkalmazható, ha a kezelő meggyőződik arról, hogy a nyirokelfolyásnak már nincs akadálya.

A szakember kiemelte: a különféle eljárások mellett legalább ekkora szerepe van a mozgásnak is. Létezik például speciális nyiroktorna, melynek feladatait gyógytornász állítja össze. De a nyirokkeringés fenntartásáért a beteg is tehet. – Ha nem mozgunk eleget, akkor fokozódhat a nyiroködéma – hívta fel a figyelmet Füredi Rita, aki leginkább a biciklizést, a lendülets gyaloglást (nordic walking) és az úszást javasolja nyiroködémás páciensei számára.

Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Milyen vizsgálatok lesznek lézeres és rádiófrekvenciás műtét előtt?

A műtét alapvető feltétele az ép mélyvénás keringés, igazolásához duplex ultrahang vizsgálat szükséges. Továbbá EKG vizsgálat történik, ellenőrizzük a laboratóriumi paramétereket, illetve mellkasröntgen felvétel készül. Az aneszteziológiai kockázat felmérés is része az előzetes ambuláns vizsgálatnak.

Mi az a doppler vizsgálat és mikor van rá szükség?
Ez a speciális ultrahangvizsgálat az érelmeszesedés diagnosztikájában alkalmazott vizsgálat. Alkalmas a vér áramlási irányának meghatározására, segít az érszűkületek és a trombózis diagnosztizálásában, az érszűkület mértékének meghatározásában. Visszérbetegség esetén az ultrahang vizsgálat ad pontos képet a tágult erekről, a Doppler önmagában nem elég!
Hogyan lehet kezelni az apró seprűvénákat?
A kapilláris tágulatok és visszerek kezelésének nagyon hatékony módszere a szkleroterápia (érelzárás), melyet egyaránt alkalmazhatunk a csak kozmetikai zavart okozó kis vénáknál, az úgynevezett seprűvénáknál és a vénás keringést már megterhelő nagyobb visszértágulatok kezelésére is.
A masszázs vajon segít vagy ront a visszér helyzetén?
A klasszikus masszázs tilos a vénagyulladás esetén! A visszértágulatokat a szív irányába, finoman simogatva masszírozza, de lehetőleg ne túl gyakran!
Miért romlik nyáron a visszeresség állapota?
Nyáron romlik a visszeresség állapota, amely ilyenkor kellemetlen tüneteket okozhat. A melegben ugyanis az erek kitágulnak, lelassul a vérkeringés és fokozódik a pangás. Javasoljuk, hogy nyáron viseljen kompressziós zoknit és lehetőség szerint kerülje a meleg vizes fürdőket és a szaunázást.
Szeretnék visszérműtétet, de még előbb tervezünk gyereket
Inkább a terhesség előtt, érdemes elvégezni a műtétet, mert a terhesség alatt tovább romlik az állapot, kialakulhat trombózis a hormonális és mechanikai hatások miatt.
Mennyi ideig kell műtét után kompressziós harisnyát viselni?
Erre nincs egyértelmű adat, bizonyos vizsgálatok szerint csak 2-3 napig, általában 1-2 hétig javasolják a műtét utáni kompressziót. Az első 1-2 napban valóban fontos a megfelelő nyomás, amely a mélyvénákban az áramlást növelik, az esetleg elszakított visszér oldalágak vérzését, így a kialakuló bőr alatti vérömleny nagyságát csökkentik. Néhány nap után nem kell viselni a harisnyát éjszakára, hacsak egyéb állapot ezt nem indokolja. A napközbeni kompressziót érdemes fokozatosan csökkenteni (este egyre korábban levenni), ha nincs panasz, pár nap alatt elhagyható.
Mi a visszérbetegség?
A visszérbetegség a felületes vénás rendszer megbetegedése. A visszereken, más néven a vénákon áramlik vissza a végtagokból a vér a szív felé. Ezt a gravitációval ellentétes irányú áramlást a vénák falában lévő zárószelepként működő billentyűzet és az izomműködés pumpafunkciója biztosítja. Amennyiben különböző okok miatt nem zár jól a billentyűzet, a keringő vér a vénákból nem tud a szív felé teljesen kiürülni, a végtag megduzzad és feszülő érzés jelentkezik. A véráramlás lelassulásának következménye a felületes vénák falának kitágulása és egy önmagát súlyosbító körfolyamat beindulása. A kezeletlen visszérbetegség súlyos szövődmények kialakulásához vezethet.