Érsebészet, lézeres és rádiófrekvenciás visszérkezelés – VP-Med Kft.

    Egészségcentrumunk alapítója, Dr. Szabó Attila érsebész, visszér-specialista 2021 márciusában az InfoRadió vendége volt. A beszélgetés során megemlítésre kerültek azok a visszérbetegséggel kapcsolatos leggyakoribb tünetek, amelyekkel már javasolt orvoshoz fordulni, de szó esett arról is, hogy inkább a nőket vagy férfiakat érinti-e jobban a betegség.

    InfoRádió: Hol áll ma Magyarország a visszér megbetegedéseket illetően?

    Dr. Szabó Attila: Nemcsak Magyarországon, de az egész világon népbetegségnek számít a visszérbetegség. A komolyabb, tehát látható elváltozással járó erek a megjelenése a lakosság mintegy 30%-ra jellemző.

    Kialakulásának oka alapvetően a genetika – magát a hajlamot örökölhetjük szüleinktől, nagyszüleinktől. Amennyiben emellé társul egy olyan életmód, amely során sokat állunk vagy ülünk, nem mozgunk eleget és esetleg még a testsúlyunk is magasabb az optimálisnál, mind-mind súlyosbíthatják a visszérbetegség kialakulását.

    InfoRádió: Doktor úr azt mondta, hogy a magyar társadalom 30%-át érinti. A férfiakra vagy a nőkre jellemző inkább?

    Dr. Szabó Attila: 70-30%-ban inkább a nőkre jellemző, mely részben a hormonoknak „köszönhető”. A női hormonok jóvoltából a kötőszövetek inkább lazábbak: a terhesség alatt például nagyon sokat tud romlani a visszeresség. Ez egyrészt a hormonok miatt lehet, másrészt a magzat elhelyezkedése is okozhat kismedencei pangást. Ezek mind-mind olyan tényezők, amelyek inkább a nőknek „kedveznek”.

    InfoRádió: Általában hogyan jelentkeznek az első panaszok? Milyen tünetekkel kell egyből orvoshoz fordulni?

    Dr. Szabó Attila: A kialakulás kezdeti szakaszában nagyon sokáig nincs látható elváltozás, hiszen a fő visszértörzsek – amelyek a billentyűelégtelenség következtében megbetegednek, kitágulnak – a bőr alatt helyezkednek el néhány cm-rel, azaz nem látszanak.

    Azonban egészen korán is jelentkezhetnek tünetek, minden elváltozás nélkül: ilyen a lábdagadás, nehézláb-érzés vagy nyugtalan láb szindróma. Az idő elteltével azonban már látható válnak a kitágult oldalágak, melyek a bőrfelszín alatt közvetlenül elhelyezkedő tágult, kanyargós erek. Ennek következményei lehetnek a seprűvénák is, a kékes-lilás elszíneződések megjelenése. Ezek a kezdeti tünetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a problémával foglalkozni kell.

    InfoRádió: Mit javasol, mit kell tenni annak érdekében, hogy elkerüljük ezt a betegséget?

    Dr. Szabó Attila: Nem várható el, hogy kezelés nélkül eltűnik, de a folyamatot le lehet lassítani. Az egyik leghasznosabb, amit tehetünk, hogy még ülőhelyzetben is tornáztatjuk lábainkat, ún. vénás tornát végzünk (lábfej, lábszár megfeszítése, ellazítása). Érdemes óránként felállni, pár percet sétálni. Ezen felül természetesen mind a lábaknak, mind az egészségünknek jót tesz a munka utáni fél órás, órás séta a szabad levegőn.

    Akinek van rá módja mindenképpen sportoljon: a gyaloglás, kerékpározás és úszás mind-mind kiváló szabadidős tevékenységek. Alapvetően a problémára ajánlott gyógyszerektől nem szabad csodát várni, de enyhébb panaszok megléte esetén a szelídgesztenye tartalmú, narancshéj kivonatot tartalmazó gyógyszerek segíthetnek a tünetek csökkentésében. Azt azonban fontos kiemelnem: senki se várja ezektől a gyógyszerektől, kenőcsöktől, hogy visszértágulatai eltűnnek.

    Amennyiben a leírt tünetek alapján magára ismert, esetleg kérdései lennének a visszérbetegséggel kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal.