A visszérbetegség tünetei jellegzetesen a kitüremkedő erek, a boka feletti elszíneződés, éjszakai lábgörcsök, gyorsan elfáradó láb, és feszítő érzés formájában nyilvánulnak meg leggyakrabban. A visszérbetegség a vénák közti kötőszövet gyengesége miatt alakul ki, mely lehet örökletes is, ugyanakkor vannak hajlamosító tényezők is, mint például az álló foglalkozás, vagy a már kialakult szív- és érrendszeri betegség.
Sokáig nem okoz panaszt, idővel azonban egyre több tünet jelenik meg. Előfordulhat például az is, hogy látható vérömleny keletkezik az érintett területen. A kezeletlen visszér nem csupán esztétikai probléma, hanem komoly egészségügyi következményei is lehetnek. A tágult visszér kedvez a vérrög kialakulásának, mely akár tüdőembóliához is vezethet!
Szintén szövődményként jelenhet meg a lábszárfekély, valamint az ekcéma is. Szerencsére a visszérbetegség eredményesen kezelhető! A VP-MED Egészségcentrumnál lehetőség van a nyiroködémák, valamint a visszérproblémák teljes körű diagnosztikájára és gondozására, kompressziós kezeléssel, valamint modern műtéti megoldásokkal!
A visszeres keringés a végtagokon több síkban történik. A legnagyobb mennyiség az izmok között található mélyvénákban fut, ez a vénás keringés közel 90%-a. Az izmokat körülvevő pólyák felett futnak a felületes vénás törzsek. Ebből kettő van, a nagyobb (latin neve: vena saphena magna) a belbokától fut a lágyékhajlatig, ahol becsatlakozik az izmok között futó mélyvénába. A kisebbik (latin neve: vena saphena parva) a külbokától fut a térdhajlatig, ahol ugyancsak a mélyvénába omlik be. A felületes visszereket az un. perforáns vénák kötik össze a mélyvénákkal.
A felületes visszerek több típusból állnak, vannak törzsvénák (vena saphena magna (VSM)), ennél általában felületesebben futnak az oldalágak, közvetlenül a bőr alatt található kis visszerek a reticularis vénák, majd szinte a bőrben futó kapillárisok, amelyek normális állapotban nem látszanak, de kitágulva ezekből lesznek a hajszálerek – telangectasia.
A hajszálér más néven seprűvéna vagy, az angol szóhasználatból átfordított pókvéna. Ezeknek a visszereknek a tágulatai okozzák az arcon látható eres hálózatot. Itt a kiváltó tényező a napfény illetve a direkt környezeti hatások: hideg, meleg váltakozása, erős szél. Néha gyermekkortól látható, gyakran hatalmas anyajegy, amely nem pigmentet, hanem ereket tartalmaz. Ezeknek az elváltozása nehéz, mivel nem csak a felszínen látható tágult kapillárisokat kell kezelni, hanem a mélyben futó, a felületes ereket tápláló ereket is.
A visszér (véna) a szövetektől szállítja vissza a vért a szív felé. A visszérben lévő nyomás általában jóval alacsonyabb, mint a verőeres keringésben, ahol a szív ereje löki előre a vért. A visszerekben az áramlást csak részben biztosítja a szívverés, ehhez járul még hozzá a végtagokon az izmok összehúzódása is. Az áramlást a vénákban billentyűk irányítják a szív felé, megakadályozva, hogy a gravitáció miatt visszazuhanhasson.
Sokaknál a visszér fala idővel meggyengül, elveszti rugalmasságát, így a vékony billentyűk nem érnek össze, a vér visszazuhan a visszérben a nyitott billentyűkön keresztül. Ettől nagyobb lesz a nyomás, ezért a visszér fala egyre jobban elvékonyodik, majd kanyargósabbá válik, mint a lelassult folyók. A folyamat alapja a visszér falának átalakulása. Az egészséges visszér falában simaizomsejtek találhatóak, amelyek tartást, tónust biztosítanak az érfalnak. A tág visszér fala átalakul, degenerálódik, a simaizom helyett inkább kötőszövet található. ezért is érthető, hogy miért nem használ sem visszér kenőcs, sem tabletta visszeresség esetén.
Általában a két nagy felületes visszeres törzsnek a kötőszövetes átalakulása, tágulata okozza a visszerességet. A főtörzs kiszélesedésével, a billentyű károsodásával a visszazuhanó véna áramlása lelassul, a végtagokban reked, ahol megemelkedik a vénás nyomás, ennek következtében nem csak a főtörzs, hanem a visszér oldalágak is tágulni kezdenek. Mivel a két visszér főtörzs egy kötőszövetes hüvelyben fut, valamint az oldalágak felületesebben futnak általában az oldalágak visszeressége látható hamarabb, a főágak visszeres tágulata csak ultrahanggal kimutatható.
A visszérbetegség kialakulásában a meghatározó genetikai tényezőkön túl számos okot találunk:
A visszérbetegségnek több fázisa is van, a tünetmentességtől egészen a nem gyógyuló lábszárfekélyekig.
Ön melyikbe tartozik?
A visszérműtét után közvetlenül beteg felkelhet, majd sebészi ellenőrzés után kísérőjével otthonába távozhat. Trombózis megelőzésére 5 napig véralvadás-gátló injekciós kezelés javasolt. Otthonában szabadon mozoghat, 1-2 nap után zuhanyozhat, II. fokozatú kompressziós harisnya viselése 2 napig éjjel-nappal, majd még 2-3 hétig napközben javasolt. A műtét után 1-2 nappal ismét dolgozhat, azonban a tartós eredmény érdekében egy hétig nehéz fizikai munkát ne végezzen, ne sportoljon!
(c) 2024 VPMED Kft., minden jog fenntartva.
