Facebook

Érsebészeti betegvizsgálat

A rendelőnkben megjelenő betegek az első vizit alkalmával részletes vizsgálaton esnek át. Először kikérdezzük a kórelőzményre vonatkozó adatokat (előző betegségek, műtétek, korábbi kezelések, jelenleg is szedett gyógyszerek, gyógyszerallergia, családban előforduló betegségek), majd részletesen megbeszéljük jelen panaszait, melyekkel hozzánk fordult. Amennyiben rendelkezésre állnak korábbi vizsgálati leletek, zárójelenzések, képi dokumentáció, ezeket minden vizit alkalmával tartsa magánál. Az érsebészeti vizsgálat a panaszolt terület megtekintésével, megtapintásával kezdődik, melyet részletes érsebészeti vizsgálat követ. Megtapintjuk, meghallgatjuk a nyaki ereket, felső végtagi ereket, a lágyéki és alsó végtagi ereket, majd a típusos pontokat meghallgatva az erek és a szív felett zörejt keresünk. A has tapintása fontos információt ad esetleges értágulatok, daganatos elváltozások, gyulladások esetén. Alsó végtagi panaszok esetén vagy tapinthatatlan pulsus mellett Doppler vizsgálatot végzünk, meghatározzuk a végtagi keringésről fontos információt nyújtó Doppler-indexet, mely a lábakon és a karokon mért vérnyomások hányadosa (boka-felkar indexnek is nevezik). A vénás betegségek, visszértágulat, illetve thrombosis gyanúja esetén pontos diagnózist a vénás ultrahang vizsgálat biztosít. Nyaki erek felett hallható zörej észlelésekor, panaszok esetén vagy 60 éves kor felett a vizsgálatot nyaki ultrahang vizsgálattal egészítjük ki.

Vénás betegségek esetében általában elegendő a rendelőintézetben végzett vizsgálat a pontos diagnózis és kezelési terv felállításához, míg artériás betegség, értágulatok esetében további kiegészítő diagnosztikus beavatkozások elvégézése indokolt. Szükség szerint betegeinknek megszervezzük a speciális képalkotó vizsgálatokat (érfestés, CT, MR stb.). A vizsgálatok befejezése után, minden lelet birtokában tudjuk felállítani a kezelési, esetleg műtéti tervet, tervezünk meg egy esetleges kórházi felvételt.

Az érszűkület diagnosztikája

Az érszűkület gyanúja már a panaszok alapján felmerül. A panaszok jellege és súlyossága a szűkület helyétől és mértékétől, a megkerülő érhálózat fejlettségétől, a társbetegségektől és számos egyéb tényezőtől is függ. Leggyakoribb a lábikra izomzatában jelentkező fáradtság, mely bizonyos távolság megtétele után rendszeresen jelentkezik a beteg végtagon, a láb elsápad, később kivörösödik, a szőrzet kihullik, a bőr elvékonyodik, a körmök lassan nőnek, a sebek nehezen gyógyulnak. Fenti panaszok esetén a betegség a lágyékhajlat alatti érszakaszt érinti. Ha a hasi, illetve csípőverőerek szűkülnek be, vagy záródnak el, típusosan a farizomzatban, csípőtájékon jelentkezik fájdalom, melyet a végtagok elsápadása és éreredetű impotencia kísérhet. Súlyos, elhanyagolt esetben nyugalomban sem szűnő fájdalom, a végtag érzés- és mozgászavara, bőrterületek elhalása alakulhat ki, mely kezelés nélkül visszafordíthatatlanná válhat.

A betegvizsgálat során a fent említett elváltozások láthatóak. Megtapintjuk a pulzusokat, meghallgatjuk az erek zörejét, majd megmérjük a karokon és a lábakon a vérnyomást és kiszámítjuk a Doppler-indexet (ld. feljebb). Bizonytalanság esetén az artériák ultrahang vizsgálata adhat pontosabb információt a keringésre vonatkozóan. Amennyiben műtéti kezelés jön szóba, további diagnosztikus vizsgálatok szükségesek: ez lehet érfestés, computer tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia (MR) vizsgálat. Az elkészült leletek és képek birtokában tudjuk felállítani a műtéti tervet, vagy meghatározni a további kezelés menetét.

A nyaki erek betegségére neurológiai tünetek hívhatják fel a figyelmet, de gyakran tünetmentes betegnél egyéb irányú kivizsgálás során derül ki a betegség. Ha a nyaki erek duplex ultrahang vizsgálata jelentős mértékű szűkületet igazol, koponya CT vizsgálat, és érfestés vagy CT illetve MR angiográfia szükséges a műtéti terv felállításához. Egyéb műtét előtt 60 éves kor felett rutinszerűen elvégezzük a nyaki erek ultrahangos diagnosztikáját.

Az érszűkület kezelése

Értágulatok kezelése

 
Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Mikor szükséges a visszérműtét?
Fekélyt megelőző állapotokban kétség kívül egészségügyi kockázatot jelent a visszeresség. Egyéb helyzetekben, a láb nehezedése, dagadása, görcsei illetve esztétikai okokból javasolt a műtét.
Kiknél jelentkezik leggyakrabban a visszér?
A visszér leggyakrabban 40 év feletti nőknél jelentkezik, azonban korábban is kialakulhat! A kialakulás okai között szerepelhet az álló- vagy ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a súlyfelesleg, a többszöri szülés, a magas sarkú cipő viselése és a nehéz terhek cipelése. Ha jellemzőek Önre ezek, és gyakran fáj, esetleg éjszaka görcsöl a lába, vagy erek jelennek meg a lábszáron, érdemes szakemberrel konzultálni.
Okoz-e égési sérülést a lézer?
A Dr. Szabó Attila által alkalmazott lézer nem okoz égési sérülést, hiszen a lézer fénye a bőr felsőbb rétegein akadálytalanul képes áthatolni, azt nem károsítja. A lézeres kezelés előnye, hogy szinte teljesen fájdalommentes, ráadásul a kezelés után pár nappal már munkába lehet állni. Többet szeretne tudni? Vegye fel velünk a kapcsolatot!
Mi történik, ha nem kerül sor a beavatkozásra?
A visszérműtét elmaradása esetén várható a panaszok fokozódása, krónikus vénás elégtelenség, lábszárfekély kialakulása, az ilyen szövődményes esetek műtétje jelentősen nagyobb kockázattal jár. A mechano-kémiai ablációs műtétnek abszolút indikációja nincs, csak a kockázat-haszon arány mérlegelése után végezzük el a műtétet. A kozmetikai eredmény néhány héttel a beavatkozás elvégzése után már jól látható.
Hogyan történik az érzéstelenítés lézeres és RF műtétnél?

Helyi érzéstelenítést alkalmazunk, szükség esetén intravénás érzéstelenítéssel kiegészítve. A műtét során a lézerszál vagy rádiófrekvenciás (RF) katéter bevezetése előtt az operált területet hígított helyi érzéstelenítő oldattal fecskendezzük körbe, a pontos adagolást ultrahang segítségével ellenőrizzük. A helyi érzéstelenítő hatására a fájdalomérzés az érintett területen megszűnik, azonban a tapintást továbbra is érzi a beteg, ez azonban egyáltalán nem kellemetlen. A vénatörzsek lézeres vagy rádiófrekvenciás (RF) kezelése során a visszér jelentősen felmelegszik, ennek a hőnek egy része a környezetre is átadódhat, mely helyi melegedés formájában észlelhető, azonban ez sem éri el a fájdalom szintjét. Ha mindezek ellenére mégis kellemetlen érzés, fájdalom jelentkezne, a műtétnél jelen lévő altató orvos intravénás fájdalomcsillapítóval, nyugtatóval kiegészíti a műtéti érzéstelenítést.

Mi az a pszichoterápia?
Egy gyógyító célú beavatkozás közvetlen kommunikáció segítségével, bizalmi viszony egy hivatásos segítő személlyel. Több szempont szerint is fel lehet osztani: lehet tünetre irányuló, támogató, tehermentesítő, illetve konfliktusra irányuló, konfrontáló, elvárásokat támasztó módszerek. Szeretne többet tudni a témáról? Kattints ide: https://vpmed.hu/szolgaltatasok/psziche-terapia/
Hogyan készüljek fel a visszérműtétre?
A műtéti terület sterilitásának biztosítására fontos az operálandó végtag szőrtelenítése, melynek legalkalmasabb időpontja a műtétet megelőző nap. A műtéti fertőzések elkerülése érdekében a műtét alatt ne viseljen alsóneműt, lehetőleg vegyen le minden ékszert, távolítsa el testékszereit. Javasolt a körömlakk lemosása is, a ragasztott műköröm eltávolítása nem szükséges. A műtéteket éhgyomri állapotban végzik. A reggel szokásos gyógyszereit – előzetes egyeztetés szerint – vegye be, ha a műtétre esetleg délután kerül sorra, könnyű reggeli  fogyasztható, majd egészen a műtét időpontjáig bőségesen fogyasszon folyadékot. Tartós véralvadásgátló gyógyszerek szedésének felfüggesztése nem szükséges.
Maradandó-e a kezelés?
Az utóbbi évtizedekben rengeteget fejlődött az orvostechnika. Ennek köszönhetően kezeléseink eredménye hosszú távon nem különbözik a hagyományos műtéti eredményektől, ráadásul modern eszközeinkkel lényegesen kisebb a műtéti megterhelés és a kockázat!