Facebook

Érsebészeti betegvizsgálat

A rendelőnkben megjelenő betegek az első vizit alkalmával részletes vizsgálaton esnek át. Először kikérdezzük a kórelőzményre vonatkozó adatokat (előző betegségek, műtétek, korábbi kezelések, jelenleg is szedett gyógyszerek, gyógyszerallergia, családban előforduló betegségek), majd részletesen megbeszéljük jelen panaszait, melyekkel hozzánk fordult. Amennyiben rendelkezésre állnak korábbi vizsgálati leletek, zárójelenzések, képi dokumentáció, ezeket minden vizit alkalmával tartsa magánál. Az érsebészeti vizsgálat a panaszolt terület megtekintésével, megtapintásával kezdődik, melyet részletes érsebészeti vizsgálat követ. Megtapintjuk, meghallgatjuk a nyaki ereket, felső végtagi ereket, a lágyéki és alsó végtagi ereket, majd a típusos pontokat meghallgatva az erek és a szív felett zörejt keresünk. A has tapintása fontos információt ad esetleges értágulatok, daganatos elváltozások, gyulladások esetén. Alsó végtagi panaszok esetén vagy tapinthatatlan pulsus mellett Doppler vizsgálatot végzünk, meghatározzuk a végtagi keringésről fontos információt nyújtó Doppler-indexet, mely a lábakon és a karokon mért vérnyomások hányadosa (boka-felkar indexnek is nevezik). A vénás betegségek, visszértágulat, illetve thrombosis gyanúja esetén pontos diagnózist a vénás ultrahang vizsgálat biztosít. Nyaki erek felett hallható zörej észlelésekor, panaszok esetén vagy 60 éves kor felett a vizsgálatot nyaki ultrahang vizsgálattal egészítjük ki.

Vénás betegségek esetében általában elegendő a rendelőintézetben végzett vizsgálat a pontos diagnózis és kezelési terv felállításához, míg artériás betegség, értágulatok esetében további kiegészítő diagnosztikus beavatkozások elvégézése indokolt. Szükség szerint betegeinknek megszervezzük a speciális képalkotó vizsgálatokat (érfestés, CT, MR stb.). A vizsgálatok befejezése után, minden lelet birtokában tudjuk felállítani a kezelési, esetleg műtéti tervet, tervezünk meg egy esetleges kórházi felvételt.

Az érszűkület diagnosztikája

Az érszűkület gyanúja már a panaszok alapján felmerül. A panaszok jellege és súlyossága a szűkület helyétől és mértékétől, a megkerülő érhálózat fejlettségétől, a társbetegségektől és számos egyéb tényezőtől is függ. Leggyakoribb a lábikra izomzatában jelentkező fáradtság, mely bizonyos távolság megtétele után rendszeresen jelentkezik a beteg végtagon, a láb elsápad, később kivörösödik, a szőrzet kihullik, a bőr elvékonyodik, a körmök lassan nőnek, a sebek nehezen gyógyulnak. Fenti panaszok esetén a betegség a lágyékhajlat alatti érszakaszt érinti. Ha a hasi, illetve csípőverőerek szűkülnek be, vagy záródnak el, típusosan a farizomzatban, csípőtájékon jelentkezik fájdalom, melyet a végtagok elsápadása és éreredetű impotencia kísérhet. Súlyos, elhanyagolt esetben nyugalomban sem szűnő fájdalom, a végtag érzés- és mozgászavara, bőrterületek elhalása alakulhat ki, mely kezelés nélkül visszafordíthatatlanná válhat.

A betegvizsgálat során a fent említett elváltozások láthatóak. Megtapintjuk a pulzusokat, meghallgatjuk az erek zörejét, majd megmérjük a karokon és a lábakon a vérnyomást és kiszámítjuk a Doppler-indexet (ld. feljebb). Bizonytalanság esetén az artériák ultrahang vizsgálata adhat pontosabb információt a keringésre vonatkozóan. Amennyiben műtéti kezelés jön szóba, további diagnosztikus vizsgálatok szükségesek: ez lehet érfestés, computer tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia (MR) vizsgálat. Az elkészült leletek és képek birtokában tudjuk felállítani a műtéti tervet, vagy meghatározni a további kezelés menetét.

A nyaki erek betegségére neurológiai tünetek hívhatják fel a figyelmet, de gyakran tünetmentes betegnél egyéb irányú kivizsgálás során derül ki a betegség. Ha a nyaki erek duplex ultrahang vizsgálata jelentős mértékű szűkületet igazol, koponya CT vizsgálat, és érfestés vagy CT illetve MR angiográfia szükséges a műtéti terv felállításához. Egyéb műtét előtt 60 éves kor felett rutinszerűen elvégezzük a nyaki erek ultrahangos diagnosztikáját.

Az érszűkület kezelése

Értágulatok kezelése

 
Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Kiknél jelentkezik leggyakrabban a visszér?
A visszér leggyakrabban 40 év feletti nőknél jelentkezik, azonban korábban is kialakulhat! A kialakulás okai között szerepelhet az álló- vagy ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a súlyfelesleg, a többszöri szülés, a magas sarkú cipő viselése és a nehéz terhek cipelése. Ha jellemzőek Önre ezek, és gyakran fáj, esetleg éjszaka görcsöl a lába, vagy erek jelennek meg a lábszáron, érdemes szakemberrel konzultálni.
Miben segíthet a családterápia?
Manapság sok impulzus és stressz ér minket nap, mint nap. A különböző terápiák és tanácsadások nagy segítséget jelenthetnek, és mára egyre inkább elterjedtek. A családterápia azt emeli ki, hogy a családtagok hatnak egymásra, és lehetséges, hogy egy-egy egészségügyi problémának a hátterében valójában a rossz családon belüli kommunikáció áll. Tudjon meg többet: https://vpmed.hu/szolgaltatasok/psziche-terapia/
Maradandó-e a kezelés?
Az utóbbi évtizedekben rengeteget fejlődött az orvostechnika. Ennek köszönhetően kezeléseink eredménye hosszú távon nem különbözik a hagyományos műtéti eredményektől, ráadásul modern eszközeinkkel lényegesen kisebb a műtéti megterhelés és a kockázat!
Milyen vizsgálatok lesznek lézeres és rádiófrekvenciás műtét előtt?

A műtét alapvető feltétele az ép mélyvénás keringés, igazolásához duplex ultrahang vizsgálat szükséges. Továbbá EKG vizsgálat történik, ellenőrizzük a laboratóriumi paramétereket, illetve mellkasröntgen felvétel készül. Az aneszteziológiai kockázat felmérés is része az előzetes ambuláns vizsgálatnak.

Mit kell tudni a lábszárfekélyről?
A krónikus vénás betegségek legsúlyosabb formája, késői szövődménye a lábszárfekély kialakulása. Az érintett terület bőre fokozottan pigmentált, elszíneződött, később elfehéredik, a bőr elvékonyodik, a bőr alatti kötőszövet megvastagodik, az érintett terület sokszor igen fájdalmas, gyakran gyulladt, az egész lábszár megduzzadt, ödémás. Kis sérülés hatására, vagy akár spontán is felületes, gyulladásos környezetű fekélyek alakulnak ki, melyek nehezen gyógyulnak, fájdalmasak. Új lehetőséget teremt a helyi sebkezelésben a lézer alkalmazása. Lézerünk segítségével a sebtisztítást végezzük el, a sugár a sebet felületesen rétegről-rétegre megtisztítja, fertőtleníti, mindezt fájdalommentesen. További információ: https://vpmed.hu/informaciok/fekelykezeles/
Miért romlik nyáron a visszeresség állapota?
Nyáron romlik a visszeresség állapota, amely ilyenkor kellemetlen tüneteket okozhat. A melegben ugyanis az erek kitágulnak, lelassul a vérkeringés és fokozódik a pangás. Javasoljuk, hogy nyáron viseljen kompressziós zoknit és lehetőség szerint kerülje a meleg vizes fürdőket és a szaunázást.
Mit kerüljünk visszeresség esetén?
Mindenképpen kerülje a meleg vizes fürdőt, a szaunázást és a napozást, mivel a hő miatt felerősödhetnek a panaszai!
Örökölhető-e a visszeresség?

Örökölhető-e a visszeresség?

Mint minden kórképnek, a visszérbetegség kialakulásának is számos rizikótényezője van. Az örökletes hajlam a vénás betegségek megjelenésében is komoly szerepet játszik, a kórkép családi halmozódásának előfordulása esetén, az utódokban nagyobb eséllyel alakul ki visszeresség. Amennyiben visszérbetegség az egyik szülőnél jelentkezik, a gyermeknek, ötven százaléka esélye van arra, hogy esetében is jelentkeznek visszeres problémák.

Ha mindkét szülő visszérbetegségben szenved, az utódoknál "már" hatvan százalék az esély arra, hogy életük során visszérbetegség alakul ki. Hangsúlyozni kell azonban, hogy számos életmódbeli tényező is befolyásolja a kórkép megjelenését, így azok, akiknél családi "örökség" a visszeresség, tudatos életvezetéssel segíthetnek a visszeresség kialakulásának megelőzésében, illetve a kórkép megjelenésének késleltetésében.

Visszérpanaszok esetén forduljon bizalommal visszérgyógyászati magánrendelésünkön Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialistához!