A krónikus vénás betegségek legsúlyosabb formája, késői szövődménye a lábszárfekély kialakulása. Ez típusosan a belboka területén jelenik meg és az úgynevezett krónikus vénás elégtelenség (KVE) végstádiumát jelenti. A betegek kórelőzményében évek, évtizedek óta fennálló visszértágulat, esetleg többszöri visszérműtét, mélyvénás trombózis és a lábszár alsó harmadában megjelenő, fokozatos terjedést mutató bőrelváltozások szerepelhetnek. Az érintett terület bőre fokozottan pigmentált, elszíneződött, később elfehéredik, a bőr elvékonyodott, a bőr alatti kötőszövet megvastagodott, az érintett terület sokszor igen fájdalmas, gyakran gyulladt, az egész lábszár megduzzadt, ödémás. Kis sérülés hatására, vagy akár spontán is felületes, gyulladásos környezetű fekélyek alakulnak ki, melyek nehezen gyógyulnak, fájdalmasak. A sebek nem megfelelő kezelés esetén felülfertőződhetnek.
A fekély-, illetve sebképződés másik legfontosabb oka az alsó végtagi érszűkület. Ezek a sebek általában reakciómentes környezetű, legtöbbször fájdalmas bőrelváltozások, szövetelhalások. A sebek kialakulását megelőzően több-kevesebb ideje már jelentkeznek a betegnél az érszűkületre jellemző járási panaszok (az ún. dysbasia, “kirakat-betegség”), a végtag sápadt, fájdalmas, gyakran érzészavarral társul. A sebek a vérkeringés zavara miatt kialakuló oxigénhiány következtében mélyek, üszkösek. Előfordul még kevert típusú fekély, ahol a verőeres keringészavarhoz a vénás keringés elégtelensége is társul, ezek gyógyítása a legnehezebb feladat. Artériás keringészavar esetén a helyi sebkezelés mellett elsődleges a verőeres keringés helyreállítása, mert csak így van esély a gyógyulásra. Ehhez komplex érsebészeti kivizsgálásra, majd a megtalált érelváltozások katéteres vagy műtéti korrekciójára van szükség, melyhez ambulanciánknak megfelelő klinikai háttér áll rendelkezésére. Az ambuláns betegvizsgálat kapcsán minden ezzel kapcsolatos kérdésre választ adunk.
A krónikus, tisztán vénás eredetű fekélyek kezelése a kiváltó vénás alapbetegség típusától függően változó, de valamennyi kezelési mód kiegészítendő az úgyenevezett bázisterápiával, amely kompressziós kezelésből és aktív mozgásból áll. A kompressziós kezelés duzzadt, oedemás végtagon rugalmas pólya rendszeres viselését jelenti, ha a végtag duzzanata megszűnt, visszanyerte megszokott formáját, a kompressziós harisnya jelent kényelmes megoldást. A kompressziós kezelés alapvető fontosságú a károsodott vénás visszaáramlás támogatásában, a funkciójukat elvesztett billentyűk szerepének pótlásában.
Budapesti rendelőnkben különböző típusú rugalmas pólyák és helyben megvásárolható, kiváló minőségű kompressziós harisnyák állnak minden méretben betegeink rendelkezésére, szükség esetén akár biztosító által támogatott formában is, így a kezelést rögtön megkezdhetjük, nem szükséges további sorban állás a gyógyszertárban vagy gyógyászati segédeszköz boltban!
A fenti kezelést gyógyszeres terápia egészíti ki: a vénafal áteresztőképességét csökkentő szerek, az alvadási viszonyokat szabályozó szerek, trombocita aggregáció gátló szerek, az oedema kiürülését fokozó szerek, a nyirokkeringést serkentő szerek és a mikrocirkulációt javító készítmények adhatók, akár kombinációban is.
A fekélyek helyi sebészi kezelése feltétlenül szükséges. A sebek és a sebkörnyék megtisztítása, fertőtlenítése után magának a sebnek a kitisztítása, a pörkök eltávolítása következik. Kiváló minőségű, nagy nedvszívó képességű, modern kötszereink ideális sebgyógyulási viszonyokat teremtenek, ezek alkalmazását az első kötözés során betegeinknek megtanítjuk. E kötszerek használata esetén semmilyen sebhintőpor vagy sebkenőcs használata nem indokolt.
Mint minden kórképnek, a visszérbetegség kialakulásának is számos rizikótényezője van. Az örökletes hajlam a vénás betegségek megjelenésében is komoly szerepet játszik, a kórkép családi halmozódásának előfordulása esetén, az utódokban nagyobb eséllyel alakul ki visszeresség. Amennyiben visszérbetegség az egyik szülőnél jelentkezik, a gyermeknek, ötven százaléka esélye van arra, hogy esetében is jelentkeznek visszeres problémák.
Ha mindkét szülő visszérbetegségben szenved, az utódoknál "már" hatvan százalék az esély arra, hogy életük során visszérbetegség alakul ki. Hangsúlyozni kell azonban, hogy számos életmódbeli tényező is befolyásolja a kórkép megjelenését, így azok, akiknél családi "örökség" a visszeresség, tudatos életvezetéssel segíthetnek a visszeresség kialakulásának megelőzésében, illetve a kórkép megjelenésének késleltetésében.
Visszérpanaszok esetén forduljon bizalommal visszérgyógyászati magánrendelésünkön Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialistához!
(c) 2022 VPMED Kft., minden jog fenntartva.
