Facebook

Modern visszérműtétek Budapesten

A modern visszérműtétek két csoportra oszthatók:

Az egyik a helyi érzéstelenítésben, úgynevezett tumeszcens anesztéziában végezhető műtétek csoportja: lézeres műtétek, rádiófrekvenciás műtétek (endotermális abláció). E műtétek esetében az érbe a bőrön keresztül hatolunk be és szükség van valamilyen generátor alkalmazására, ami a lézer vagy rádiófrekvenciás energiát állítja elő: az eret a hőhatás zárja el. A módszereket folyamatosan fejlesztették és az endotermális abláció modern időszakának eredményei (2006 óta)  97% feletti hosszú távú eredményességet mutatnak.

A másik csoportba tartoznak az érzéstelenítést nem igénylő beavatkozások: hab szkleroterápia (a kisebb erek, oldalágak és seprűvénák kezelésére), és a két legújabb műtéti módszer, a mechanokémiai abláció (ClariVein) és a ragasztóval történő érelzárás (VenaSeal).

Miért válasszuk a modern visszérműtéteket?

A hagyományos visszérműtétek során néhány műtéti metszésből felkeressük a fő vénatörzseket (vena saphena magna és parva), majd a lekötések között átvágjuk. A lágyékhajlatban vagy a térdhajlatban, ahol az ér a mélyvénába ömlik, lekötjük az oldalágakat is (crossectomia), majd az érbe vezetett szondával a vénát eltávolítjuk, kihúzzuk a helyéről. Ilyenkor viszonylag komoly szöveti sérülést okozunk és az oldalágak is elszakadnak, ez a magyarázata a jelentős műtét utáni fájdalomnak és bevérzéseknek. Nem előnyös a lágyékhajlatban ejtett seb sem az elfertőződés veszélye és a tisztálkodás akadályozottsága miatt. Ha a beömlés körüli oldalágakat nem kötjük le, ez nem jár nagyobb kiújulási aránnyal, ezt több vizsgálat is igazolta, sőt ha modern műtét mellett (lézeres, rádiófrekvenciás) történik a crossectomia, valószínűbb az értörzsek újra kialakulása (neovaszkularizáció).

Több mint egy évtizede alkalmazzák már a metszések nélküli, éren belüli (endovénás), minimálisan invazív műtéti eljárásokat. A nemzetközi utánvizsgálatok alapján a műtéti eredményesség, a kiújulási arány megegyezik a hagyományos visszérműtétek késői eredményeivel, a műtéti megterhelés azonban lényegesen kisebb, a szövődmények előfordulása minimálisra csökkenthető és az életminőség javulása egyértelműen gyorsabb, mint a hagyományos műtét esetén. Azokban az országokban, ahol megfelelő támogatást kapnak az új módszerek a biztosítótól, már csaknem kizárólag a modern vénasebészeti módszereket alkalmazzák!

Az utóbbi évtizedben elterjedt endoluminalis műtéti módszerek (lézeres műtét, rádiófrekvenciás abláció) új, költséges technikát alkalmaznak a betegek kényelme érdekében. E módszerek előnyei a hagyományos nyitott műtéttel szemben:

  • nincs műtéti metszés a lágyékhajlatban
  • minimális a műtét utáni bevérzés a szövetek között, ezért minimális a sebfájdalom
  • a műtét után közvetlenül felkelhet, lábra állhat a beteg, nincs szükség kórházi megfigyelésre, a műtétek ambulánsan elvégezhetőek
  • a műtét helyi érzéstelenítésben végezhető, nem szükséges gerincközeli érzéstelenítés vagy altatás
  • a nagyobb szúrások, metszések hiánya miatt jobbak az esztétikai eredmények
  • a műtét után pár nappal ismét munkába állhat, nincs hosszú táppénzes időszak
  • a hosszú távú eredmények nem különböznek a hagyományos műtét eredményeitől

A modern műtéti módszerek hátránya azok eszközigényessége és viszonylagos drágasága, melyet azonban a fent említett előnyök kompenzálnak. A rádiófrekvenciás és lézeres beavatkozást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelenleg nem finanszírozza, ezért a betegeknek kell állniuk a műtét teljes költségét. Ha nemcsak a műtét árát nézzük, hanem a munkából kiesett időt, a műtéttel járó kényelmetlenséget, fájdalmat és az esztétikai eredményeket, a mérleg a modern műtétek javára billen.

Minden visszérkezelést részletes érsebészeti vizsgálat előz meg, így nem okozhat későbbi szövődményt egy fel nem ismert érszűkületből adódó sebgyógyulási zavar, a visszérbetegség, krónikus vénás elégtelenség okát kiderítve pedig nemcsak a felületes, látható bőrelváltozást kezeljük, hanem az alapbetegséget is.

A visszérbetegség kezelése komplex érsebészeti feladat, nemcsak kozmetológia!

 
Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Hogyan készüljek fel a visszérműtétre?
A műtéti terület sterilitásának biztosítására fontos az operálandó végtag szőrtelenítése, melynek legalkalmasabb időpontja a műtétet megelőző nap. A műtéti fertőzések elkerülése érdekében a műtét alatt ne viseljen alsóneműt, lehetőleg vegyen le minden ékszert, távolítsa el testékszereit. Javasolt a körömlakk lemosása is, a ragasztott műköröm eltávolítása nem szükséges. A műtéteket éhgyomri állapotban végzik. A reggel szokásos gyógyszereit – előzetes egyeztetés szerint – vegye be, ha a műtétre esetleg délután kerül sorra, könnyű reggeli  fogyasztható, majd egészen a műtét időpontjáig bőségesen fogyasszon folyadékot. Tartós véralvadásgátló gyógyszerek szedésének felfüggesztése nem szükséges.
Hogyan lehet kezelni az apró seprűvénákat?
A kapilláris tágulatok és visszerek kezelésének nagyon hatékony módszere a szkleroterápia (érelzárás), melyet egyaránt alkalmazhatunk a csak kozmetikai zavart okozó kis vénáknál, az úgynevezett seprűvénáknál és a vénás keringést már megterhelő nagyobb visszértágulatok kezelésére is.
Hogyan alakulhat ki visszér?
Visszerei mindenkinek vannak, hisz visszérnek a vénákat nevezzük, amelyek a hajszálerekből a szív jobb oldaláig szállítják a vért. Visszérbetegségként tehát a vénák különféle megbetegedéseit emlegetjük.  A vénák feladata, hogy az elhasznált vért visszajuttassák a szívhez. A szívből a tüdőbe jutva a vér újra megtelik oxigénnel, és az artériák segítségével eljut a test minden részébe, egész a hajszálerekig. Ezután újra a vénák, azaz a visszerek veszik át a szállító szerepet. A leggyakoribb visszérbetegség a szerzett visszér-tágulat, amely leginkább az alsó végtagokon jellemző elváltozás. A megvastagodott vénák eltorzulnak, csomókba csavarodnak, és nem képesek hatékonyan visszajuttatni a szén-dioxiddal, salakanyagokkal telített vért a szívhez. A mozgáshiány, az ülőfoglalkozás, vagy akár egy hosszabb utazás a vér pangását okozhatja a vénákban, amelyek a gyengébb kötőszövetekkel vagy esetleg a vér áramlását segítő billentyűk hibás működésével együtt elvezethetnek odáig, hogy a pangó vér elkezdi kitágítani az érfalat, és kialakul  visszér. A visszérbetegség rontja a végtag vérkeringését, és akár trombózishoz is vezethet. Budapesti visszérgyógyászati magánrendelőnkben kellemes körülmények között várjuk a visszérproblémákkal küzdő pácienseket!
Mire való a kompressziós harisnya?
Az egészségügyi harisnya, vagy más néven kompressziós harisnya a lábszár visszerein keletkezett tágulatok kezelésére szolgál. A betegség súlyosságától függ, hogy melyik típusát szükséges használni. Hatására csökken a pangás (ödéma) kialakulása és a visszerekben és nyirokerekben segíti a vér visszaáramlását a szív felé.
Milyen vizsgálatok lesznek lézeres és rádiófrekvenciás műtét előtt?

A műtét alapvető feltétele az ép mélyvénás keringés, igazolásához duplex ultrahang vizsgálat szükséges. Továbbá EKG vizsgálat történik, ellenőrizzük a laboratóriumi paramétereket, illetve mellkasröntgen felvétel készül. Az aneszteziológiai kockázat felmérés is része az előzetes ambuláns vizsgálatnak.

Mire kell ügyelni a lézeres és rádiófrekvenciás visszérműtét után?

A visszérműtét után közvetlenül beteg felkelhet, majd sebészi ellenőrzés után kísérőjével otthonába távozhat. Trombózis megelőzésére 5 napig véralvadás-gátló injekciós kezelés javasolt. Otthonában szabadon mozoghat, 1-2 nap után zuhanyozhat, II. fokozatú kompressziós harisnya viselése 2 napig éjjel-nappal, majd még 2-3 hétig napközben javasolt. A műtét után 1-2 nappal ismét dolgozhat, azonban a tartós eredmény érdekében egy hétig nehéz fizikai munkát ne végezzen, ne sportoljon!

Mi az oka a visszeresség kialakulásának?
Kialakulása egyrészt örökletes, tehát a nagyszülők fontos szerepet játszhatnak benne! Az oka, hogy az erekben lévő billentyűk nem zárnak tökéletesen, így visszaáramlik a vér, amelytől az érfal kitágul, és a benne lévő vér pangásához vezet. Az örökletességen túl a mozgáshiány és a túlsúly is hozzájárulhatnak a kialakulásához. A panaszokkal érdemes minél gyorsabban szakemberhez fordulni!
Melyek a visszérbetegség stádiumai?
Az első stádium esetén enyhe panaszok kísérik a kórképet, duplex vizsgálat szerint ép a billentyűzet, terhelésre a láb és a lábszár duzzanata, viszketés, égő érzés tapasztalható. A második stádium esetén mérsékelt panaszok jelentkeznek, látható a visszeresség, duplex ultrahang vizsgálat szerint elégtelen vénabillentyű diagnosztizálható. A harmadik stádiumban lezajlott, ismételt visszérgyulladások fordulnak elő, barnásan elszíneződött bőr szemrevételezhető a lábszáron. A negyedik stádiumban súlyos vénás keringési elégtelenség, lábszárfekély, maradandó szöveti károsodás állapota alakul ki.