Dr. Garbaisz Dávid

Mivel fordulhat hozzá?

Alsó végtagi érszűkület kivizsgálása, kezelése. Érszűkület szűrése, Doppler-vizsgálat. Hasi értágulat (aorta aneurizma) véleményezése, kezelése. Nyaki érszűkület kivizsgálása, kezelése. Visszeresség kivizsgálása, kezelése. Alsó végtagi hajszálértágulat, seprűvénák injekciós scleroterápiás kezelése. Érbetegségek érsebészeti véleményezése, vizsgálati lelet értelmezése. Érbetegségekkel kapcsolatos rizikófelmérés, életmódtanácsadás.

Szakmai tapasztalat

2011 – 2014 Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinika – kísérletes sebészeti kutatások
2014 – Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Érsebészeti és Endovaszkuláris Tanszék orvosa
2021 – Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Érsebészeti és Endovaszkuláris Tanszék, egyetemi tanársegéd

Tanulmányok

2005 – 2007 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar
2007 – 2011 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar
2011: általános orvosdoktori diploma (191/2011)
2011-2014 Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, Klinikai Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola, Klinikai és kísérletes angiológiai kutatások
2015: Ph.D. fokozat
2014-2021 érsebészet központi gyakornok a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Érsebészeti és Endovaszkuláris Tanszékén
2021: érsebészet szakvizsga

Bemutatkozás

„Tudomány és érsebészet – mindennek, amit csinálok, legyen tudományos alapja”

Dr. Garbaisz Dávid PhD. érsebész szakorvos, egyetemi tanársegéd, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Érsebészeti és Endovaszkuláris Tanszék orvosa.

Ahogy mondja: a gyógyítás belé volt kódolva, gyerekként is a fehér köpeny, a kémcsövek és az orvosi eszközök fanatikusa volt. Folyamatosan kísérleteket végzett, próbált „mindent” meggyógyítani. Az egyetemen is korán csatlakozott a tudományos diákköri munkához, így kapcsolódott be az I. sz. Sebészeti Klinikán az érsebészeti kutatásokba. Dr. Szijártó Attila mentoráltjaként igazi tudományos iskolában nevelkedett, mert ő is mindent tudományos alapokra akart helyezni. Az egyetem elvégzését követően itt is maradt három évig Ph.D. hallgatóként, majd a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Érsebészeti és Endovaszkuláris Tanszékén folytatta, ahol ma is dolgozik. Artériás, vénás, hasi főverőér, nyaki érproblémákat, akut eseteket kezel és mellette kutatómunkát is végez. Ez ma is a mindennapi munkájának a része. Jelenleg az úgynevezett homograft, vagyis transzplantációból származó véna, vagy artéria beültetésének vizsgálatában vesz részt, amelyekkel műér beültetést tudnak kiváltani és tovább bővíthetik a klinikán 1997 óta működő ér- és szívsebészeti homograft bankjának felhasználását a gyógyításban. Ő abban hisz, hogy ugyan érsebész, de érezni kell, hogy a betegnek mikor van szüksége érműtétre. A jól időzített és megfelelően felállított műtéti indikáció kulcstényező az érbetegségek érsebészeti gyógyításában. A gyógyítás mellett a sport a másik szenvedélye. Saját maga is rendszeresen, napi szinten sportol, illetve sportedzői, személyi edzői végzettséggel segíti a testmozgás és az egészséges életmód népszerűsítését. A testmozgás és az életmódváltás a megelőzés, vagy a már meglévő betegség ’karbantartásának’ egyik legfontosabb eszköze, mely különösen igaz az olyan népbetegségek esetén, mint az érbetegségek. Orvosként nap mint nap látja, hogy mennyi akár súlyos állapot is elkerülhető lenne ezzel a szemlélettel, de küldetése az is, hogy segítse a már kialakult betegség mellett a megfelelő mozgásformát, terhelést megtalálni, amelyet biztonsággal végezhetnek a szív-és érrendszeri betegek is.

Gyakran ismételt kérdések

további kérdések

Minek megoperálni a visszeret, úgyis kiújul!

Sokszor lehet hallani, hogy egyesek azért nem akarnak műtétet, mert a környezetükben sokan vannak, akiknek kiújult műtét után. A kiújulás – recidíva – leggyakoribb oka a nem megfelelő műtéti technika, amely sajnos még érsebészek között is előfordul, de nem érsebészek között nagyon magas. Ennek oka legtöbbször az, hogy nem végeznek ultrahang vizsgálatot a műtét előtt illetve alatt, így a beavatkozás „vakon” történik, nem a megfelelő értörzset kezelik, vagy nem megfelelő módon kezelik. Megfelelő technikával, modern módszerekkel a kiújulás lényegesen ritkábban fordul elő!

Fájdalmas?

A modern technológiával történő visszérkezelések előnye (pl. lézeres kezelés), hogy szinte alig járnak fájdalommal, esetleg enyhe csípő érzés jelentkezhet. Ezenkívül minimális a műtét utáni bevérzés a szövetek között, így minimális a sebfájdalom.

Melyek a visszérbetegség stádiumai?

Az első stádium esetén enyhe panaszok kísérik a kórképet, duplex vizsgálat szerint ép a billentyűzet, terhelésre a láb és a lábszár duzzanata, viszketés, égő érzés tapasztalható. A második stádium esetén mérsékelt panaszok jelentkeznek, látható a visszeresség, duplex ultrahang vizsgálat szerint elégtelen vénabillentyű diagnosztizálható. A harmadik stádiumban lezajlott, ismételt visszérgyulladások fordulnak elő, barnásan elszíneződött bőr szemrevételezhető a lábszáron. A negyedik stádiumban súlyos vénás keringési elégtelenség, lábszárfekély, maradandó szöveti károsodás állapota alakul ki.

Hogyan készüljek fel a visszérműtétre?

A műtéti terület sterilitásának biztosítására fontos az operálandó végtag szőrtelenítése, melynek legalkalmasabb időpontja a műtétet megelőző nap. A műtéti fertőzések elkerülése érdekében a műtét alatt ne viseljen alsóneműt, lehetőleg vegyen le minden ékszert, távolítsa el testékszereit. Javasolt a körömlakk lemosása is, a ragasztott műköröm eltávolítása nem szükséges. A műtéteket éhgyomri állapotban végzik. A reggel szokásos gyógyszereit – előzetes egyeztetés szerint – vegye be, ha a műtétre esetleg délután kerül sorra, könnyű reggeli fogyasztható, majd egészen a műtét időpontjáig bőségesen fogyasszon folyadékot. Tartós véralvadásgátló gyógyszerek szedésének felfüggesztése nem szükséges.

Maradandó-e a kezelés?

Az utóbbi évtizedekben rengeteget fejlődött az orvostechnika. Ennek köszönhetően kezeléseink eredménye hosszú távon nem különbözik a hagyományos műtéti eredményektől, ráadásul modern eszközeinkkel lényegesen kisebb a műtéti megterhelés és a kockázat!

Mit kerüljünk visszeresség esetén?

Mindenképpen kerülje a meleg vizes fürdőt, a szaunázást és a napozást, mivel a hő miatt felerősödhetnek a panaszai!

Nem fog hiányozni az a visszér, amit eltávolítanak?

A válasz határozott “NEM”! Fontos tudni, hogy a tág, kanyargós visszerekben nincs megfelelő keringés, azaz ezek a károsodott visszerek nem tudják a szív felé szállítani a vért. Ezen felül, normálisan is a vénás keringés döntő többsége a mélyvénákban szállítódik, az egészséges visszér (pl. szív-, vagy érműtétnél) eltávolítása sem jár semmilyen tünettel.

Hogyan zajlik a lézeres és rádiófrekvenciás visszérműtét?

A visszérműtét előtt a láthatóan kitágult vénákat speciális tollal kijelöljük. Első lépésként ultrahang ellenőrzés mellett vezetőkatétert helyezünk a kezelendő fő vénatörzsbe, ennek végét a közvetlenül a mélyvénás rendszerbe történő beömlésig vezetjük fel, ezt követi a helyi érzéstelenítés. Lézeres műtét során a vezetőkatéteren visszük a kezelés helyére a lézerszálat, majd folyamatos ultrahang kontroll mellett a szálat és a katétert együtt lassan visszahúzzuk az érben, miközben a lézerenergia a szál végének közvetlen környezetében a vért felmelegíti. A hő hatására a vér koagulálódik és az energia az érfalra is áttevődik, annak fehérjéi kicsapódnak, az érfal összezsugorodik, elzáródik. Rádiófrekvenciás (RF) visszérműtét során rövid vezetőkatéteren át visszük a kezelés helyére a rádiófrekvenciás ( RF) katétert, majd folyamatos ultrahang kontroll mellett azt lassan visszahúzzuk az érben, miközben a rádiófrekvenciás energia az érfalat felmelegíti. A hő hatására az érfal fehérjéi kicsapódnak, az összezsugorodik, elzáródik. A kezelés folyamata az ultrahang képen jól ellenőrizhető. A fő vénatörzs kezelése után a további oldalágakat érzéstelenítés után külön szúrásokból kezeljük, elzárjuk. A kezelés eredménye páciensenként eltérő lehet.

Bejelentkezés tovább