Facebook Facebook Facebook Facebook

Dr. Hevér Tímea PhD

Dr. Hevér Tímea

sebész, érsebész adjunktus

Az orvosi pályára családi indíttatásból kerültem. Bár én már nem emlékszem rá, de szüleim mesélték, hogy amikor a nagymamám beteg volt, gyerekként azt mondtam: majd orvos leszek és meggyógyítom. Ők egyébként pedagógusok és később, amikor a pályámat már komolyabban elkezdtem tervezni, én is az akartam lenni. Édesanyám és édesapám azonban lebeszéltek erről. Mindenképpen olyasmivel szerettem volna azonban foglalkozni, ahol az embereknek adhatok, így esett a választás az orvoslásra. És mivel az egyetemen nagyjából egy évtizedig tanítottam is, tulajdonképpen végül erről a régi álmomról sem kellett lemondanom.

A debreceni orvosegyetem hat éve tökéletes tesztidőszak volt: már az elején tudtam, hogy manuális szakmát akarok választani, de ezen belül is több területet kipróbáltam. Három évig belgyógyászati intenzív osztályon is dolgoztam, ott azonban nem volt lehetőségem PhD fokozatot szerezni. A Sebészeti Műtéttani Tanszékre viszont kifejezetten hívtak, így tehát a Jóisten döntötte el, hogy sebész legyen belőlem. Ez a szakterület pedig igazi szerelem lett. Megcsináltam a szakvizsgát, közben az érsebészetet is tanultam, de úgy láttam, az a munka nem egyeztethető össze a családdal, így azt gondoltam, nem ez lesz az utam. Az élet azonban újra közbeszólt: állást kaptam a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Általános-, Ér- és Plasztikai Sebészeti Osztályán, ott pedig mindkét szakterületen számítottak rám.

Régen egyébként még ritkaság számba mentek a női sebészek, hiszen hatalmas a fizikai terhelés, mostanra azonban egyre többen vagyunk. Tény, hogy nem könnyű, de mindig azt szoktam mondani, hogy ha az ember szeret valamit csinálni, annak az akadályait is könnyebben veszi. Azt nem tudom, a betegek hány százalékának van esetleg fenntartása a női sebészekkel szemben, azt viszont igen, hogy volt már olyan páciensem, aki két férfi kolléga után úgy döntött, inkább hozzám jár a továbbiakban kezelésre.

Egy külföldi konferencián beszélgettünk dr. Szabó Attilával, ekkor határoztam el, hogy én is csatlakozom a VP-Medhez. Itt teljesen más eljárásokkal dolgozunk, mint az állami szférában és itt a szakterület egyik kiválóságától tanulhatok. Ráadásul különböző a szemlélet és a körülmények is.

Úgy tapasztalom, a betegeknek az a legfontosabb, hogy az orvos emberszámba vegye őket. Sokat jelent számukra, ha hagyunk időt, hogy beszéljenek félelmeikről, vagy arról, milyen gondolataik vannak a beavatkozással kapcsolatban. Éppen ezért erre mindig szánok időt. Alapvető, hogy szakmai lag jók legyünk és a legmodernebb tudással rendelkezzünk, ugyanakkor, ha emberileg nem tudjuk azt adni, amire a pácienseknek szükségük van, mindez kevés.

Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Ha befáslizom a lábam, akkor nem lesz trombózisom?
A jól megválasztott fásli és kompressziós harisnya valóban csökkenti a trombózis előfordulását. Azonban harisnyánál fontos a megfelelő kompressziós fokozat és kiterjedés (térd vagy combtő) betartása, a fásli minősége (kellően rugalmas) és felhelyezése meghatározza a kezelés sikerességét.
Mire kell ügyelni a lézeres és rádiófrekvenciás visszérműtét után?

A visszérműtét után közvetlenül beteg felkelhet, majd sebészi ellenőrzés után kísérőjével otthonába távozhat. Trombózis megelőzésére 5 napig véralvadás-gátló injekciós kezelés javasolt. Otthonában szabadon mozoghat, 1-2 nap után zuhanyozhat, II. fokozatú kompressziós harisnya viselése 2 napig éjjel-nappal, majd még 2-3 hétig napközben javasolt. A műtét után 1-2 nappal ismét dolgozhat, azonban a tartós eredmény érdekében egy hétig nehéz fizikai munkát ne végezzen, ne sportoljon!

Hogyan alakulhat ki visszér?
Visszerei mindenkinek vannak, hisz visszérnek a vénákat nevezzük, amelyek a hajszálerekből a szív jobb oldaláig szállítják a vért. Visszérbetegségként tehát a vénák különféle megbetegedéseit emlegetjük.  A vénák feladata, hogy az elhasznált vért visszajuttassák a szívhez. A szívből a tüdőbe jutva a vér újra megtelik oxigénnel, és az artériák segítségével eljut a test minden részébe, egész a hajszálerekig. Ezután újra a vénák, azaz a visszerek veszik át a szállító szerepet. A leggyakoribb visszérbetegség a szerzett visszér-tágulat, amely leginkább az alsó végtagokon jellemző elváltozás. A megvastagodott vénák eltorzulnak, csomókba csavarodnak, és nem képesek hatékonyan visszajuttatni a szén-dioxiddal, salakanyagokkal telített vért a szívhez. A mozgáshiány, az ülőfoglalkozás, vagy akár egy hosszabb utazás a vér pangását okozhatja a vénákban, amelyek a gyengébb kötőszövetekkel vagy esetleg a vér áramlását segítő billentyűk hibás működésével együtt elvezethetnek odáig, hogy a pangó vér elkezdi kitágítani az érfalat, és kialakul  visszér. A visszérbetegség rontja a végtag vérkeringését, és akár trombózishoz is vezethet. Budapesti visszérgyógyászati magánrendelőnkben kellemes körülmények között várjuk a visszérproblémákkal küzdő pácienseket!
Hogyan történik az érzéstelenítés lézeres és RF műtétnél?

Helyi érzéstelenítést alkalmazunk, szükség esetén intravénás érzéstelenítéssel kiegészítve. A műtét során a lézerszál vagy rádiófrekvenciás (RF) katéter bevezetése előtt az operált területet hígított helyi érzéstelenítő oldattal fecskendezzük körbe, a pontos adagolást ultrahang segítségével ellenőrizzük. A helyi érzéstelenítő hatására a fájdalomérzés az érintett területen megszűnik, azonban a tapintást továbbra is érzi a beteg, ez azonban egyáltalán nem kellemetlen. A vénatörzsek lézeres vagy rádiófrekvenciás (RF) kezelése során a visszér jelentősen felmelegszik, ennek a hőnek egy része a környezetre is átadódhat, mely helyi melegedés formájában észlelhető, azonban ez sem éri el a fájdalom szintjét. Ha mindezek ellenére mégis kellemetlen érzés, fájdalom jelentkezne, a műtétnél jelen lévő altató orvos intravénás fájdalomcsillapítóval, nyugtatóval kiegészíti a műtéti érzéstelenítést.

Mennyi ideig kell kórházban maradni a visszérműtétet követően?
A visszérkezelés ambuláns sebészeti beavatkozásként történik: panaszmentesség esetén a műtét után rövid idővel kísérővel távozhat.
Mi történik, ha nem kerül sor a beavatkozásra?
A visszérműtét elmaradása esetén várható a panaszok fokozódása, krónikus vénás elégtelenség, lábszárfekély kialakulása, az ilyen szövődményes esetek műtétje jelentősen nagyobb kockázattal jár. A mechano-kémiai ablációs műtétnek abszolút indikációja nincs, csak a kockázat-haszon arány mérlegelése után végezzük el a műtétet. A kozmetikai eredmény néhány héttel a beavatkozás elvégzése után már jól látható.
Hogyan készüljek fel a visszérműtétre?
A műtéti terület sterilitásának biztosítására fontos az operálandó végtag szőrtelenítése, melynek legalkalmasabb időpontja a műtétet megelőző nap. A műtéti fertőzések elkerülése érdekében a műtét alatt ne viseljen alsóneműt, lehetőleg vegyen le minden ékszert, távolítsa el testékszereit. Javasolt a körömlakk lemosása is, a ragasztott műköröm eltávolítása nem szükséges. A műtéteket éhgyomri állapotban végzik. A reggel szokásos gyógyszereit – előzetes egyeztetés szerint – vegye be, ha a műtétre esetleg délután kerül sorra, könnyű reggeli  fogyasztható, majd egészen a műtét időpontjáig bőségesen fogyasszon folyadékot. Tartós véralvadásgátló gyógyszerek szedésének felfüggesztése nem szükséges.
Melyek a visszérbetegség stádiumai?
Az első stádium esetén enyhe panaszok kísérik a kórképet, duplex vizsgálat szerint ép a billentyűzet, terhelésre a láb és a lábszár duzzanata, viszketés, égő érzés tapasztalható. A második stádium esetén mérsékelt panaszok jelentkeznek, látható a visszeresség, duplex ultrahang vizsgálat szerint elégtelen vénabillentyű diagnosztizálható. A harmadik stádiumban lezajlott, ismételt visszérgyulladások fordulnak elő, barnásan elszíneződött bőr szemrevételezhető a lábszáron. A negyedik stádiumban súlyos vénás keringési elégtelenség, lábszárfekély, maradandó szöveti károsodás állapota alakul ki.

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy rendelőnk a megszokott nyitvatartás mellett üzemel. Bővebb információ