Facebook

Dr. Kristóf Vera

Dr. Kristóf Vera 1978-ban szerzett általános orvosi diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, Budapesten, 1984-ben tette le a belgyógyászati szakvizsgát, 1999-ben lett az Angiológia Képzett Orvosa, majd 2010-ben egészségbiztosítási szakvizsgát tett. 1978-1990 között a Bajcsy-Zsilinszky Kórház III. Belgyógyászatán (általános belgyógyászat és speciális angiológia),
1993-tól Semmelweis Egyetem Ér-és Szívsebészeti Klinikáján dolgozik klinikai főorvos, angiológus szakterületen, 1995-től Péterfy Sándor utcai Kórház II. Belgyógyászatának (angiológia) konzultáns főorvosa.
Dr. Kristóf Vera 2010-től folytat belgyógyászati, angiológiai magánredelést, kiemelten foglalkozik phlebológiával és lymphológiával is. Számos publikáció és könyv részlet szerzője ebben a témában, rendszeresen vesz részt és tart előadásokat hazai és nemzetközi konferenciákon.

Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Hogyan lehet kezelni az apró seprűvénákat?
A kapilláris tágulatok és visszerek kezelésének nagyon hatékony módszere a szkleroterápia (érelzárás), melyet egyaránt alkalmazhatunk a csak kozmetikai zavart okozó kis vénáknál, az úgynevezett seprűvénáknál és a vénás keringést már megterhelő nagyobb visszértágulatok kezelésére is.
Mik a visszérbetegség tünetei?
A kezdeti panaszok sokszor annyira enyhék, hogy többnyire senki nem gondol betegségre, inkább kozmetikai hibának gondolja a kék dudorokat, vagy a pókhálószerűen kirajzolódó vénákat. Sokszor még a láb zsibbadása vagy a megdagadt végtagok sem hívják fel a figyelmet a betegségre. A lábdagadás érzése, a boka megvastagodása, a bőr viszketése későbbi tünetek. Ha éjszakai izomgörcsöket, a bőr vöröses-barnás elszíneződését tapasztalja, valamint hámlást, nedvezést, akkor már előrehaladott visszérproblémáról van szó. Ha elhanyagolják a visszérbetegséget, lábszárfekély alakulhat ki. Ilyenkor már nagyon nehéz a gyógyítás, ezért rendkívül fontos, hogy időben kezdjük kezelni a betegséget. Forduljon bizalommal hozzánk budapesti visszérgyógyászati magánrendelőnkben!
Mennyi ideig kell műtét után kompressziós harisnyát viselni?
Erre nincs egyértelmű adat, bizonyos vizsgálatok szerint csak 2-3 napig, általában 1-2 hétig javasolják a műtét utáni kompressziót. Az első 1-2 napban valóban fontos a megfelelő nyomás, amely a mélyvénákban az áramlást növelik, az esetleg elszakított visszér oldalágak vérzését, így a kialakuló bőr alatti vérömleny nagyságát csökkentik. Néhány nap után nem kell viselni a harisnyát éjszakára, hacsak egyéb állapot ezt nem indokolja. A napközbeni kompressziót érdemes fokozatosan csökkenteni (este egyre korábban levenni), ha nincs panasz, pár nap alatt elhagyható.
Maradandó-e a kezelés?
Az utóbbi évtizedekben rengeteget fejlődött az orvostechnika. Ennek köszönhetően kezeléseink eredménye hosszú távon nem különbözik a hagyományos műtéti eredményektől, ráadásul modern eszközeinkkel lényegesen kisebb a műtéti megterhelés és a kockázat!
Hogyan zajlik a lézeres és rádiófrekvenciás visszérműtét?
A visszérműtét előtt a láthatóan kitágult vénákat speciális tollal kijelöljük. Első lépésként ultrahang ellenőrzés mellett vezetőkatétert helyezünk a kezelendő fő vénatörzsbe, ennek végét a közvetlenül a mélyvénás rendszerbe történő beömlésig vezetjük fel, ezt követi a helyi érzéstelenítés. Lézeres műtét során a vezetőkatéteren visszük a kezelés helyére a lézerszálat, majd folyamatos ultrahang kontroll mellett a szálat és a katétert együtt lassan visszahúzzuk az érben, miközben a lézerenergia a szál végének közvetlen környezetében a vért felmelegíti. A hő hatására a vér koagulálódik és az energia az érfalra is áttevődik, annak fehérjéi kicsapódnak, az érfal összezsugorodik, elzáródik. Rádiófrekvenciás (RF) visszérműtét során rövid vezetőkatéteren át visszük a kezelés helyére a rádiófrekvenciás ( RF) katétert, majd folyamatos ultrahang kontroll mellett azt lassan visszahúzzuk az érben, miközben a rádiófrekvenciás energia az érfalat felmelegíti. A hő hatására az érfal fehérjéi kicsapódnak, az összezsugorodik, elzáródik. A kezelés folyamata az ultrahang képen jól ellenőrizhető. A fő vénatörzs kezelése után a további oldalágakat érzéstelenítés után külön szúrásokból kezeljük, elzárjuk. A kezelés eredménye páciensenként eltérő lehet.
Mikor szükséges a visszérműtét?
Fekélyt megelőző állapotokban kétség kívül egészségügyi kockázatot jelent a visszeresség. Egyéb helyzetekben, a láb nehezedése, dagadása, görcsei illetve esztétikai okokból javasolt a műtét.
Mennyi ideig kell kórházban maradni a visszérműtétet követően?
A visszérkezelés ambuláns sebészeti beavatkozásként történik: panaszmentesség esetén a műtét után rövid idővel kísérővel távozhat.
Lehet baj, ha nem távolítjuk el a tágult visszeret?

A visszérbetegségek következtében a lábszár, a lábujjak vérellátása károsodik. A vénákban pangó vér lerakja a benne lévő színezőanyagokat, ezáltal a bőrön kiütések jelentkeznek. Az elhasznált, kötőszövetekbe szivárgó vér károsítja a szöveteket, azok veszítenek rugalmasságukból. A gyulladt, száraz, elvékonyodott bőr sokkal kevésbé lesz ellenálló a fertőző betegségekre, hamarabb elterjedhetnek a gombás betegségek. A trombózis és az orbánc a bőr apró repedései miatt alakulhat ki.

Néhány év elhanyagolt visszérprobléma már a láb fekélyesedéséhez vezethet.

A következmények elkerülése érdekében érdemes tehát eltávolítani a tágult visszereket. Súlyos esetekben mindenképp sebészi beavatkozás szükséges, amely már a panaszmentes időszakokban is javasolt. Ezzel megelőzhetőek a fájdalmas következmények.

Injekciós kezeléssel leginkább a bőrvénákat tudják kezelni. Ilyenkor gyulladáskeltő anyagot juttatnak a vénafalba, amellyel összetapasztják a beteg vénák falát, így elzárva azokat a keringésből.

Visszérproblémákkal forduljon szakorvoshoz! Várjuk Önt is budapesti visszérgyógyászati magánrendelőnkben!