Facebook

Dr. Oláh Zoltán

Leírás:

1971-ben születtem Budapesten. 1996-ban végeztem a SOTE-n, 2002-ben általános sebészetből, 2007-ben érsebészetből szereztem szakvizsgát, 2009 óta igazságügyi sebész orvoszszakértőként is tevékenykedem.

2004 óta foglalkozom érbetegekkel, 2005 óta a városmajori érsebészeti klinika munkatársaként, 2016 óta osztályvezető főorvosként. Tevékenységem kiterjed a nyaki, mellkasi, hasi és végtagi verőerek nyitott, endovascularis és hibrid beavatkozásaira, a visszérbetegek nyitott és endovénásműtéteire. Évek óta veszek részt daganatos betegek érsebészeti beavatkozást igénylő kiterjesztett műtéteiben (ortopédia, urologia).

Az egyetemi évek alatt rendszeres oktatói és előadói tevékenységet végzek magyar és angol nyelven, számos szakorvosjelölt mellett folytattam tutori tevékenységet és részt veszek az angiologus és érsebész kollégák továbbképzésében.

Továbbképzések:

2012: VNUS Symposium, Alkmaar, Netherlands

2013: Anaconda Vascular workshop, Glasgow, Scotland

2014: AAA EVAR Advanced emergency treatment, Bottrop, Germany

2016: Advanced aortic workshop, Lille, France

2017: Management of Aortic Rupture, Zurich, Switzerland

2018: GCP tanfolyam

Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Kiknél jelentkezik leggyakrabban a visszér?
A visszér leggyakrabban 40 év feletti nőknél jelentkezik, azonban korábban is kialakulhat! A kialakulás okai között szerepelhet az álló- vagy ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a súlyfelesleg, a többszöri szülés, a magas sarkú cipő viselése és a nehéz terhek cipelése. Ha jellemzőek Önre ezek, és gyakran fáj, esetleg éjszaka görcsöl a lába, vagy erek jelennek meg a lábszáron, érdemes szakemberrel konzultálni.
Mi az oka a visszeresség kialakulásának?
Kialakulása egyrészt örökletes, tehát a nagyszülők fontos szerepet játszhatnak benne! Az oka, hogy az erekben lévő billentyűk nem zárnak tökéletesen, így visszaáramlik a vér, amelytől az érfal kitágul, és a benne lévő vér pangásához vezet. Az örökletességen túl a mozgáshiány és a túlsúly is hozzájárulhatnak a kialakulásához. A panaszokkal érdemes minél gyorsabban szakemberhez fordulni!
Mi történik, ha nem távolítjuk el a tágult visszeret?
A tág visszérben felhalmozódó vér keringése lassú, ezért könnyebben trombotizál, mint az egészséges véna. A tartósan magas vénás nyomástól pigmentáció, fekély kialakulásának veszélye áll fenn. Azonban e szövődmények kialakulása előre nem megjósolható, kompressziós kezeléssel a trombózis és fekély kialakulásának rizikója jelentősen csökkenthető.
Ha befáslizom a lábam, akkor nem lesz trombózisom?
A jól megválasztott fásli és kompressziós harisnya valóban csökkenti a trombózis előfordulását. Azonban harisnyánál fontos a megfelelő kompressziós fokozat és kiterjedés (térd vagy combtő) betartása, a fásli minősége (kellően rugalmas) és felhelyezése meghatározza a kezelés sikerességét.
Modern visszérműtét vagy konzervatív terápia?

Melyiket válasszam: műtét vagy konzervatív terápia?

Erre a kérdésre hiteles választ csak a részletes vizsgálatok által felállított diagnózis birtokában lehet adni, hiszen a visszérbetegségnek súlyossági foktól függően több stádiuma van.

Milyen előnyökkel jár, ha Ön a modern visszérműtéti technikát választja?

  • Nincs műtéti metszés. A tűszúrásnyi műtéti hegek gyorsan gyógyulnak.
  • Minimális a műtéti bevérzés a szövetek között, ezért minimális a sebfájdalom
  • Ön a műtét után már néhány perccel felkelhet és saját lábán távozik.
  • A műtét helyi érzéstelenítésben (lézeres, rádiófrekvenciás visszérműtét), vagy akár érzéstelenítés nélkül (mechano-lémiai műtét, habszkleroterápia) elvégezhető. Nem szükséges altatás, gerinc közeli érzéstelenítés.
  • Mivel nincsenek nagyobb szúrások, metszések, ezért kiválóak az esztétikai eredmények.
  • A műtét után Ön szinte azonnal munkába állhat, nincs hosszú táppénzes időszak.
  • A hosszú távú eredmények nem különböznek a hagyományos műtét eredményeitől, azonban lényegesen kisebb a műtéti megterhelés, kockázat.

Kompressziós kezelés

A visszérbetegség minden stádiumában alkalmazható kompressziós kezelés, azaz a lábszárak összenyomása útján az izompumpa funkció javítása. A kompressziós kezelések eszköze a rugalmas pólya és a különböző gyógyharisnyák. A kompressziós kezelés eredményeképp a billentyűk záródása javul és a szövetek oxigénellátottsága fokozódik. Belsőleg szedendő, erek állapotát javító készítmények is forgalomban vannak, illetve külsőleg alkalmazható kenőcsök, krémek is enyhíthetik a tüneteket. A megfelelő terápia kiválasztása azonban a kezelő orvos tájékoztatásán alapuló közös döntés kell, hogy legyen.

Miért válassza a budapesti VP-Med visszérgyógyászati magánrendelését?

  • Személyre szabott kezelések
  • Komplex ellátás egy helyen
  • A legújabb technológiákat elsőként alkalmazzuk
  • Széleskörű edukáció, betegtájékoztatás

Bejelentkezés, további információ:

VP-Med Egészségcentrum és Oktatási Központ 1042 Budapest, Árpád út 56. fszt. 33. Előjegyzés: + 36 30 963 1363 Tel: + 36 1 792 5627 e-mail: info@vpmed.hu  
Hogyan lehet kezelni az apró seprűvénákat?
A kapilláris tágulatok és visszerek kezelésének nagyon hatékony módszere a szkleroterápia (érelzárás), melyet egyaránt alkalmazhatunk a csak kozmetikai zavart okozó kis vénáknál, az úgynevezett seprűvénáknál és a vénás keringést már megterhelő nagyobb visszértágulatok kezelésére is.
Hogyan alakulhat ki visszér?
Visszerei mindenkinek vannak, hisz visszérnek a vénákat nevezzük, amelyek a hajszálerekből a szív jobb oldaláig szállítják a vért. Visszérbetegségként tehát a vénák különféle megbetegedéseit emlegetjük.  A vénák feladata, hogy az elhasznált vért visszajuttassák a szívhez. A szívből a tüdőbe jutva a vér újra megtelik oxigénnel, és az artériák segítségével eljut a test minden részébe, egész a hajszálerekig. Ezután újra a vénák, azaz a visszerek veszik át a szállító szerepet. A leggyakoribb visszérbetegség a szerzett visszér-tágulat, amely leginkább az alsó végtagokon jellemző elváltozás. A megvastagodott vénák eltorzulnak, csomókba csavarodnak, és nem képesek hatékonyan visszajuttatni a szén-dioxiddal, salakanyagokkal telített vért a szívhez. A mozgáshiány, az ülőfoglalkozás, vagy akár egy hosszabb utazás a vér pangását okozhatja a vénákban, amelyek a gyengébb kötőszövetekkel vagy esetleg a vér áramlását segítő billentyűk hibás működésével együtt elvezethetnek odáig, hogy a pangó vér elkezdi kitágítani az érfalat, és kialakul  visszér. A visszérbetegség rontja a végtag vérkeringését, és akár trombózishoz is vezethet. Budapesti visszérgyógyászati magánrendelőnkben kellemes körülmények között várjuk a visszérproblémákkal küzdő pácienseket!
Mi a visszérbetegség?
A visszérbetegség a felületes vénás rendszer megbetegedése. A visszereken, más néven a vénákon áramlik vissza a végtagokból a vér a szív felé. Ezt a gravitációval ellentétes irányú áramlást a vénák falában lévő zárószelepként működő billentyűzet és az izomműködés pumpafunkciója biztosítja. Amennyiben különböző okok miatt nem zár jól a billentyűzet, a keringő vér a vénákból nem tud a szív felé teljesen kiürülni, a végtag megduzzad és feszülő érzés jelentkezik. A véráramlás lelassulásának következménye a felületes vénák falának kitágulása és egy önmagát súlyosbító körfolyamat beindulása. A kezeletlen visszérbetegség súlyos szövődmények kialakulásához vezethet.