Dr. Sperr Erzsébet

Munkahelyek:

1980-1982. Tatabányai Megyei Kórház, Kardiológia osztály
1982- Péterfy Sándor utcai Kórház Kardiológia osztály, beosztás: főorvos
2003- Budapest XVI. kerületi Önkormányzati Szakrendelő kardiológiai szakrendelésének vezetője.

– Intenzív kardiológiai ellátásban való jártasság megszerzése kórházi kardiológiai osztály intenzív részlegén.
– Ambuláns kardiológiai tevékenység az osztályos munka mellett kardiológiai szakrendelőkben.
– Kardiológiai konzíliumok a társosztályok munkájával összefüggésben.
– Kardiológiai rehabilitációs munka. 1984-től az infarktuson átesett betegek komplex ambuláns kardiológiai rehabilitációja gyógytornász által irányított tornaprogrammal, dietetikus és pszichológus bevonásával. A rehabilitáció előtt és után fizikai terhelhetőség felmérése a Központi Sportiskolával együttműködve (pl. spiroergometria). Az programba kerülő betegek családtagjainak szűrése, a veszélyeztetettek gondozásba vétele.
– Non invasiv vizsgálati módszerek gyakorlati alkalmazásának elsajátítása (echocardiographia, Holter,,ABPM, kerékpárergometria) tanfolyamok segítségével, és a Kardiológia osztály műszereinek használatával.
– Háziorvos továbbképzés szervezése, szakmai továbbképzések megtartása. Cikkek megjelentetése a Háziorvos Továbbképző Szemlében.
– Rezidens képzés a kardiológiai osztály munkájához kapcsolódóan.

Tudományos munka:

– Téma a kardiológia és a pulmonológia határterülete. Ischaemias szívbetegséghez társuló chronicus obstructiv légúti betegség kezelésének tapasztalatai, valamint indirekt antiischaemias hatása. E témakörben a vizsgálati eredmények közlése előadások és cikkek formájában:
– Balatonfüredi Kardiológia Kongresszus
– Pulmonológia Kongresszus
– Háziorvosi továbbképzés
– Boehringer Ingelheim orvos konzultáns továbbképzés
– Háziorvos Továbbképző Szemle
– Tüdőgyógyászat folyóirat

Egyéb előadások:

– Kórházi felvételkor történő haemodinamikai osztályozás prediktív értéke acut myocardium infarctusban
– Acut myocardium infarctus prognózisa az életkor és a thrombolysis függvényében
– Széles QRS tachycardia propafenon kezelés mellett

III. és IV. fázisú study-kban való részvétel.

– Seniors study
– SCOUT study
– Pegasus study

Gyakran ismételt kérdések

további kérdések

Mit kerüljünk visszeresség esetén?

Mindenképpen kerülje a meleg vizes fürdőt, a szaunázást és a napozást, mivel a hő miatt felerősödhetnek a panaszai!

Miért romlik nyáron a visszeresség állapota?

Nyáron romlik a visszeresség állapota, amely ilyenkor kellemetlen tüneteket okozhat. A melegben ugyanis az erek kitágulnak, lelassul a vérkeringés és fokozódik a pangás. Javasoljuk, hogy nyáron viseljen kompressziós zoknit és lehetőség szerint kerülje a meleg vizes fürdőket és a szaunázást.

Hogyan zajlik a lézeres és rádiófrekvenciás visszérműtét?

A visszérműtét előtt a láthatóan kitágult vénákat speciális tollal kijelöljük. Első lépésként ultrahang ellenőrzés mellett vezetőkatétert helyezünk a kezelendő fő vénatörzsbe, ennek végét a közvetlenül a mélyvénás rendszerbe történő beömlésig vezetjük fel, ezt követi a helyi érzéstelenítés. Lézeres műtét során a vezetőkatéteren visszük a kezelés helyére a lézerszálat, majd folyamatos ultrahang kontroll mellett a szálat és a katétert együtt lassan visszahúzzuk az érben, miközben a lézerenergia a szál végének közvetlen környezetében a vért felmelegíti. A hő hatására a vér koagulálódik és az energia az érfalra is áttevődik, annak fehérjéi kicsapódnak, az érfal összezsugorodik, elzáródik. Rádiófrekvenciás (RF) visszérműtét során rövid vezetőkatéteren át visszük a kezelés helyére a rádiófrekvenciás ( RF) katétert, majd folyamatos ultrahang kontroll mellett azt lassan visszahúzzuk az érben, miközben a rádiófrekvenciás energia az érfalat felmelegíti. A hő hatására az érfal fehérjéi kicsapódnak, az összezsugorodik, elzáródik. A kezelés folyamata az ultrahang képen jól ellenőrizhető. A fő vénatörzs kezelése után a további oldalágakat érzéstelenítés után külön szúrásokból kezeljük, elzárjuk. A kezelés eredménye páciensenként eltérő lehet.

Mik a visszérbetegség tünetei?

A kezdeti panaszok sokszor annyira enyhék, hogy többnyire senki nem gondol betegségre, inkább kozmetikai hibának gondolja a kék dudorokat, vagy a pókhálószerűen kirajzolódó vénákat. Sokszor még a láb zsibbadása vagy a megdagadt végtagok sem hívják fel a figyelmet a betegségre. A lábdagadás érzése, a boka megvastagodása, a bőr viszketése későbbi tünetek. Ha éjszakai izomgörcsöket, a bőr vöröses-barnás elszíneződését tapasztalja, valamint hámlást, nedvezést, akkor már előrehaladott visszérproblémáról van szó. Ha elhanyagolják a visszérbetegséget, lábszárfekély alakulhat ki. Ilyenkor már nagyon nehéz a gyógyítás, ezért rendkívül fontos, hogy időben kezdjük kezelni a betegséget. Forduljon bizalommal hozzánk budapesti visszérgyógyászati magánrendelőnkben!

Mikor szükséges a visszérműtét?

Fekélyt megelőző állapotokban kétség kívül egészségügyi kockázatot jelent a visszeresség. Egyéb helyzetekben, a láb nehezedése, dagadása, görcsei illetve esztétikai okokból javasolt a műtét.

Lehet baj, ha nem távolítjuk el a tágult visszeret?

A visszérbetegségek következtében a lábszár, a lábujjak vérellátása károsodik. A vénákban pangó vér lerakja a benne lévő színezőanyagokat, ezáltal a bőrön kiütések jelentkeznek. Az elhasznált, kötőszövetekbe szivárgó vér károsítja a szöveteket, azok veszítenek rugalmasságukból. A gyulladt, száraz, elvékonyodott bőr sokkal kevésbé lesz ellenálló a fertőző betegségekre, hamarabb elterjedhetnek a gombás betegségek. A trombózis és az orbánc a bőr apró repedései miatt alakulhat ki.

Néhány év elhanyagolt visszérprobléma már a láb fekélyesedéséhez vezethet.

A következmények elkerülése érdekében érdemes tehát eltávolítani a tágult visszereket. Súlyos esetekben mindenképp sebészi beavatkozás szükséges, amely már a panaszmentes időszakokban is javasolt. Ezzel megelőzhetőek a fájdalmas következmények.

Injekciós kezeléssel leginkább a bőrvénákat tudják kezelni. Ilyenkor gyulladáskeltő anyagot juttatnak a vénafalba, amellyel összetapasztják a beteg vénák falát, így elzárva azokat a keringésből.

Visszérproblémákkal forduljon szakorvoshoz! Várjuk Önt is budapesti visszérgyógyászati magánrendelőnkben!

Hogyan alakulhat ki visszér?

Visszerei mindenkinek vannak, hisz visszérnek a vénákat nevezzük, amelyek a hajszálerekből a szív jobb oldaláig szállítják a vért. Visszérbetegségként tehát a vénák különféle megbetegedéseit emlegetjük. A vénák feladata, hogy az elhasznált vért visszajuttassák a szívhez. A szívből a tüdőbe jutva a vér újra megtelik oxigénnel, és az artériák segítségével eljut a test minden részébe, egész a hajszálerekig. Ezután újra a vénák, azaz a visszerek veszik át a szállító szerepet. A leggyakoribb visszérbetegség a szerzett visszér-tágulat, amely leginkább az alsó végtagokon jellemző elváltozás. A megvastagodott vénák eltorzulnak, csomókba csavarodnak, és nem képesek hatékonyan visszajuttatni a szén-dioxiddal, salakanyagokkal telített vért a szívhez. A mozgáshiány, az ülőfoglalkozás, vagy akár egy hosszabb utazás a vér pangását okozhatja a vénákban, amelyek a gyengébb kötőszövetekkel vagy esetleg a vér áramlását segítő billentyűk hibás működésével együtt elvezethetnek odáig, hogy a pangó vér elkezdi kitágítani az érfalat, és kialakul visszér. A visszérbetegség rontja a végtag vérkeringését, és akár trombózishoz is vezethet. Budapesti visszérgyógyászati magánrendelőnkben kellemes körülmények között várjuk a visszérproblémákkal küzdő pácienseket!

Maradandó-e a kezelés?

Az utóbbi évtizedekben rengeteget fejlődött az orvostechnika. Ennek köszönhetően kezeléseink eredménye hosszú távon nem különbözik a hagyományos műtéti eredményektől, ráadásul modern eszközeinkkel lényegesen kisebb a műtéti megterhelés és a kockázat!

Bejelentkezés tovább