Dr. Sperr Erzsébet

Munkahelyek:

1980-1982. Tatabányai Megyei Kórház, Kardiológia osztály
1982- Péterfy Sándor utcai Kórház Kardiológia osztály, beosztás: főorvos
2003- Budapest XVI. kerületi Önkormányzati Szakrendelő kardiológiai szakrendelésének vezetője.

– Intenzív kardiológiai ellátásban való jártasság megszerzése kórházi kardiológiai osztály intenzív részlegén.
– Ambuláns kardiológiai tevékenység az osztályos munka mellett kardiológiai szakrendelőkben.
– Kardiológiai konzíliumok a társosztályok munkájával összefüggésben.
– Kardiológiai rehabilitációs munka. 1984-től az infarktuson átesett betegek komplex ambuláns kardiológiai rehabilitációja gyógytornász által irányított tornaprogrammal, dietetikus és pszichológus bevonásával. A rehabilitáció előtt és után fizikai terhelhetőség felmérése a Központi Sportiskolával együttműködve (pl. spiroergometria). Az programba kerülő betegek családtagjainak szűrése, a veszélyeztetettek gondozásba vétele.
– Non invasiv vizsgálati módszerek gyakorlati alkalmazásának elsajátítása (echocardiographia, Holter,,ABPM, kerékpárergometria) tanfolyamok segítségével, és a Kardiológia osztály műszereinek használatával.
– Háziorvos továbbképzés szervezése, szakmai továbbképzések megtartása. Cikkek megjelentetése a Háziorvos Továbbképző Szemlében.
– Rezidens képzés a kardiológiai osztály munkájához kapcsolódóan.

Tudományos munka:

– Téma a kardiológia és a pulmonológia határterülete. Ischaemias szívbetegséghez társuló chronicus obstructiv légúti betegség kezelésének tapasztalatai, valamint indirekt antiischaemias hatása. E témakörben a vizsgálati eredmények közlése előadások és cikkek formájában:
– Balatonfüredi Kardiológia Kongresszus
– Pulmonológia Kongresszus
– Háziorvosi továbbképzés
– Boehringer Ingelheim orvos konzultáns továbbképzés
– Háziorvos Továbbképző Szemle
– Tüdőgyógyászat folyóirat

Egyéb előadások:

– Kórházi felvételkor történő haemodinamikai osztályozás prediktív értéke acut myocardium infarctusban
– Acut myocardium infarctus prognózisa az életkor és a thrombolysis függvényében
– Széles QRS tachycardia propafenon kezelés mellett

III. és IV. fázisú study-kban való részvétel.

– Seniors study
– SCOUT study
– Pegasus study

Gyakran ismételt kérdések

további kérdések

Mi a visszérbetegség?

A visszérbetegség a felületes vénás rendszer megbetegedése. A visszereken, más néven a vénákon áramlik vissza a végtagokból a vér a szív felé. Ezt a gravitációval ellentétes irányú áramlást a vénák falában lévő zárószelepként működő billentyűzet és az izomműködés pumpafunkciója biztosítja. Amennyiben különböző okok miatt nem zár jól a billentyűzet, a keringő vér a vénákból nem tud a szív felé teljesen kiürülni, a végtag megduzzad és feszülő érzés jelentkezik. A véráramlás lelassulásának következménye a felületes vénák falának kitágulása és egy önmagát súlyosbító körfolyamat beindulása. A kezeletlen visszérbetegség súlyos szövődmények kialakulásához vezethet.

Kiknél jelentkezik leggyakrabban a visszér?

A visszér leggyakrabban 40 év feletti nőknél jelentkezik, azonban korábban is kialakulhat! A kialakulás okai között szerepelhet az álló- vagy ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a súlyfelesleg, a többszöri szülés, a magas sarkú cipő viselése és a nehéz terhek cipelése. Ha jellemzőek Önre ezek, és gyakran fáj, esetleg éjszaka görcsöl a lába, vagy erek jelennek meg a lábszáron, érdemes szakemberrel konzultálni.

Örökölhető-e a visszeresség?

Mint minden kórképnek, a visszérbetegség kialakulásának is számos rizikótényezője van. Az örökletes hajlam a vénás betegségek megjelenésében is komoly szerepet játszik, a kórkép családi halmozódásának előfordulása esetén, az utódokban nagyobb eséllyel alakul ki visszeresség. Amennyiben visszérbetegség az egyik szülőnél jelentkezik, a gyermeknek, ötven százaléka esélye van arra, hogy esetében is jelentkeznek visszeres problémák.

Ha mindkét szülő visszérbetegségben szenved, az utódoknál "már" hatvan százalék az esély arra, hogy életük során visszérbetegség alakul ki. Hangsúlyozni kell azonban, hogy számos életmódbeli tényező is befolyásolja a kórkép megjelenését, így azok, akiknél családi "örökség" a visszeresség, tudatos életvezetéssel segíthetnek a visszeresség kialakulásának megelőzésében, illetve a kórkép megjelenésének késleltetésében.

Visszérpanaszok esetén forduljon bizalommal visszérgyógyászati magánrendelésünkön Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialistához!

Hogyan történik az érzéstelenítés lézeres és RF műtétnél?

Helyi érzéstelenítést alkalmazunk, szükség esetén intravénás érzéstelenítéssel kiegészítve. A műtét során a lézerszál vagy rádiófrekvenciás (RF) katéter bevezetése előtt az operált területet hígított helyi érzéstelenítő oldattal fecskendezzük körbe, a pontos adagolást ultrahang segítségével ellenőrizzük. A helyi érzéstelenítő hatására a fájdalomérzés az érintett területen megszűnik, azonban a tapintást továbbra is érzi a beteg, ez azonban egyáltalán nem kellemetlen. A vénatörzsek lézeres vagy rádiófrekvenciás (RF) kezelése során a visszér jelentősen felmelegszik, ennek a hőnek egy része a környezetre is átadódhat, mely helyi melegedés formájában észlelhető, azonban ez sem éri el a fájdalom szintjét. Ha mindezek ellenére mégis kellemetlen érzés, fájdalom jelentkezne, a műtétnél jelen lévő altató orvos intravénás fájdalomcsillapítóval, nyugtatóval kiegészíti a műtéti érzéstelenítést.

Érdemes eltávolítani a visszeret?

A tág, kanyargós visszerek fala átalakul, elvesztik rugalmasságukat, az egészséges visszerek falában található simaizom átalakul kötőszövetté, így összehúzódni már nem tud. Feladatát továbbiakban nem tudja ellátni, sőt fokozza a panaszokat, tehát eltávolítása javasolt.

Milyen tünetei lehetnek a visszerességnek?

Néha fáradtnak, nehéznek érzi a lábát, és éjjelenként lábgörcsei vannak? Úgy gondolja, nem komoly a probléma, ezért csak legyint rá? Éppen ezek a tünetek a visszeresség előjelei!

Maradandó-e a kezelés?

Az utóbbi évtizedekben rengeteget fejlődött az orvostechnika. Ennek köszönhetően kezeléseink eredménye hosszú távon nem különbözik a hagyományos műtéti eredményektől, ráadásul modern eszközeinkkel lényegesen kisebb a műtéti megterhelés és a kockázat!

Hogyan készüljek fel a visszérműtétre?

A műtéti terület sterilitásának biztosítására fontos az operálandó végtag szőrtelenítése, melynek legalkalmasabb időpontja a műtétet megelőző nap. A műtéti fertőzések elkerülése érdekében a műtét alatt ne viseljen alsóneműt, lehetőleg vegyen le minden ékszert, távolítsa el testékszereit. Javasolt a körömlakk lemosása is, a ragasztott műköröm eltávolítása nem szükséges. A műtéteket éhgyomri állapotban végzik. A reggel szokásos gyógyszereit – előzetes egyeztetés szerint – vegye be, ha a műtétre esetleg délután kerül sorra, könnyű reggeli fogyasztható, majd egészen a műtét időpontjáig bőségesen fogyasszon folyadékot. Tartós véralvadásgátló gyógyszerek szedésének felfüggesztése nem szükséges.

Bejelentkezés tovább