ÉRSEBÉSZET BUDAPESTEN
Érsebészeti betegvizsgálat
A rendelőnkben megjelenő betegek az első vizit alkalmával részletes vizsgálaton esnek át. Először kikérdezzük a kórelőzményre vonatkozó adatokat (előző betegségek, műtétek, korábbi kezelések, jelenleg is szedett gyógyszerek, gyógyszerallergia, családban előforduló betegségek), majd részletesen megbeszéljük jelen panaszait, melyekkel hozzánk fordult. Amennyiben rendelkezésre állnak korábbi vizsgálati leletek, zárójelenzések, képi dokumentáció, ezeket minden vizit alkalmával tartsa magánál. Az érsebészeti vizsgálat a panaszolt terület megtekintésével, megtapintásával kezdődik, melyet részletes érsebészeti vizsgálat követ. Megtapintjuk, meghallgatjuk a nyaki ereket, felső végtagi ereket, a lágyéki és alsó végtagi ereket, majd a típusos pontokat meghallgatva az erek és a szív felett zörejt keresünk. A has tapintása fontos információt ad esetleges értágulatok, daganatos elváltozások, gyulladások esetén. Alsó végtagi panaszok esetén vagy tapinthatatlan pulsus mellett Doppler vizsgálatot végzünk, meghatározzuk a végtagi keringésről fontos információt nyújtó Doppler-indexet, mely a lábakon és a karokon mért vérnyomások hányadosa (boka-felkar indexnek is nevezik). A vénás betegségek, visszértágulat, illetve thrombosis gyanúja esetén pontos diagnózist a vénás ultrahang vizsgálat biztosít. Nyaki erek felett hallható zörej észlelésekor, panaszok esetén vagy 60 éves kor felett a vizsgálatot nyaki ultrahang vizsgálattal egészítjük ki.
Vénás betegségek esetében általában elegendő a rendelőintézetben végzett vizsgálat a pontos diagnózis és kezelési terv felállításához, míg artériás betegség, értágulatok esetében további kiegészítő diagnosztikus beavatkozások elvégézése indokolt. Szükség szerint betegeinknek megszervezzük a speciális képalkotó vizsgálatokat (érfestés, CT, MR stb.). A vizsgálatok befejezése után, minden lelet birtokában tudjuk felállítani a kezelési, esetleg műtéti tervet, tervezünk meg egy esetleges kórházi felvételt.
Az érszűkület diagnosztikája
Az érszűkület gyanúja már a panaszok alapján felmerül. A panaszok jellege és súlyossága a szűkület helyétől és mértékétől, a megkerülő érhálózat fejlettségétől, a társbetegségektől és számos egyéb tényezőtől is függ. Leggyakoribb a lábikra izomzatában jelentkező fáradtság, mely bizonyos távolság megtétele után rendszeresen jelentkezik a beteg végtagon, a láb elsápad, később kivörösödik, a szőrzet kihullik, a bőr elvékonyodik, a körmök lassan nőnek, a sebek nehezen gyógyulnak. Fenti panaszok esetén a betegség a lágyékhajlat alatti érszakaszt érinti. Ha a hasi, illetve csípőverőerek szűkülnek be, vagy záródnak el, típusosan a farizomzatban, csípőtájékon jelentkezik fájdalom, melyet a végtagok elsápadása és éreredetű impotencia kísérhet. Súlyos, elhanyagolt esetben nyugalomban sem szűnő fájdalom, a végtag érzés- és mozgászavara, bőrterületek elhalása alakulhat ki, mely kezelés nélkül visszafordíthatatlanná válhat.
A betegvizsgálat során a fent említett elváltozások láthatóak. Megtapintjuk a pulzusokat, meghallgatjuk az erek zörejét, majd megmérjük a karokon és a lábakon a vérnyomást és kiszámítjuk a Doppler-indexet (ld. feljebb). Bizonytalanság esetén az artériák ultrahang vizsgálata adhat pontosabb információt a keringésre vonatkozóan. Amennyiben műtéti kezelés jön szóba, további diagnosztikus vizsgálatok szükségesek: ez lehet érfestés, computer tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia (MR) vizsgálat. Az elkészült leletek és képek birtokában tudjuk felállítani a műtéti tervet, vagy meghatározni a további kezelés menetét.
A nyaki erek betegségére neurológiai tünetek hívhatják fel a figyelmet, de gyakran tünetmentes betegnél egyéb irányú kivizsgálás során derül ki a betegség. Ha a nyaki erek duplex ultrahang vizsgálata jelentős mértékű szűkületet igazol, koponya CT vizsgálat, és érfestés vagy CT illetve MR angiográfia szükséges a műtéti terv felállításához. Egyéb műtét előtt 60 éves kor felett rutinszerűen elvégezzük a nyaki erek ultrahangos diagnosztikáját.
