Facebook
Csomor Csilla interjú
Galéria
Online bejelentkezés Rendelési idők Információk Elérhetőségeink

Kardiológia, szívultrahang

Bejelentkezés tovább Orvos válaszol tovább
Kezdőlap › Szolgáltatások › Kardiológia, szívultrahang
Leírás Árak
 
Orvos válaszol tovább Bejelentkezés tovább
Orvosaink
Dr. Seidner Judit Dr. Seidner Judit belgyógyász, kardiológus
Dr. Sperr Erzsébet Dr. Sperr Erzsébet belgyógyász, kardiológus
Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Mi az oka a visszeresség kialakulásának?
Kialakulása egyrészt örökletes, tehát a nagyszülők fontos szerepet játszhatnak benne! Az oka, hogy az erekben lévő billentyűk nem zárnak tökéletesen, így visszaáramlik a vér, amelytől az érfal kitágul, és a benne lévő vér pangásához vezet. Az örökletességen túl a mozgáshiány és a túlsúly is hozzájárulhatnak a kialakulásához. A panaszokkal érdemes minél gyorsabban szakemberhez fordulni!
Hogyan készüljek fel a visszérműtétre?
A műtéti terület sterilitásának biztosítására fontos az operálandó végtag szőrtelenítése, melynek legalkalmasabb időpontja a műtétet megelőző nap. A műtéti fertőzések elkerülése érdekében a műtét alatt ne viseljen alsóneműt, lehetőleg vegyen le minden ékszert, távolítsa el testékszereit. Javasolt a körömlakk lemosása is, a ragasztott műköröm eltávolítása nem szükséges. A műtéteket éhgyomri állapotban végzik. A reggel szokásos gyógyszereit – előzetes egyeztetés szerint – vegye be, ha a műtétre esetleg délután kerül sorra, könnyű reggeli  fogyasztható, majd egészen a műtét időpontjáig bőségesen fogyasszon folyadékot. Tartós véralvadásgátló gyógyszerek szedésének felfüggesztése nem szükséges.
Hogyan alakulhat ki visszér?
Visszerei mindenkinek vannak, hisz visszérnek a vénákat nevezzük, amelyek a hajszálerekből a szív jobb oldaláig szállítják a vért. Visszérbetegségként tehát a vénák különféle megbetegedéseit emlegetjük.  A vénák feladata, hogy az elhasznált vért visszajuttassák a szívhez. A szívből a tüdőbe jutva a vér újra megtelik oxigénnel, és az artériák segítségével eljut a test minden részébe, egész a hajszálerekig. Ezután újra a vénák, azaz a visszerek veszik át a szállító szerepet. A leggyakoribb visszérbetegség a szerzett visszér-tágulat, amely leginkább az alsó végtagokon jellemző elváltozás. A megvastagodott vénák eltorzulnak, csomókba csavarodnak, és nem képesek hatékonyan visszajuttatni a szén-dioxiddal, salakanyagokkal telített vért a szívhez. A mozgáshiány, az ülőfoglalkozás, vagy akár egy hosszabb utazás a vér pangását okozhatja a vénákban, amelyek a gyengébb kötőszövetekkel vagy esetleg a vér áramlását segítő billentyűk hibás működésével együtt elvezethetnek odáig, hogy a pangó vér elkezdi kitágítani az érfalat, és kialakul  visszér. A visszérbetegség rontja a végtag vérkeringését, és akár trombózishoz is vezethet. Budapesti visszérgyógyászati magánrendelőnkben kellemes körülmények között várjuk a visszérproblémákkal küzdő pácienseket!
Ha befáslizom a lábam, akkor nem lesz trombózisom?
A jól megválasztott fásli és kompressziós harisnya valóban csökkenti a trombózis előfordulását. Azonban harisnyánál fontos a megfelelő kompressziós fokozat és kiterjedés (térd vagy combtő) betartása, a fásli minősége (kellően rugalmas) és felhelyezése meghatározza a kezelés sikerességét.
Volt mélyvénás trombózisom, akkor is el lehet végezni a műtétet?
Ultrahang vizsgálattal dönthető el a mélyvénák állapota, ettől függ a műtét elvégezhetősége. Ha a mélyvénákban az áramlás nem megfelelő, és a vénás vér szállítására szükség van a felületes vénákra,  akkor nem szabad műtétet végezni.
Örökölhető-e a visszeresség?

Örökölhető-e a visszeresség?

Mint minden kórképnek, a visszérbetegség kialakulásának is számos rizikótényezője van. Az örökletes hajlam a vénás betegségek megjelenésében is komoly szerepet játszik, a kórkép családi halmozódásának előfordulása esetén, az utódokban nagyobb eséllyel alakul ki visszeresség. Amennyiben visszérbetegség az egyik szülőnél jelentkezik, a gyermeknek, ötven százaléka esélye van arra, hogy esetében is jelentkeznek visszeres problémák.

Ha mindkét szülő visszérbetegségben szenved, az utódoknál "már" hatvan százalék az esély arra, hogy életük során visszérbetegség alakul ki. Hangsúlyozni kell azonban, hogy számos életmódbeli tényező is befolyásolja a kórkép megjelenését, így azok, akiknél családi "örökség" a visszeresség, tudatos életvezetéssel segíthetnek a visszeresség kialakulásának megelőzésében, illetve a kórkép megjelenésének késleltetésében.

Visszérpanaszok esetén forduljon bizalommal visszérgyógyászati magánrendelésünkön Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialistához!

Melyek a visszérbetegség stádiumai?
Az első stádium esetén enyhe panaszok kísérik a kórképet, duplex vizsgálat szerint ép a billentyűzet, terhelésre a láb és a lábszár duzzanata, viszketés, égő érzés tapasztalható. A második stádium esetén mérsékelt panaszok jelentkeznek, látható a visszeresség, duplex ultrahang vizsgálat szerint elégtelen vénabillentyű diagnosztizálható. A harmadik stádiumban lezajlott, ismételt visszérgyulladások fordulnak elő, barnásan elszíneződött bőr szemrevételezhető a lábszáron. A negyedik stádiumban súlyos vénás keringési elégtelenség, lábszárfekély, maradandó szöveti károsodás állapota alakul ki.
Kiknél jelentkezik leggyakrabban a visszér?
A visszér leggyakrabban 40 év feletti nőknél jelentkezik, azonban korábban is kialakulhat! A kialakulás okai között szerepelhet az álló- vagy ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a súlyfelesleg, a többszöri szülés, a magas sarkú cipő viselése és a nehéz terhek cipelése. Ha jellemzőek Önre ezek, és gyakran fáj, esetleg éjszaka görcsöl a lába, vagy erek jelennek meg a lábszáron, érdemes szakemberrel konzultálni.
Bejelentkezés tovább
Partnereink
További partnereink
Design by Westerlike Ltd. Marketing by Elso Egeszsegugyi Marketing Kft.

(c) 2019 VPMED Kft., minden jog fenntartva.

 
MENU