Szövetragasztóval történő érelzárás (VenaSeal, Sapheon) – Magyarországon elsőként a VP-Med Egészségcentrumban!
A cianoakrilátot már régóta alkalmazzák szövetragasztóként, a sebészet számos szakterületén része a műtéti eljárásoknak. A cianoakrilát monomerek tiszta, színtelen, alacsony sűrűségű folyadékok, melyek gyorsan eloszlanak és azonnal polimerizálódnak a víz vagy vér negatív anionjaival érintkezve. Ha a cianoakrilát a vérrel vagy plazmával érintkezik, erős ragasztó képződik. Az anyag polimerizációja minimális érbelfelszíni károsodást okoz és immunválaszt indukál. A Sapehon által visszérműtétek céljára kifejlesztett ragasztó n-butil cianoakrilát kis mennyiségű biokompatibilis adalékanyaggal, mely lelassítja a polimerizaciót, megnöveli a viszkozitást és rugalmas ragasztót képez.
A visszértágulatok kezelésébe történő bevezetése 4 éve kezdődött, amikor sikerült egy olyan katéter kifejlesztése, amivel a ragasztó a hosszú vénatörzsben a kívánt helyre juttatható. Maga a ragasztó anyag a jól ismert és sokak által használt cianoakrilát, jelen esetben egy olyan változat, mely folyadékkal érintkezve polimerizálódik és fejti ki hatását. A Sapehon cianoakrilát egy biokompatibilis adalék anyaggal átalakított forma, melynek nagyobb a viszkozitása, lassabb a polimerizációja és flexibilis ragasztót képez a nagyobb biztonság érdekében. A klinikai vizsgálatok alapján a szervezetbe bejuttatott ragasztó teljesen biztonságos, nem toxikus.
A műtéti terület fertőtlenítő oldattal történő lemosása és steril izolálása után a térdtájon vagy a lábszáron ultrahang segítségével vezetődrótot helyezünk a fő vénatörzs lumenébe és ezt a lágyék- vagy térdhajlatban történő beömlésig vezetjük fel. Meghatározzuk a VenaSeal kezelés kezdőpontját, majd eddig a pontig vezetjük a katétert. Előkészítjük és felszívjuk a ragasztót, majd feltöltjük a katétert is a ragasztó anyaggal. A teljes biztonság érdekében a ragasztás a beömléstől számított 5 cm-rel kezdődik, 3 cm-es szakaszokon fél percig tart a polimerizálódás. A műtétet követően kompressziós harisnya, rugalmas pólya viselése nem szükséges, a beteg azonnal visszatérhet a normál aktivitáshoz. Az esetlegesen tagult oldalágak nagy része spontán visszahúzódik, amennyiben meg kezelésre van szükség, az 10-12 hét múlva szkleroterápiával elvégezhető.
Az eddigi klinikai vizsgálatok alapján (Almeida, USA, E-Scope, 7 európai központ, Lawson, Hollandia és Zierau, Németország) a VenaSeal műtét teljesen biztonságos, súlyos szövődményt a műtétek során nem észleltek. A vizsgálatok során az esetek 15%-ában gyulladásos reakció alakult ki a kezelt ér mentén, mely kompressziós kezelésre spontán gyógyult. Az okklúziós ráta a vizsgálatok alapján 92% felett volt, ez azonos a más módszerekkel elérhető eredménnyel. Jelenleg mintegy 2000 beteget kezeltek ezzel a módszerrel világszerte, előnye a teljes műtéti fájdalom mentesség az azonnali mobilitás. A visszér ragasztásos módszert 2015-ben az Amerikai Egyesült Államokban is befogadták, megkapta az FDA engedélyt. Hazánkban elsőként a VP-Med Egészségcentrumban elérhető a VenaSeal műtét, biztonságosságát az eddigi műtétek során szerzett tapasztalat és a speciális szakképzés garantálja!
Miért válasszuk a modern visszérműtéteket?
A hagyományos visszérműtétek során néhány műtéti metszésből felkeressük a fő vénatörzseket (vena saphena magna és parva), majd a lekötések között átvágjuk. A lágyékhajlatban vagy a térdhajlatban, ahol az ér a mélyvénába ömlik, lekötjük az oldalágakat is (crossectomia), majd az érbe vezetett szondával a vénát eltávolítjuk, kihúzzuk a helyéről. Ilyenkor viszonylag komoly szöveti sérülést okozunk és az oldalágak is elszakadnak, ez a magyarázata a jelentős műtét utáni fájdalomnak és bevérzéseknek. Nem előnyös a lágyékhajlatban ejtett seb sem az elfertőződés veszélye és a tisztálkodás akadályozottsága miatt. Ha a beömlés körüli oldalágakat nem kötjük le, ez nem jár nagyobb kiújulási aránnyal, ezt több vizsgálat is igazolta, sőt ha modern műtét mellett (lézeres, rádiófrekvenciás) történik a crossectomia, valószínűbb az értörzsek újra kialakulása (neovaszkularizáció).
Több mint egy évtizede alkalmazzák már a metszések nélküli, éren belüli (endovénás), minimálisan invazív műtéti eljárásokat. A nemzetközi utánvizsgálatok alapján a műtéti eredményesség, a kiújulási arány megegyezik a hagyományos visszérműtétek késői eredményeivel, a műtéti megterhelés azonban lényegesen kisebb, a szövődmények előfordulása minimálisra csökkenthető és az életminőség javulása egyértelműen gyorsabb, mint a hagyományos műtét esetén. Azokban az országokban, ahol megfelelő támogatást kapnak az új módszerek a biztosítótól, már csaknem kizárólag a modern vénasebészeti módszereket alkalmazzák!
Az utóbbi 2-3 évben elterjedt érzéstelenítést nem igénylő műtéti (mechano-kémiai és ragasztásos) módszerek új, költséges technikát alkalmaznak a betegek kényelme érdekében. E módszerek előnyei a hagyományos nyitott műtéttel szemben:
- nincs műtéti metszés a lágyékhajlatban
- minimális a műtét utáni bevérzés a szövetek között, nincs sebfájdalom
- a műtét után közvetlenül felkelhet, lábra állhat a beteg, nincs szükség kórházi megfigyelésre, a műtétek ambulánsan elvégezhetőek
- a műtét érzéstelenítés nélkül végezhető, nem szükséges helyi érzéstelenítés, gerincközeli érzéstelenítés vagy altatás
- a szúrások, metszések hiánya miatt kitűnőek az esztétikai eredmények
- a műtét azonnal ismét munkába állhat, nincs hosszú táppénzes időszak
- a hosszú távú eredmények nem különböznek a hagyományos műtét eredményeitől
A modern műtéti módszerek hátránya azok eszközigényessége és viszonylagos drágasága, melyet azonban a fent említett előnyök kompenzálnak. Az érzéstelenítést nélkül végzett beavatkozást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelenleg nem finanszírozza, ezért a betegeknek kell állniuk a műtét teljes költségét. Ha nemcsak a műtét árát nézzük, hanem a munkából kiesett időt, a műtéttel járó kényelmetlenséget, fájdalmat és az esztétikai eredményeket, a mérleg a modern műtétek javára billen.
Minden visszérkezelést részletes érsebészeti vizsgálat előz meg, így nem okozhat későbbi szövődményt egy fel nem ismert érszűkületből adódó sebgyógyulási zavar, a visszérbetegség, krónikus vénás elégtelenség okát kiderítve pedig nemcsak a felületes, látható bőrelváltozást kezeljük, hanem az alapbetegséget is.
A visszérbetegség kezelése komplex érsebészeti feladat, nemcsak kozmetológia!
