Facebook

Tájékoztató és beleegyező nyilatkozat (Lézeres vagy rádiófrekvenciás visszérműtét)

Orvosszakmai tájékoztató

a visszérbetegségről és annak lézeres vagy
rádiófrekvenciás műtéti kezeléséről

A visszérbetegség: A visszereken, más néven a vénákon áramlik vissza a végtagokból a vér a szív felé. Ezt a gravitációval ellentétes irányú áramlást a vénák falában lévő zárószelepként működő billentyűzet és az izomműködés pumpafunkciója biztosítja. A visszérbetegség a felületes vénás rendszer (fő vénatörzsek, oldalágak, vagy összekötő, úgynevezett perforánsok) megbetegedése, miközben a mélyvénás rendszer biztosítja a vér visszaszállítását. Amennyiben különböző okok (alkati, szerzett stb.) miatt nem zár jól a billentyűzet, a keringő vér a vénákból nem tud a szív felé teljesen kiürülni, a végtag megduzzad és feszülő érzést okoz. A véráramlás lelassulásának következménye a felületes vénák falának kitágulása és egy önmagát súlyosbító körfolyamat beindulása. A tünetek nincsenek mindig arányban a betegség stádiumával, azaz enyhe visszér-elégtelenség is járhat komoly panaszokkal, míg durva vénatágulatok is lehetnek panaszmenetesek.

A betegség stádiumai: I. Enyhe panasz, duplex vizsgálat szerint ép billentyűzet, terhelésre láb és lábszár duzzanata, viszketés, égő érzés. II. Mérsékelt panasz, látható visszeresség, duplex ultrahang vizsgálat szerint elégtelen vénabillentyű. III. Lezajlott, ismételt visszérgyulladások, barnásan elszíneződött bőr a lábszáron. IV. Súlyos vénás keringési elégtelenség, lábszár-fekély, maradandó szöveti károsodás állapota.

Kezelési lehetőségek: Az I. stádiumban döntő a megelőzés, azaz álló-ülő tevékenységnél, repülésnél I-es kompressziós fokozatú gyógyharisnya viselése javasolt. A tünetek kialakulását gyógyszer (pl. flavonoidok) enyhítheti, de a rosszabbodást nem gátolja meg. A II. stádiumban a kompressziós kezelés mellett – tervezett időben – már a műtét is megfontolandó, mivel a maradandó bőrtünetek kialakulása előtt jó kozmetikai eredmény érhető el. Megelőző jelleggel a műtét után is javasolt az I-es kompressziós fokozatú gyógyharisnya viselése. A III. és IV. stádiumban egyértelműen műtét ajánlott, a kialakult bőrtünetek maradandóak, a műtéttel a további romlást, a kialakult fekély gyógyulását lehet elérni. Többnyire a műtét után is szükséges a gyógyászati, azaz II-es kompressziós gyógyharisnya tartós viselése, különösen akkor, ha a felületes vénák megbetegedése másodlagosan, a mélyvénák billentyűelégtelensége vagy elzáródása következtében alakult ki.

A már operált lábon is kiújulhat a betegség, mivel a betegséget alapvetően örökletes tényezők és életmódi körülmények befolyásolják. A korábban nem látható vénaszakaszok tágulata általában enyhébb fokú, de panaszokat okozhat, ilyenkor legtöbbször injekciós kezelés jelenthet megoldást.

A külföldi ajánlások ma már egyértelműen az endovénás, azaz egy tűszúrásból az éren belül végzett műtéti típusokat (lézeres, rádiófrekvenciás, mechano-kémiai vagy ragasztásos műtétek) részesítik előnyben, ezek külföldi és hazai tapasztalatok alapján több éves utánvizsgálattal egyenértékűnek vagy jobbnak bizonyultak a crossectomia+stripping+varcicectomia klasszikus műtéteknél.

Előzetes vizsgálatok: a műtét alapvető feltétele az ép mélyvénás keringés, igazolásához duplex ultrahang vizsgálat szükséges. EKG, laboratóriumi paraméterek ellenőrzése történik, mellkasröntgen vizsgálat csak tüdőbetegség gyanúja esetén indokolt. Idős kor, vagy komolyabb kísérőbetegség esetén belgyógyászati, aneszteziológiai (altatóorvosi) vizsgálatot kérhetünk.

Előkészületek a műtétre: A műtéti terület sterilitásának biztosítására fontos az operálandó végtag szőrtelenítése (főként férfiakra vonatkozik), melynek legalkalmasabb időpontja a műtétet megelőző egy-két nap. A teljes végtagot körben szőrteleníteni kell, magasan a lágyékhajlatban is. A műtéti komfort biztosítására egyszer használatos alsóneműt adunk, kivételes esetben saját alsóruházatát is viselheti. A menstruáció nem jelent akadályt, de megfelelő védelemről a páciens gondoskodjon. Az esetleges égési sérülések megakadályozása céljából feltétlenül vegyen le minden ékszert, távolítsa el testékszereit.

A műtéteket éhgyomorra végezzük. A reggel szokásos gyógyszereit – előzetes egyeztetés szerint – egy pohár vízzel vegye be, ha a műtétre később kerül sor, könnyű reggeli és folyadék a műtétet megelőzően egy óráig fogyasztható. Tartós véralvadás gátló felfüggesztése nem szükséges, szokásos gyógyszereit változatlan időpontban vegye be.

A rendelőben tartózkodás időtartama: a kezelés ambuláns sebészeti beavatkozásként történik: a beteg a műtét után rövid idővel kísérővel távozhat, amennyiben panaszmentes. Ajánlott, hogy a műtét napján ne vezessen.

Érzéstelenítés: helyi érzéstelenítés (úgynevezett tumeszcens anesztézia), szükség esetén intravénás érzéstelenítéssel kiegészítve. A műtét során a lézerszál vagy rádiófrekvenciás (továbbiakban RF) katéter bevezetése után az operált területet higított helyi érzéstelenítő oldattal fecskendezzük körbe, a pontos adagolást ultrahang segítségével kontrolláljuk. A helyi érzéstelentő hatására a fájdalomérzés az érintett területen megszűnik, azonban a manipulációt, tapintást továbbra is érzi a beteg, ez azonban egyáltalán nem kellemetlen. A vénatörzsek lézeres vagy RF kezelése során a visszér jelentősen felmelegszik, ez a hő azonban a környezetre nem terjed rá az érzéstelenítő oldalt védelme miatt. Esetleges fájdalmat, kellemetlenséget csak a helyi érzéstelenítő oldalt beadása jelent, szükség esetén a műtétnél jelen lévő altató orvos intravénás fájdalomcsillapítóval, nyugtatóval kiegészítheti a műtéti érzéstelenítést. A műtét előtt erről részletes tájékoztatást az aneszteziológus kollégák adnak. A műtét során a páciens mindvégig éber, kontaktus képes, műtét végén saját lábán távozik a műtőből.

A műtét menete: A műtét előtt a láthatóan kitágult vénákat speciális tollal kijelöljük. A műtőben a beteg leggyakrabban a hátán fekszik, a kisebb fő véntörzs (vena saphena parva) műtétje hason fekvésben történik. A műtéti területet fertőtlenítjük, sterilen izoláljuk. Első lépésként ultrahang ellenőrzés mellett rövid vezetőkatétert helyezünk a kezelendő fő vénatörzsbe, a lézerszálat közvetlenül a mélyvénás rendszerbe történő beömlésig vezetjük fel, ezt követi a fent részletesen leírt helyi érzéstelenítés. Lézeres műtét során folyamatos ultrahang kontroll mellett a szálat lassan visszahúzzuk az érben, miközben a lézerenergia a szál végének közvetlen környezetében a vért és az érfalat felmelegíti. A hő hatására az érfal fehérjéi kicsapódnak (az ér „megsül”), az ér összezsugorodik, elzáródik.

Rádiófrekvenciás (RF) műtét során rövid vezetőkatéteren át visszük a kezelés helyére az RF katétert, majd folyamatos ultrahang kontroll mellett azt lassan visszahúzzuk az érben, miközben a rádiófrekvenciás energia az érfalat felmelegíti. A hő hatására az érfal fehérjéi kicsapódnak, az összezsugorodik, elzáródik. A kezelés folyamata az ultrahang képen jól ellenőrizhető. A fő vénatörzs kezelése után a további oldalágakat szklerotizáló anyaggal (Aethoxysclerol) külön szúrásokból kezeljük, elzárjuk. Nagyon ritkán, amennyiben egy-egy oldalág vagy perforáns ág a véna lefutása, elhelyezkedése miatt lézeres vagy RF kezelésre nem alkalmas, azt apró, 2-3 mm-es szúrásból távolítjuk el, ennek a sebnek az összevarrása nem szükséges, nyom nélkül gyógyul. A műtét végén rugalmas pólyával combtőig érő, szoros nyomókötést helyezünk fel a végtagra, erre II. kompressziós fokozatú harisnyát húzunk.

A nemzetközi irodalom eredményeit figyelembe véve a fő vénatörzs beömlésének lekötését (az úgynevezett crossectomiát) nem tartjuk szükségesnek, csak jelentős beömlési billentyű elégtelenség vagy 20 mm-nél nagyobb beömlés előtti VSM méret esetén javasoljuk elvégezni. A tágult oldalágak kezelése sem feltétlenül szükséges: tapasztalatunk alapján (amely megegyezik a nemzetközi irodalomban leírtakkal) a fő vénatörzs elzárásával az oldalágakban megszűnik a nyomás, azok 2-3 hónap alatt normális méretűre zsugorodnak, vagy elzáródnak. A műtét utáni időszakban esetlegesen jelentkező fájdalomért nagyrészt az oldalágakon végzett műtét a felelős, amennyiben ezeket nem bántjuk, a posztoperatív fájdalom elhanyagolható.

A műtét utáni időszak: A műtét után közvetlenül a beteg felkelhet, majd sebészi ellenőrzés után kísérővel otthonába távozhat. Trombózis megelőzésére 5 napig véralvadás-gátló injekciós kezelés javasolt (amennyiben tartós véralvadásgátlót szed, azt folyamatosan szedheti, ebben az esetben nem kap injekciót).

Otthonában másnap reggel leveszi a kompressziós harisnyát, eltávolítja a kötést, lezuhanyozhat, majd a műtéti szúrásból származó apró seb lefedése után kompressziós harisnyáját visszahúzza. Szabadon mozoghat, II. fokozatú kompressziós harisnya viselése még egy alkalommal éjjel, majd még 2-3 hétig már csak napközben javasolt. A műtét után 1-2 nappal ismét dolgozhat, azonban a tartós eredmény érdekében egy hétig nehéz fizikai munkát ne végezzen, ne sportoljon.

A műtét után az elzárt fő vénatörzsek és oldalágak lefutásának megfelelően vaskosabb köteg tapintható, mely annak felszívódásával néhány hónap alatt fokozatosan eltűnik. Ez esetenként kissé érzékeny lehet, a fájdalmas bőrterület helyi hűtése csökkenti a panaszokat. A műtét után a lábban feszüléses panaszok, dagadás érzése jelentkezik, amely a láb felpolcolásával enyhíthető. Hosszabb séta esetén a láb könnyen elfáradhat, pihenéskor ekkor is felpolcolás javasolt. Kontroll átlagosan 4-5 hét múlva esedékes, a pontos időpontot az operáló orvos közli. Fürdőzés csak két hét múlva javasolt. A teljes terhelés (munkaképesség) a műtét utáni 1-10. nap után várható (a műtét típusától, kiterjedésétől, egyéni érzékenységtől függően).

A műtét elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyei és kockázatai: A műtét elvégzése után a visszérbetegséggel kapcsolatos panaszok (fájdalom, lábdagadás, éjszakai görcsök, stb.) rendszerint fokozatosan csökkennek és megszűnnek, a tünetek fennállásának idejétől, illetve a betegség kiváltó okától függően azonban fenn is maradhatnak (pl. korábban lezajlott mélyvénás trombózis esetén). A műtéttel megelőzhetjük a vénás elégtelenség és a lábszárfekély kialakulását. Már meglévő fekélyelőző állapotban a bőrelváltozások teljes mértékben nem tűnnek el, de javulás várható. A műtét meglévő lábszárfekély esetén annak gyógyulásához megfelelő körülményeket teremt. A várt javulás és hatás eléréséhez feltétlenül szükséges a műtéti utáni időszakban a végtag fokozatos terhelése és az orvos által javasolt életmódi előírások pontos betartása.

A műtét elmaradása esetén várható a panaszok fokozódása, krónikus vénás elégtelenség, lábszárfekély kialakulása, ilyen szövődményes esetek műtétje jelentősen nagyobb kockázattal jár. A lézeres vagy RF visszérműtétnek abszolút indikációja nincs, csak a kockázat-haszon arány mérlegelése után végezzük el a műtétet.

A kozmetikai eredmény néhány héttel-hónappal a beavatkozás elvégzése után már jól látható (függ természetesen a kiinduló állapottól).

Szövődmények: Ritkán a belboka környékén égő érzés, zsibbadás, esetleg tartós bőr-érzéskiesés jelentkezhet, közvetlenül a véna mellett futó kis bőrideg sérülés miatt (ezért ma már inkább a térd alatt szúrunk). A fő vénatörzs lefutásának megfelelően kialakulhat tapintható, kissé érzékeny köteg, mely a végleges gyógyulás időpontját nem befolyásolja és jelentős kozmetikai vagy funkcionális zavart sem okoz. További ritka szövődmények: vérzés, sebfertőzés (igen ritka), thrombophlebitis az oldalágakban (különösebb kezelést nem igényel), mélyvénás trombózis (0,3%), tüdőembólia (egy-egy eset közlése történt, súlyos panaszokat nem okozott), a lábfejmozgató ideg (peroneus) sérülése, kisterületű bőrelhalások, bőrégések (ezek megfelelő kezelés mellett hónapok alatt jó kozmetikai eredménnyel gyógyulnak), a műtét helyén visszamaradó barnás folt, pigmentáció (bőrtípustól is függő szövődmény, 10% körüli gyakorisággal, teljes megszűnése akár 18 hónapig is tarthat – 1 évnél túl történő fennállását 1-5%-ban észlelték), heg-túlburjánzás (keloid).

Beleegyező nyilatkozat
lézeres vagy rádiófrekvenciás visszérműtétbe

  1. A részletes írásbeli tájékoztatás és az azt kiegészítő szóbeli tájékoztatás alapos mérlegelése után beleegyezem, hogy rajtam a lézeres vagy rádiófrekvenciás visszér műtéti beavatkozást elvégezzék.
  2. Aláírásommal igazolom, hogy a beavatkozással kapcsolatos írásbeli és szóbeli tájékoztatást megkaptam.
  3. Kijelentem, hogy a tervezett beavatkozás módszerét és módját részemre részletesen ismertették.
  4. Tudatában vagyok a vizsgálattal biztosított előnyöknek, az elmaradásából járó következményeknek.
  5. A szóban feltett kérdéseimre megfelelő választ kaptam. Kijelentem, hogy a beavatkozással kapcsolatos tájékoztatást részletesen és az általam érthető nyelven és kifejezésekkel magyarázták el. Minden lehetőségem megvolt ahhoz, hogy a tájékoztatás körébe tartozó bármilyen kérdést feltegyek, és kérdéseimre kielégítő választ kaptam.
  6. Jelen belegyezésemet akkor adtam meg, amikor minden kérdésemre választ kaptam és azokat megértettem. Döntésem meghozatalához elegendő idő állt a rendelkezésemre, és a döntést bármely kényszertől mentesen akkor adtam meg, amikor tudatom tiszta volt.
  7. Tudomással bírok arról, hogy a felajánlott beavatkozást elutasíthatom, ebben az esetben azonban kezelőorvosomat felelősség nem terheli, a visszautasítás kapcsán bekövetkező szövődményekért, illetve a gyógyeredmény alakulásáért.

A teljes nyilatkozat letöltése

Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Mire kell ügyelni a lézeres és rádiófrekvenciás visszérműtét után?

A visszérműtét után közvetlenül beteg felkelhet, majd sebészi ellenőrzés után kísérőjével otthonába távozhat. Trombózis megelőzésére 5 napig véralvadás-gátló injekciós kezelés javasolt. Otthonában szabadon mozoghat, 1-2 nap után zuhanyozhat, II. fokozatú kompressziós harisnya viselése 2 napig éjjel-nappal, majd még 2-3 hétig napközben javasolt. A műtét után 1-2 nappal ismét dolgozhat, azonban a tartós eredmény érdekében egy hétig nehéz fizikai munkát ne végezzen, ne sportoljon!

Mi történik, ha nem távolítjuk el a tágult visszeret?
A tág visszérben felhalmozódó vér keringése lassú, ezért könnyebben trombotizál, mint az egészséges véna. A tartósan magas vénás nyomástól pigmentáció, fekély kialakulásának veszélye áll fenn. Azonban e szövődmények kialakulása előre nem megjósolható, kompressziós kezeléssel a trombózis és fekély kialakulásának rizikója jelentősen csökkenthető.
Mennyi ideig kell műtét után kompressziós harisnyát viselni?
Erre nincs egyértelmű adat, bizonyos vizsgálatok szerint csak 2-3 napig, általában 1-2 hétig javasolják a műtét utáni kompressziót. Az első 1-2 napban valóban fontos a megfelelő nyomás, amely a mélyvénákban az áramlást növelik, az esetleg elszakított visszér oldalágak vérzését, így a kialakuló bőr alatti vérömleny nagyságát csökkentik. Néhány nap után nem kell viselni a harisnyát éjszakára, hacsak egyéb állapot ezt nem indokolja. A napközbeni kompressziót érdemes fokozatosan csökkenteni (este egyre korábban levenni), ha nincs panasz, pár nap alatt elhagyható.
Mennyi ideig kell kórházban maradni a visszérműtétet követően?
A visszérkezelés ambuláns sebészeti beavatkozásként történik: panaszmentesség esetén a műtét után rövid idővel kísérővel távozhat.
Érdemes eltávolítani a visszeret?
A tág, kanyargós visszerek fala átalakul, elvesztik rugalmasságukat, az egészséges visszerek falában található simaizom átalakul kötőszövetté, így összehúzódni már nem tud. Feladatát továbbiakban nem tudja ellátni, sőt fokozza a panaszokat, tehát eltávolítása javasolt.
Modern visszérműtét vagy konzervatív terápia?

Melyiket válasszam: műtét vagy konzervatív terápia?

Erre a kérdésre hiteles választ csak a részletes vizsgálatok által felállított diagnózis birtokában lehet adni, hiszen a visszérbetegségnek súlyossági foktól függően több stádiuma van.

Milyen előnyökkel jár, ha Ön a modern visszérműtéti technikát választja?

  • Nincs műtéti metszés. A tűszúrásnyi műtéti hegek gyorsan gyógyulnak.
  • Minimális a műtéti bevérzés a szövetek között, ezért minimális a sebfájdalom
  • Ön a műtét után már néhány perccel felkelhet és saját lábán távozik.
  • A műtét helyi érzéstelenítésben (lézeres, rádiófrekvenciás visszérműtét), vagy akár érzéstelenítés nélkül (mechano-lémiai műtét, habszkleroterápia) elvégezhető. Nem szükséges altatás, gerinc közeli érzéstelenítés.
  • Mivel nincsenek nagyobb szúrások, metszések, ezért kiválóak az esztétikai eredmények.
  • A műtét után Ön szinte azonnal munkába állhat, nincs hosszú táppénzes időszak.
  • A hosszú távú eredmények nem különböznek a hagyományos műtét eredményeitől, azonban lényegesen kisebb a műtéti megterhelés, kockázat.

Kompressziós kezelés

A visszérbetegség minden stádiumában alkalmazható kompressziós kezelés, azaz a lábszárak összenyomása útján az izompumpa funkció javítása. A kompressziós kezelések eszköze a rugalmas pólya és a különböző gyógyharisnyák. A kompressziós kezelés eredményeképp a billentyűk záródása javul és a szövetek oxigénellátottsága fokozódik. Belsőleg szedendő, erek állapotát javító készítmények is forgalomban vannak, illetve külsőleg alkalmazható kenőcsök, krémek is enyhíthetik a tüneteket. A megfelelő terápia kiválasztása azonban a kezelő orvos tájékoztatásán alapuló közös döntés kell, hogy legyen.

Miért válassza a budapesti VP-Med visszérgyógyászati magánrendelését?

  • Személyre szabott kezelések
  • Komplex ellátás egy helyen
  • A legújabb technológiákat elsőként alkalmazzuk
  • Széleskörű edukáció, betegtájékoztatás

Bejelentkezés, további információ:

VP-Med Egészségcentrum és Oktatási Központ 1042 Budapest, Árpád út 56. fszt. 33. Előjegyzés: + 36 30 963 1363 Tel: + 36 1 792 5627 e-mail: info@vpmed.hu  
Mi történik, ha nem kerül sor a beavatkozásra?
A visszérműtét elmaradása esetén várható a panaszok fokozódása, krónikus vénás elégtelenség, lábszárfekély kialakulása, az ilyen szövődményes esetek műtétje jelentősen nagyobb kockázattal jár. A mechano-kémiai ablációs műtétnek abszolút indikációja nincs, csak a kockázat-haszon arány mérlegelése után végezzük el a műtétet. A kozmetikai eredmény néhány héttel a beavatkozás elvégzése után már jól látható.
Örökölhető-e a visszeresség?

Örökölhető-e a visszeresség?

Mint minden kórképnek, a visszérbetegség kialakulásának is számos rizikótényezője van. Az örökletes hajlam a vénás betegségek megjelenésében is komoly szerepet játszik, a kórkép családi halmozódásának előfordulása esetén, az utódokban nagyobb eséllyel alakul ki visszeresség. Amennyiben visszérbetegség az egyik szülőnél jelentkezik, a gyermeknek, ötven százaléka esélye van arra, hogy esetében is jelentkeznek visszeres problémák.

Ha mindkét szülő visszérbetegségben szenved, az utódoknál "már" hatvan százalék az esély arra, hogy életük során visszérbetegség alakul ki. Hangsúlyozni kell azonban, hogy számos életmódbeli tényező is befolyásolja a kórkép megjelenését, így azok, akiknél családi "örökség" a visszeresség, tudatos életvezetéssel segíthetnek a visszeresség kialakulásának megelőzésében, illetve a kórkép megjelenésének késleltetésében.

Visszérpanaszok esetén forduljon bizalommal visszérgyógyászati magánrendelésünkön Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialistához!