Facebook

Tájékoztató a visszérbetegségről

A visszérbetegség tünetei jellegzetesen a kitüremkedő erek, a boka feletti elszíneződés, éjszakai lábgörcsök, gyorsan elfáradó láb, és feszítő érzés formájában nyilvánulnak meg leggyakrabban. A visszérbetegség a vénák közti kötőszövet gyengesége miatt alakul ki, mely lehet örökletes is, ugyanakkor vannak hajlamosító tényezők is, mint például az álló foglalkozás, vagy a már kialakult szív- és érrendszeri betegség.

Sokáig nem okoz panaszt, idővel azonban egyre több tünet jelenik meg. Előfordulhat például az is, hogy látható vérömleny keletkezik az érintett területen. A kezeletlen visszér nem csupán esztétikai probléma, hanem komoly egészségügyi következményei is lehetnek. A tágult visszér kedvez a vérrög kialakulásának, mely akár tüdőembóliához is vezethet!

Szintén szövődményként jelenhet meg a lábszárfekély, valamint az ekcéma is. Szerencsére a visszérbetegség eredményesen kezelhető! A VP-MED Egészségcentrumnál lehetőség van a nyiroködémák, valamint a visszérproblémák teljes körű diagnosztikájára és gondozására, kompressziós kezeléssel, valamint modern műtéti megoldásokkal!

A visszerek anatómiája:

A visszeres keringés a végtagokon több síkban történik. A legnagyobb mennyiség az izmok között található mélyvénákban fut, ez a vénás keringés közel 90%-a.  Az izmokat körülvevő pólyák felett futnak a felületes vénás törzsek. Ebből kettő van, a nagyobb (latin neve: vena saphena magna) a belbokától fut a lágyékhajlatig, ahol becsatlakozik az izmok között futó mélyvénába. A kisebbik (latin neve: vena saphena parva) a külbokától fut a térdhajlatig, ahol ugyancsak a mélyvénába omlik be. A felületes visszereket az un. perforáns vénák kötik össze a mélyvénákkal.

A felületes visszerek több típusból állnak, vannak törzsvénák (vena saphena magna (VSM)), ennél általában felületesebben futnak az oldalágak, közvetlenül a bőr alatt található kis visszerek a reticularis vénák, majd szinte a bőrben futó kapillárisok, amelyek normális állapotban nem látszanak, de kitágulva ezekből lesznek a hajszálerek – telangectasia.

A hajszálér más néven seprűvéna vagy, az angol szóhasználatból átfordított pókvéna. Ezeknek a visszereknek a tágulatai okozzák az arcon látható eres hálózatot. Itt a kiváltó tényező a napfény illetve a direkt környezeti hatások: hideg, meleg váltakozása, erős szél. Néha gyermekkortól látható, gyakran hatalmas anyajegy, amely nem pigmentet, hanem ereket tartalmaz. Ezeknek az elváltozása nehéz, mivel nem csak a felszínen látható tágult kapillárisokat kell kezelni, hanem a mélyben futó, a felületes ereket tápláló ereket is.

A visszerek szerepe, a visszérbetegség kialakulása:

A visszér (véna) a szövetektől szállítja vissza a vért a szív felé. A visszérben lévő nyomás általában jóval alacsonyabb, mint a verőeres keringésben, ahol a szív ereje löki előre a vért. A visszerekben az áramlást csak részben biztosítja a szívverés, ehhez járul még hozzá a végtagokon az izmok összehúzódása is. Az áramlást a vénákban billentyűk irányítják a szív felé, megakadályozva, hogy a gravitáció miatt visszazuhanhasson.

Sokaknál a visszér fala idővel meggyengül, elveszti rugalmasságát, így a vékony billentyűk nem érnek össze, a vér visszazuhan a visszérben a nyitott billentyűkön keresztül. Ettől nagyobb lesz a nyomás, ezért a visszér fala egyre jobban elvékonyodik, majd kanyargósabbá válik, mint a lelassult folyók.  A folyamat alapja a visszér falának átalakulása. Az egészséges visszér falában simaizomsejtek találhatóak, amelyek tartást, tónust biztosítanak az érfalnak. A tág visszér fala átalakul, degenerálódik, a simaizom helyett inkább kötőszövet található. ezért is érthető, hogy miért nem használ sem visszér kenőcs, sem tabletta visszeresség esetén.

Általában a két nagy felületes visszeres törzsnek a kötőszövetes átalakulása, tágulata okozza a visszerességet. A főtörzs kiszélesedésével, a billentyű károsodásával a visszazuhanó véna áramlása lelassul, a végtagokban reked, ahol megemelkedik a vénás nyomás, ennek következtében nem csak a főtörzs, hanem a visszér oldalágak is tágulni kezdenek. Mivel a két visszér főtörzs egy kötőszövetes hüvelyben fut, valamint az oldalágak felületesebben futnak általában az oldalágak visszeressége látható hamarabb, a főágak visszeres tágulata csak ultrahanggal kimutatható.

A visszérbetegség kialakulásában a meghatározó genetikai tényezőkön túl számos okot találunk:

  • életkor: az életkor előrehaladásával a visszér elveszti rugalmasságát, kevésbé képes a szív felé vezetni a vért.
  • korábbi mélyvénás trombózis: a leggyakoribb másodlagos kialakulási forma, a mélyvénában képződő vérrög károsítja a véna falát és a billentyűket is.
  • nőknél gyakoribb – női nemi hormonok miatt
  • terhesség: hormonális hatások és fokozott hasűri nyomás
  • baleset: visszerek folytonosságának megszakadása, hegesedés
  • életmód: tartós állás, ülőmunka

Milyen lehetőségek vannak a visszeresség megelőzésére?

  • fényvédőkrém használata (reticularis vénák, hajszálerek)
  • edzés, amely az alsóvégtagot dolgoztatja meg: futás, gyaloglás
  • súlykontroll: csökkenteni kell a végtagra nehezedő nyomást
  • üléskor, fekvéskor lábak keresztezése nem javasolt sokáig
  • pihenéskor, ha csak lehet, láb polcolása
  • tartós egy helyben állás, ülés kerülése, ha ez mégis elkerülhetetlen, gyakori felállások, rövid séta, testsúly áthelyezése egyik végtagról a másikra, bármilyen mozgással megtörni a mozdulatlanságot
  • kompressziós harisnya használata, csípőt, lágyékot, vagy az alsóvégtagot elszorító ruhák használatának kerülése
  • magas sarkú cipő viselésének korlátozása, az alacsonyabb sarok mellett jobb a lábszárizmok pumpafunkciója
  • diétás tanácsok betartása: a súlykontrollon kívül, kerülni javasolt a sós ételek fogyasztását, a rostokban gazdag ételek javítják a bélműködést, csökkentik a székrekedés kockázatát, amely a nagyobb nyomás miatt káros a vénás keringésre

A visszérbetegség kezelése komplex érsebészeti feladat, nemcsak kozmetológia!

A visszérbetegségnek több fázisa is van, a tünetmentességtől egészen a nem gyógyuló lábszárfekélyekig.

Ön melyikbe tartozik?

  • Tünetmentes állapot: látható tünet nincs, de a panaszok már utalhatnak keringési zavarra.
  • Seprűvénák és pókvénák megjelenése: a vérhálózat érzékenyebb, néhol már észlelhető apró tágult visszerek.
  • Ödéma is megjelenik a lábon, azaz a láb bedagad, vizenyős lesz.
  • Külső tünetek is megjelennek a lábon, a bőrfelszín tömötté, keménnyé válik, és fokozatosan elszíneződik.
  • Világos hegek alakulnak ki a lábon, a bőr enyhén piros és gyulladt.
  • Különböző méretű fekélyek, amelyek nem gyógyulnak.
 
Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Mi történik, ha nem távolítjuk el a tágult visszeret?
A tág visszérben felhalmozódó vér keringése lassú, ezért könnyebben trombotizál, mint az egészséges véna. A tartósan magas vénás nyomástól pigmentáció, fekély kialakulásának veszélye áll fenn. Azonban e szövődmények kialakulása előre nem megjósolható, kompressziós kezeléssel a trombózis és fekély kialakulásának rizikója jelentősen csökkenthető.
Mit kell tudni a lábszárfekélyről?
A krónikus vénás betegségek legsúlyosabb formája, késői szövődménye a lábszárfekély kialakulása. Az érintett terület bőre fokozottan pigmentált, elszíneződött, később elfehéredik, a bőr elvékonyodik, a bőr alatti kötőszövet megvastagodik, az érintett terület sokszor igen fájdalmas, gyakran gyulladt, az egész lábszár megduzzadt, ödémás. Kis sérülés hatására, vagy akár spontán is felületes, gyulladásos környezetű fekélyek alakulnak ki, melyek nehezen gyógyulnak, fájdalmasak. Új lehetőséget teremt a helyi sebkezelésben a lézer alkalmazása. Lézerünk segítségével a sebtisztítást végezzük el, a sugár a sebet felületesen rétegről-rétegre megtisztítja, fertőtleníti, mindezt fájdalommentesen. További információ: https://vpmed.hu/informaciok/fekelykezeles/
Mi az a doppler vizsgálat és mikor van rá szükség?
Ez a speciális ultrahangvizsgálat az érelmeszesedés diagnosztikájában alkalmazott vizsgálat. Alkalmas a vér áramlási irányának meghatározására, segít az érszűkületek és a trombózis diagnosztizálásában, az érszűkület mértékének meghatározásában. Visszérbetegség esetén az ultrahang vizsgálat ad pontos képet a tágult erekről, a Doppler önmagában nem elég!
Mennyi ideig kell műtét után kompressziós harisnyát viselni?
Erre nincs egyértelmű adat, bizonyos vizsgálatok szerint csak 2-3 napig, általában 1-2 hétig javasolják a műtét utáni kompressziót. Az első 1-2 napban valóban fontos a megfelelő nyomás, amely a mélyvénákban az áramlást növelik, az esetleg elszakított visszér oldalágak vérzését, így a kialakuló bőr alatti vérömleny nagyságát csökkentik. Néhány nap után nem kell viselni a harisnyát éjszakára, hacsak egyéb állapot ezt nem indokolja. A napközbeni kompressziót érdemes fokozatosan csökkenteni (este egyre korábban levenni), ha nincs panasz, pár nap alatt elhagyható.
Hány alkalomra lesz szükségem?
Ez több tényezőtől is függhet, köztük a visszérbetegség előrehaladottságától is. Dr. Szabó Attila az alapos vizsgálatok után erre a kérdésére is választ ad. Jelentkezzen be most!
Ha befáslizom a lábam, akkor nem lesz trombózisom?
A jól megválasztott fásli és kompressziós harisnya valóban csökkenti a trombózis előfordulását. Azonban harisnyánál fontos a megfelelő kompressziós fokozat és kiterjedés (térd vagy combtő) betartása, a fásli minősége (kellően rugalmas) és felhelyezése meghatározza a kezelés sikerességét.
Örökölhető-e a visszeresség?

Örökölhető-e a visszeresség?

Mint minden kórképnek, a visszérbetegség kialakulásának is számos rizikótényezője van. Az örökletes hajlam a vénás betegségek megjelenésében is komoly szerepet játszik, a kórkép családi halmozódásának előfordulása esetén, az utódokban nagyobb eséllyel alakul ki visszeresség. Amennyiben visszérbetegség az egyik szülőnél jelentkezik, a gyermeknek, ötven százaléka esélye van arra, hogy esetében is jelentkeznek visszeres problémák.

Ha mindkét szülő visszérbetegségben szenved, az utódoknál "már" hatvan százalék az esély arra, hogy életük során visszérbetegség alakul ki. Hangsúlyozni kell azonban, hogy számos életmódbeli tényező is befolyásolja a kórkép megjelenését, így azok, akiknél családi "örökség" a visszeresség, tudatos életvezetéssel segíthetnek a visszeresség kialakulásának megelőzésében, illetve a kórkép megjelenésének késleltetésében.

Visszérpanaszok esetén forduljon bizalommal visszérgyógyászati magánrendelésünkön Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialistához!

Mire kell ügyelni a lézeres és rádiófrekvenciás visszérműtét után?

A visszérműtét után közvetlenül beteg felkelhet, majd sebészi ellenőrzés után kísérőjével otthonába távozhat. Trombózis megelőzésére 5 napig véralvadás-gátló injekciós kezelés javasolt. Otthonában szabadon mozoghat, 1-2 nap után zuhanyozhat, II. fokozatú kompressziós harisnya viselése 2 napig éjjel-nappal, majd még 2-3 hétig napközben javasolt. A műtét után 1-2 nappal ismét dolgozhat, azonban a tartós eredmény érdekében egy hétig nehéz fizikai munkát ne végezzen, ne sportoljon!