Facebook

Tájékoztató a visszérbetegségről

A visszérbetegség tünetei jellegzetesen a kitüremkedő erek, a boka feletti elszíneződés, éjszakai lábgörcsök, gyorsan elfáradó láb, és feszítő érzés formájában nyilvánulnak meg leggyakrabban. A visszérbetegség a vénák közti kötőszövet gyengesége miatt alakul ki, mely lehet örökletes is, ugyanakkor vannak hajlamosító tényezők is, mint például az álló foglalkozás, vagy a már kialakult szív- és érrendszeri betegség.

Sokáig nem okoz panaszt, idővel azonban egyre több tünet jelenik meg. Előfordulhat például az is, hogy látható vérömleny keletkezik az érintett területen. A kezeletlen visszér nem csupán esztétikai probléma, hanem komoly egészségügyi következményei is lehetnek. A tágult visszér kedvez a vérrög kialakulásának, mely akár tüdőembóliához is vezethet!

Szintén szövődményként jelenhet meg a lábszárfekély, valamint az ekcéma is. Szerencsére a visszérbetegség eredményesen kezelhető! A VP-MED Egészségcentrumnál lehetőség van a nyiroködémák, valamint a visszérproblémák teljes körű diagnosztikájára és gondozására, kompressziós kezeléssel, valamint modern műtéti megoldásokkal!

A visszerek anatómiája:

A visszeres keringés a végtagokon több síkban történik. A legnagyobb mennyiség az izmok között található mélyvénákban fut, ez a vénás keringés közel 90%-a.  Az izmokat körülvevő pólyák felett futnak a felületes vénás törzsek. Ebből kettő van, a nagyobb (latin neve: vena saphena magna) a belbokától fut a lágyékhajlatig, ahol becsatlakozik az izmok között futó mélyvénába. A kisebbik (latin neve: vena saphena parva) a külbokától fut a térdhajlatig, ahol ugyancsak a mélyvénába omlik be. A felületes visszereket az un. perforáns vénák kötik össze a mélyvénákkal.

A felületes visszerek több típusból állnak, vannak törzsvénák (vena saphena magna (VSM)), ennél általában felületesebben futnak az oldalágak, közvetlenül a bőr alatt található kis visszerek a reticularis vénák, majd szinte a bőrben futó kapillárisok, amelyek normális állapotban nem látszanak, de kitágulva ezekből lesznek a hajszálerek – telangectasia.

A hajszálér más néven seprűvéna vagy, az angol szóhasználatból átfordított pókvéna. Ezeknek a visszereknek a tágulatai okozzák az arcon látható eres hálózatot. Itt a kiváltó tényező a napfény illetve a direkt környezeti hatások: hideg, meleg váltakozása, erős szél. Néha gyermekkortól látható, gyakran hatalmas anyajegy, amely nem pigmentet, hanem ereket tartalmaz. Ezeknek az elváltozása nehéz, mivel nem csak a felszínen látható tágult kapillárisokat kell kezelni, hanem a mélyben futó, a felületes ereket tápláló ereket is.

A visszerek szerepe, a visszérbetegség kialakulása:

A visszér (véna) a szövetektől szállítja vissza a vért a szív felé. A visszérben lévő nyomás általában jóval alacsonyabb, mint a verőeres keringésben, ahol a szív ereje löki előre a vért. A visszerekben az áramlást csak részben biztosítja a szívverés, ehhez járul még hozzá a végtagokon az izmok összehúzódása is. Az áramlást a vénákban billentyűk irányítják a szív felé, megakadályozva, hogy a gravitáció miatt visszazuhanhasson.

Sokaknál a visszér fala idővel meggyengül, elveszti rugalmasságát, így a vékony billentyűk nem érnek össze, a vér visszazuhan a visszérben a nyitott billentyűkön keresztül. Ettől nagyobb lesz a nyomás, ezért a visszér fala egyre jobban elvékonyodik, majd kanyargósabbá válik, mint a lelassult folyók.  A folyamat alapja a visszér falának átalakulása. Az egészséges visszér falában simaizomsejtek találhatóak, amelyek tartást, tónust biztosítanak az érfalnak. A tág visszér fala átalakul, degenerálódik, a simaizom helyett inkább kötőszövet található. ezért is érthető, hogy miért nem használ sem visszér kenőcs, sem tabletta visszeresség esetén.

Általában a két nagy felületes visszeres törzsnek a kötőszövetes átalakulása, tágulata okozza a visszerességet. A főtörzs kiszélesedésével, a billentyű károsodásával a visszazuhanó véna áramlása lelassul, a végtagokban reked, ahol megemelkedik a vénás nyomás, ennek következtében nem csak a főtörzs, hanem a visszér oldalágak is tágulni kezdenek. Mivel a két visszér főtörzs egy kötőszövetes hüvelyben fut, valamint az oldalágak felületesebben futnak általában az oldalágak visszeressége látható hamarabb, a főágak visszeres tágulata csak ultrahanggal kimutatható.

A visszérbetegség kialakulásában a meghatározó genetikai tényezőkön túl számos okot találunk:

  • életkor: az életkor előrehaladásával a visszér elveszti rugalmasságát, kevésbé képes a szív felé vezetni a vért.
  • korábbi mélyvénás trombózis: a leggyakoribb másodlagos kialakulási forma, a mélyvénában képződő vérrög károsítja a véna falát és a billentyűket is.
  • nőknél gyakoribb – női nemi hormonok miatt
  • terhesség: hormonális hatások és fokozott hasűri nyomás
  • baleset: visszerek folytonosságának megszakadása, hegesedés
  • életmód: tartós állás, ülőmunka

Milyen lehetőségek vannak a visszeresség megelőzésére?

  • fényvédőkrém használata (reticularis vénák, hajszálerek)
  • edzés, amely az alsóvégtagot dolgoztatja meg: futás, gyaloglás
  • súlykontroll: csökkenteni kell a végtagra nehezedő nyomást
  • üléskor, fekvéskor lábak keresztezése nem javasolt sokáig
  • pihenéskor, ha csak lehet, láb polcolása
  • tartós egy helyben állás, ülés kerülése, ha ez mégis elkerülhetetlen, gyakori felállások, rövid séta, testsúly áthelyezése egyik végtagról a másikra, bármilyen mozgással megtörni a mozdulatlanságot
  • kompressziós harisnya használata, csípőt, lágyékot, vagy az alsóvégtagot elszorító ruhák használatának kerülése
  • magas sarkú cipő viselésének korlátozása, az alacsonyabb sarok mellett jobb a lábszárizmok pumpafunkciója
  • diétás tanácsok betartása: a súlykontrollon kívül, kerülni javasolt a sós ételek fogyasztását, a rostokban gazdag ételek javítják a bélműködést, csökkentik a székrekedés kockázatát, amely a nagyobb nyomás miatt káros a vénás keringésre

A visszérbetegség kezelése komplex érsebészeti feladat, nemcsak kozmetológia!

A visszérbetegségnek több fázisa is van, a tünetmentességtől egészen a nem gyógyuló lábszárfekélyekig.

Ön melyikbe tartozik?

  • Tünetmentes állapot: látható tünet nincs, de a panaszok már utalhatnak keringési zavarra.
  • Seprűvénák és pókvénák megjelenése: a vérhálózat érzékenyebb, néhol már észlelhető apró tágult visszerek.
  • Ödéma is megjelenik a lábon, azaz a láb bedagad, vizenyős lesz.
  • Külső tünetek is megjelennek a lábon, a bőrfelszín tömötté, keménnyé válik, és fokozatosan elszíneződik.
  • Világos hegek alakulnak ki a lábon, a bőr enyhén piros és gyulladt.
  • Különböző méretű fekélyek, amelyek nem gyógyulnak.
 
Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Érdemes eltávolítani a visszeret?
A tág, kanyargós visszerek fala átalakul, elvesztik rugalmasságukat, az egészséges visszerek falában található simaizom átalakul kötőszövetté, így összehúzódni már nem tud. Feladatát továbbiakban nem tudja ellátni, sőt fokozza a panaszokat, tehát eltávolítása javasolt.
Hogyan készüljek fel a visszérműtétre?
A műtéti terület sterilitásának biztosítására fontos az operálandó végtag szőrtelenítése, melynek legalkalmasabb időpontja a műtétet megelőző nap. A műtéti fertőzések elkerülése érdekében a műtét alatt ne viseljen alsóneműt, lehetőleg vegyen le minden ékszert, távolítsa el testékszereit. Javasolt a körömlakk lemosása is, a ragasztott műköröm eltávolítása nem szükséges. A műtéteket éhgyomri állapotban végzik. A reggel szokásos gyógyszereit – előzetes egyeztetés szerint – vegye be, ha a műtétre esetleg délután kerül sorra, könnyű reggeli  fogyasztható, majd egészen a műtét időpontjáig bőségesen fogyasszon folyadékot. Tartós véralvadásgátló gyógyszerek szedésének felfüggesztése nem szükséges.
Miért romlik nyáron a visszeresség állapota?
Nyáron romlik a visszeresség állapota, amely ilyenkor kellemetlen tüneteket okozhat. A melegben ugyanis az erek kitágulnak, lelassul a vérkeringés és fokozódik a pangás. Javasoljuk, hogy nyáron viseljen kompressziós zoknit és lehetőség szerint kerülje a meleg vizes fürdőket és a szaunázást.
Megszüntethető a visszeresség “házilag”?
A megfelelő életmód sokat segíthet a megelőzésben, de ez nem csak az étkezésen múlik! A rendszeres mozgás, sportolás támogatja a vénás keringést, emellett a közérzeten is sokat javít. A legjobb megoldás, ha Ön is szakemberhez fordul, hogy az Ön esetében mi a megfelelő kezelési mód!
Milyen vizsgálatok lesznek lézeres és rádiófrekvenciás műtét előtt?

A műtét alapvető feltétele az ép mélyvénás keringés, igazolásához duplex ultrahang vizsgálat szükséges. Továbbá EKG vizsgálat történik, ellenőrizzük a laboratóriumi paramétereket, illetve mellkasröntgen felvétel készül. Az aneszteziológiai kockázat felmérés is része az előzetes ambuláns vizsgálatnak.

Hogyan tudok bejelentkezni?
A VP-Med Egészségcentrumba telefonon, emailen vagy online is be tud jelentkezni. Az online bejelentkezéshez kattintson ide.  Telefonszámunk: 36 30 963 1363 Email címünk: info@vpmed.hu Forduljon hozzánk bizalommal!
Mennyi ideig kell műtét után kompressziós harisnyát viselni?
Erre nincs egyértelmű adat, bizonyos vizsgálatok szerint csak 2-3 napig, általában 1-2 hétig javasolják a műtét utáni kompressziót. Az első 1-2 napban valóban fontos a megfelelő nyomás, amely a mélyvénákban az áramlást növelik, az esetleg elszakított visszér oldalágak vérzését, így a kialakuló bőr alatti vérömleny nagyságát csökkentik. Néhány nap után nem kell viselni a harisnyát éjszakára, hacsak egyéb állapot ezt nem indokolja. A napközbeni kompressziót érdemes fokozatosan csökkenteni (este egyre korábban levenni), ha nincs panasz, pár nap alatt elhagyható.
Mennyi ideig kell kórházban maradni a visszérműtétet követően?
A visszérkezelés ambuláns sebészeti beavatkozásként történik: panaszmentesség esetén a műtét után rövid idővel kísérővel távozhat.