A visszérbetegség tünetei jellegzetesen a kitüremkedő erek, a boka feletti elszíneződés, éjszakai lábgörcsök, gyorsan elfáradó láb, és feszítő érzés formájában nyilvánulnak meg leggyakrabban. A visszérbetegség a vénák közti kötőszövet gyengesége miatt alakul ki, mely lehet örökletes is, ugyanakkor vannak hajlamosító tényezők is, mint például az álló foglalkozás, vagy a már kialakult szív- és érrendszeri betegség.
Sokáig nem okoz panaszt, idővel azonban egyre több tünet jelenik meg. Előfordulhat például az is, hogy látható vérömleny keletkezik az érintett területen. A kezeletlen visszér nem csupán esztétikai probléma, hanem komoly egészségügyi következményei is lehetnek. A tágult visszér kedvez a vérrög kialakulásának, mely akár tüdőembóliához is vezethet!
Szintén szövődményként jelenhet meg a lábszárfekély, valamint az ekcéma is. Szerencsére a visszérbetegség eredményesen kezelhető! A VP-MED Egészségcentrumnál lehetőség van a nyiroködémák, valamint a visszérproblémák teljes körű diagnosztikájára és gondozására, kompressziós kezeléssel, valamint modern műtéti megoldásokkal!
A visszeres keringés a végtagokon több síkban történik. A legnagyobb mennyiség az izmok között található mélyvénákban fut, ez a vénás keringés közel 90%-a. Az izmokat körülvevő pólyák felett futnak a felületes vénás törzsek. Ebből kettő van, a nagyobb (latin neve: vena saphena magna) a belbokától fut a lágyékhajlatig, ahol becsatlakozik az izmok között futó mélyvénába. A kisebbik (latin neve: vena saphena parva) a külbokától fut a térdhajlatig, ahol ugyancsak a mélyvénába omlik be. A felületes visszereket az un. perforáns vénák kötik össze a mélyvénákkal.
A felületes visszerek több típusból állnak, vannak törzsvénák (vena saphena magna (VSM)), ennél általában felületesebben futnak az oldalágak, közvetlenül a bőr alatt található kis visszerek a reticularis vénák, majd szinte a bőrben futó kapillárisok, amelyek normális állapotban nem látszanak, de kitágulva ezekből lesznek a hajszálerek – telangectasia.
A hajszálér más néven seprűvéna vagy, az angol szóhasználatból átfordított pókvéna. Ezeknek a visszereknek a tágulatai okozzák az arcon látható eres hálózatot. Itt a kiváltó tényező a napfény illetve a direkt környezeti hatások: hideg, meleg váltakozása, erős szél. Néha gyermekkortól látható, gyakran hatalmas anyajegy, amely nem pigmentet, hanem ereket tartalmaz. Ezeknek az elváltozása nehéz, mivel nem csak a felszínen látható tágult kapillárisokat kell kezelni, hanem a mélyben futó, a felületes ereket tápláló ereket is.
A visszér (véna) a szövetektől szállítja vissza a vért a szív felé. A visszérben lévő nyomás általában jóval alacsonyabb, mint a verőeres keringésben, ahol a szív ereje löki előre a vért. A visszerekben az áramlást csak részben biztosítja a szívverés, ehhez járul még hozzá a végtagokon az izmok összehúzódása is. Az áramlást a vénákban billentyűk irányítják a szív felé, megakadályozva, hogy a gravitáció miatt visszazuhanhasson.
Sokaknál a visszér fala idővel meggyengül, elveszti rugalmasságát, így a vékony billentyűk nem érnek össze, a vér visszazuhan a visszérben a nyitott billentyűkön keresztül. Ettől nagyobb lesz a nyomás, ezért a visszér fala egyre jobban elvékonyodik, majd kanyargósabbá válik, mint a lelassult folyók. A folyamat alapja a visszér falának átalakulása. Az egészséges visszér falában simaizomsejtek találhatóak, amelyek tartást, tónust biztosítanak az érfalnak. A tág visszér fala átalakul, degenerálódik, a simaizom helyett inkább kötőszövet található. ezért is érthető, hogy miért nem használ sem visszér kenőcs, sem tabletta visszeresség esetén.
Általában a két nagy felületes visszeres törzsnek a kötőszövetes átalakulása, tágulata okozza a visszerességet. A főtörzs kiszélesedésével, a billentyű károsodásával a visszazuhanó véna áramlása lelassul, a végtagokban reked, ahol megemelkedik a vénás nyomás, ennek következtében nem csak a főtörzs, hanem a visszér oldalágak is tágulni kezdenek. Mivel a két visszér főtörzs egy kötőszövetes hüvelyben fut, valamint az oldalágak felületesebben futnak általában az oldalágak visszeressége látható hamarabb, a főágak visszeres tágulata csak ultrahanggal kimutatható.
A visszérbetegség kialakulásában a meghatározó genetikai tényezőkön túl számos okot találunk:
A visszérbetegségnek több fázisa is van, a tünetmentességtől egészen a nem gyógyuló lábszárfekélyekig.
Ön melyikbe tartozik?
Mint minden kórképnek, a visszérbetegség kialakulásának is számos rizikótényezője van. Az örökletes hajlam a vénás betegségek megjelenésében is komoly szerepet játszik, a kórkép családi halmozódásának előfordulása esetén, az utódokban nagyobb eséllyel alakul ki visszeresség. Amennyiben visszérbetegség az egyik szülőnél jelentkezik, a gyermeknek, ötven százaléka esélye van arra, hogy esetében is jelentkeznek visszeres problémák.
Ha mindkét szülő visszérbetegségben szenved, az utódoknál "már" hatvan százalék az esély arra, hogy életük során visszérbetegség alakul ki. Hangsúlyozni kell azonban, hogy számos életmódbeli tényező is befolyásolja a kórkép megjelenését, így azok, akiknél családi "örökség" a visszeresség, tudatos életvezetéssel segíthetnek a visszeresség kialakulásának megelőzésében, illetve a kórkép megjelenésének késleltetésében.
Visszérpanaszok esetén forduljon bizalommal visszérgyógyászati magánrendelésünkön Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialistához!
A visszérműtét után közvetlenül beteg felkelhet, majd sebészi ellenőrzés után kísérőjével otthonába távozhat. Trombózis megelőzésére 5 napig véralvadás-gátló injekciós kezelés javasolt. Otthonában szabadon mozoghat, 1-2 nap után zuhanyozhat, II. fokozatú kompressziós harisnya viselése 2 napig éjjel-nappal, majd még 2-3 hétig napközben javasolt. A műtét után 1-2 nappal ismét dolgozhat, azonban a tartós eredmény érdekében egy hétig nehéz fizikai munkát ne végezzen, ne sportoljon!
(c) 2024 VPMED Kft., minden jog fenntartva.
