Hasznos tudnivalók

Ezen az oldalon összegyűjtöttük azokat a hasznos információkat, amelyek megkönnyíthetik a tájékozódást, és gördülékenyebbé tehetik a vizsgálatokat, műtéteket. Itt találhatók a legfontosabb tudnivalók a visszeres megbetegedésekről és azok kezeléséről.

Hasznos tudnivalók

Visszeresség, visszértágulat, visszérbetegség

A népesség 20-60 százalékát érintik változó mértékben visszeres megbetegedések. A visszeresség kiváltó oka, hogy kötőszöveti gyengeség vagy más ok következtében az alsó végtag vénái kitágulnak, a benne lévő billentyűk elégtelenül zárnak és ezért a vénás vér visszafelé áramlik, elősegítve a visszaáramlott vér pangását. A visszeresség kialakulásában kulcsszerepet játszik a genetikai háttér is, így a betegség kialakulása teljes biztonsággal nem előzhető meg. Azonban helyes életmóddal, a kockázati tényezők kiküszöbölésével nagyobb eséllyel előzheti meg a betegséget, vagy késleltetheti annak megjelenését, illetve súlyossá válását!


A vénás betegségek kialakulásának fő okai

  • a kötőszövetek örökletes gyengesége
  • túlsúlyosság
  • mozgáshiány
  • a rendszeres, sokáig tartó ülés vagy állás
  • nehéz terhek emelése és cipelése
  • szűk ruházat, forró fürdők

A vénás betegségek figyelmeztető jelei

  • a boka megduzzadása
  • bőr alatt található kisebb vénák megjelenése a lábszáron
  • nehéz, fáradt lábak
  • forróság érzete a lábakban
  • éjszakai lábikragörcsök, nyugtalan láb
  • lábikra területén érződő, húzó fájdalom

Trombózis

Trombózisról akkor beszélünk, ha az érpályán belül kerül sor a vér alvadására, és a megalvadt vérrög, a trombus elzárja az érpályát. A vénás rendszerben megjelenő trombózis a trombus keletkezési helyétől függően lehet felületes vénás trombózis, vagy mélyvénás trombózis. A felületes vénás trombózis jellemzően az alsó végtag felületes vénáinak gyulladása miatt alakul ki. A trombózissal érintett végtagrész fájdalmas, piros, tapintásra a terület meleg, valamint az állapot kísérője láz is lehet. Kialakulásának rizikófaktorai közt szerepel a már kialakult visszértágulat. A mélyvénás trombózis esetén a trombus a mélyebben fekvő vénákban, leggyakrabban a lábszár vénáiban alakul ki. Kísérő tünetei változatosak lehetnek; görcsös lábszár fájdalom, lábdagadás, pihenésre sem javuló lábszárfájdalom, fénylő feszes bőr, meleg, kékes árnyalatú bőrfelület. A mélyvénás trombózis gyanújával azonnal orvoshoz kell fordulni a tüdőembólia és a vénás elégtelenség megelőzése céljából.


Embólia

Embóliának azt a kóros állapotot nevezzük, mikor egy képlet (embolus) az érrendszerben a vérkeringés útján vándorol, s ennek következményeként elzár egy érszakaszt, ahol megakad. A trombózistól annyiban különbözik az embólia, hogy a trombus keletkezésének helyén okoz érelzáródást, míg az embólia gyakran úgy következik be, hogy a trombusról leszakadt rész elvándorolva a test más részén okoz érelzáródást. Embóliát azonban nemcsak a trombusból leszakadt részek okozhatnak, de kialakulhat a keringésbe került zsír, levegő, idegentest útján is. Ha a vénás rendszerben történik trombózis, a trombusból leszakadt rész -mivel a vér a tüdő felé áramlik - könnyen okozhat tüdőembóliát, mely életveszélyes állapot.


Kompressziós kezelés

A vénákban található vénabillentyűk szelepként működve teszik lehetővé, hogy a vér felfelé, a szívhez áramoljon. Ha a vénabillentyűk egészségesek, akkor megakadályozzák, hogy az alacsony oxigéntartalmú vér visszaáramoljon. Amennyiben a vénák túlterhelődnek, akkor kitágulnak, és a vénabillentyűk nem tudnak összezáródni, ezáltal vénás pangás alakul ki. Ha a vénák elvesztik rugalmasságukat, akkor szükséges a kompressziós kezelés megkezdése, mely kívülről fejt ki nyomást a lábakra. Ehhez pontosan kell tudni, hogy hol kell a nyomást kifejteni.

A kompressziós harisnya nem egyformán fejt ki nyomást a lábakra. A boka és a lábszár mivel távol vannak a szívtől, ezért itt van a legnagyobb szükség a nyomásra. A kompressziós harisnya által kifejtett nyomás itt a legnagyobb és fokozatosan csökken a végtagok mentén felfelé.

Az egészségügyi harisnyák szorítóerejük szerint három osztályba sorolhatók:

(Leggyengébbtől a legerősebbig):

  • I. kompressziós fokozat (15-21 Hgmm szorítóerő): a fáradtságérzet csökkentésére, enyhe visszértágulat és terhességi kezdődő visszértágulat kezelése esetén ajánlott.
  • II. kompressziós fokozat (23-32 kPa szorítóerő): erős fáradság esetén, ödémaképződéssel együtt járó kifejezett visszértágulat, visszérműtét után, erős terhességi visszértágulat esetén ajánlott.
  • III. kompressziós fokozat (33-46 kPa szorítóerő): trombózist követő visszér elégtelenségnél, másodlagos visszérgyulladásnál, erős ödémaképződésnél, nagymértékű fekélyesedés gyógyulása és nyiroködéma esetén ajánlott.

Adatkezelési tájékoztató

Cookie-szabályzat

Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató