Facebook Facebook Facebook Facebook

Dr. Laczkó Ágnes

Dr. Laczkó Ágnes

sebész, érsebész

Az, hogy orvos leszek, már nagyon kicsi gyerekként eldőlt számomra. Amikor vakbélgyulladással kórházba kerültem, elhatároztam, hogy ezt szeretném csinálni: olyan akarok lenni, mint azok a szakemberek, akik ott körülvettek. Persze nem állítom, hogy az évek során nem tekintgettem más szakmák felé is, de néhány hónap után mindig visszatértem az eredeti elképzelésemhez.

Már a gimnázium alatt dolgoztam az egészségügyben, ennek köszönhetően hamar választottam szakterületet is. Amikor ugyanis az Üllői út sarkáról, ahol laktam, elindultam 17 évesen, hogy segédnővérként munkahelyet helyet keressek magamnak, az első épület a sebészet volt, ami utamba esett. Ott dolgoztam tehát egy hónapot és nagyon megszerettem. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szereztem orvosi diplomát 1981-ben, és végig tudtam, hogy belőlem sebész lesz. Még akkor is, ha abban az időben még nagyon kevés nő volt ezen a szakterületen az egész országban. Amikor tehát a váci véradó állomáson ajánlottak nekem először munkát, mert ott volt orvoshiány, nagyon elkeseredtem. De azt mondták: ha egy évet eltöltök ott, átvesznek a sebészetre. És ez így is történt: ezt követően tíz évig Jávorszky Ödön Kórház sebészeti osztályán dolgozhattam általános sebészként.

Szerettem a munkámat, de egy idő után késztetést éreztem, hogy tovább specializálódjak. A tüdősebészetről azt gondoltam, az fizikailag nehéz munka egy nő számára, a plasztikai sebészetben pedig az esztétikai vonal nem érdekelt, az égési sérültek kezeléséhez viszont nem éreztem lelkileg elég erősnek magam. Így maradtam az érsebészetnél. A tanfolyamot a Semmelweis Egyetem Ér és Szívsebészeti klinikán végeztem, két év után pedig munkát is ajánlottak ott számomra. Nagyon büszke voltam arra, hogy az akkoriban Európa legnagyobb létszámú érsebészeti osztályának számító intézményben dolgozhatok, hiszen tudtam, hogy ott a szakma legnehezebb és és legkomplexebb műtéteit végezhetem, ami az országban csak kevés helyen lehetséges. Immár 35 éve már csak érsebészettel foglalkozok: artériákkal a klinikán, vénákkal pedig néhány éve a VP-Med-nél. Az, hogy magánklinikán is dolgozhatok, számomra azért öröm, mert itt megtapasztalhatom, milyen az, hogy ha 20 percem van egy betegre, azt csak és kizárólag vele töltöm. Nem csörög a telefon, nem hívnak el a műtőbe és nem kopog be senki valami fontos kérdéssel. Azt gondolom, ez összehasonlíthatatlanul többet jelent betegnek és orvosnak is, mint az, hogy egyébként sokkal szebb a környezet is.

Azt szeretem az érsebészetben, hogy minden eset egy kicsit más. Nincs két egyforma ember, így az érhálózat sem feltétlenül úgy fut, ahogyan az a tankönyvben meg van rajzolva. Amikor tehát hozzákezdek egy műtéthez, tudom,hogy mindig lesz valami, amire ott, azonnal kell tudnom reagálni.

Az utóbbi 5-6 évben jelentősen megnőtt a női sebészek száma, ami örömteli változás. Ők sem kevésbé ügyesek, mint a férfiak, viszont talán érzékenyebbek, ami a betegekkel való kapcsolat szempontjából fontos lehet.

Meg kell velük találni a hangot, és ha ez sikerült és megvan a kölcsönös bizalom, akkor lesz sikeres az együttműködés. Arra egyébként, hogyan kell viselkedni a betegekkel, szerintem nincs általános recept. Van, aki szereti, ha helyette döntenek, más azt, ha élcelődnek vele, megint más viszont semmiféle személyeskedést nem tűr el. Egy azonban biztos: egy mosoly sokmindenen átsegítheti pácienst és orvosát egyaránt.

Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Okoz-e égési sérülést a lézer?
A Dr. Szabó Attila által alkalmazott lézer nem okoz égési sérülést, hiszen a lézer fénye a bőr felsőbb rétegein akadálytalanul képes áthatolni, azt nem károsítja. A lézeres kezelés előnye, hogy szinte teljesen fájdalommentes, ráadásul a kezelés után pár nappal már munkába lehet állni. Többet szeretne tudni? Vegye fel velünk a kapcsolatot!
Mennyibe kerül?
Ide kattintva tájékozódhat diagnosztikai vizsgálataink, lézeres, rádiófrekvenciás, valamint egyéb terápiás kezeléseink árairól is. A személyre szabott kezelés kiválasztását minden esetben alapos vizsgálat előzi meg.
Maradandó-e a kezelés?
Az utóbbi évtizedekben rengeteget fejlődött az orvostechnika. Ennek köszönhetően kezeléseink eredménye hosszú távon nem különbözik a hagyományos műtéti eredményektől, ráadásul modern eszközeinkkel lényegesen kisebb a műtéti megterhelés és a kockázat!
Hogyan alakulhat ki visszér?
Visszerei mindenkinek vannak, hisz visszérnek a vénákat nevezzük, amelyek a hajszálerekből a szív jobb oldaláig szállítják a vért. Visszérbetegségként tehát a vénák különféle megbetegedéseit emlegetjük.  A vénák feladata, hogy az elhasznált vért visszajuttassák a szívhez. A szívből a tüdőbe jutva a vér újra megtelik oxigénnel, és az artériák segítségével eljut a test minden részébe, egész a hajszálerekig. Ezután újra a vénák, azaz a visszerek veszik át a szállító szerepet. A leggyakoribb visszérbetegség a szerzett visszér-tágulat, amely leginkább az alsó végtagokon jellemző elváltozás. A megvastagodott vénák eltorzulnak, csomókba csavarodnak, és nem képesek hatékonyan visszajuttatni a szén-dioxiddal, salakanyagokkal telített vért a szívhez. A mozgáshiány, az ülőfoglalkozás, vagy akár egy hosszabb utazás a vér pangását okozhatja a vénákban, amelyek a gyengébb kötőszövetekkel vagy esetleg a vér áramlását segítő billentyűk hibás működésével együtt elvezethetnek odáig, hogy a pangó vér elkezdi kitágítani az érfalat, és kialakul  visszér. A visszérbetegség rontja a végtag vérkeringését, és akár trombózishoz is vezethet. Budapesti visszérgyógyászati magánrendelőnkben kellemes körülmények között várjuk a visszérproblémákkal küzdő pácienseket!
Hogyan lehet kezelni az apró seprűvénákat?
A kapilláris tágulatok és visszerek kezelésének nagyon hatékony módszere a szkleroterápia (érelzárás), melyet egyaránt alkalmazhatunk a csak kozmetikai zavart okozó kis vénáknál, az úgynevezett seprűvénáknál és a vénás keringést már megterhelő nagyobb visszértágulatok kezelésére is.
Érdemes eltávolítani a visszeret?
A tág, kanyargós visszerek fala átalakul, elvesztik rugalmasságukat, az egészséges visszerek falában található simaizom átalakul kötőszövetté, így összehúzódni már nem tud. Feladatát továbbiakban nem tudja ellátni, sőt fokozza a panaszokat, tehát eltávolítása javasolt.
Volt mélyvénás trombózisom, akkor is el lehet végezni a műtétet?
Ultrahang vizsgálattal dönthető el a mélyvénák állapota, ettől függ a műtét elvégezhetősége. Ha a mélyvénákban az áramlás nem megfelelő, és a vénás vér szállítására szükség van a felületes vénákra,  akkor nem szabad műtétet végezni.
Hogyan történik az érzéstelenítés lézeres és RF műtétnél?

Helyi érzéstelenítést alkalmazunk, szükség esetén intravénás érzéstelenítéssel kiegészítve. A műtét során a lézerszál vagy rádiófrekvenciás (RF) katéter bevezetése előtt az operált területet hígított helyi érzéstelenítő oldattal fecskendezzük körbe, a pontos adagolást ultrahang segítségével ellenőrizzük. A helyi érzéstelenítő hatására a fájdalomérzés az érintett területen megszűnik, azonban a tapintást továbbra is érzi a beteg, ez azonban egyáltalán nem kellemetlen. A vénatörzsek lézeres vagy rádiófrekvenciás (RF) kezelése során a visszér jelentősen felmelegszik, ennek a hőnek egy része a környezetre is átadódhat, mely helyi melegedés formájában észlelhető, azonban ez sem éri el a fájdalom szintjét. Ha mindezek ellenére mégis kellemetlen érzés, fájdalom jelentkezne, a műtétnél jelen lévő altató orvos intravénás fájdalomcsillapítóval, nyugtatóval kiegészíti a műtéti érzéstelenítést.

open

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy rendelőnk a megszokott nyitvatartás mellett üzemel. Bővebb információ