Dr. Skribek Levente

Érsebész főorvos visszér-specialista

Egészségügyi dolgozók gyermekeként nőttem fel: édesapám orvos, édesanyám gyógytornász. Éppen ezért már nagyon korán elkezdett érdekelni a gyógyító munka, mivel pedig világ életemben manuális beállítottságú voltam, logikus választás volt, hogy sebész legyek. Sebészeti szakvizsgámat 2001-ben tettem le, három évvel később pedig az érsebészeti szakvizsgát is megszereztem. Erre a szakterületre egyébként a véletlen sodort: az osztályon, ahol dolgozni kezdtem, érsebészeti részleg működött, ennek munkájába kapcsolódtam be, és korán megszerettem ezt a szakterületet.

A sebészethez képest az érsebészet picit finomabb mozdulatokat, nagyon aprólékos és precíz munkát kíván. Ráadásul az emberi test minden helyén kell tudni alkalmazni a megtanult eljárásokat, szükséges, hogy fejben tökéletesen átlássuk az anatómiát. Ezért szeretem ezt a szakterületet: szakmailag és mentálisan is nehéz és folyamatosan kihívások elé állít. És bár ezekkel a beavatkozásokkal gyakran csak tünetet kezelünk, rengeteg sikerélményt lehet szerezni azon esetek kapcsán, amik talán eleve kudarcra vannak ítélve, megfelelő tudással és technológiával sok betegen tudunk segíteni.

Pályámat a Nyíregyháza Megyei Kórház 11.Sebészetén kezdtem, majd dolgoztam Szolnokon és a fővárosi Uzsoki Kórházban. Jelenleg a Budapest Szent Imre Kórház érsebészetének profilvezető főorvosa vagyok. Több mint 8 éve magánpraxisban is dolgozom, a VP-Med csapatához 3 éve csatlakoztam. Az endovaszkuláris, azaz éren belüli technikákra több mint 10 éve specializálódtam, ez lett mostanra a fő szakterületem.

Az eltelt 20 évben – ahogyan az orvoslás más ágaiban is – az érsebészetben is jelentős technikai fejlődés ment végbe. Sajnos ma még a társadalombiztosítás sok olyan eljárást nem támogat, amelyek egyébként a szakterület vezető megoldásainak számítanak. A VP-Med-nél azért szeretek dolgozni és a betegek számára is azért javaslom az intézményt, mert itt elérhetők ezek a legújabb technológiák.

Munkám során azt vallom, hogy az orvos legyen empatikus, ugyanakkor határozott is. Utóbbi talán még fontosabb, hiszen ezen a szakterületen gyors döntéseket kell hozni. Bizonyos esetekben a halogatás sokat árthat, nekem pedig minden esetben az a célom, hogy a lehető legnagyobb mértékű javulást érjem el, és ezzel a korábbinál sokkal jobb életminőséget biztosítsak pácienseim számára.

Gyakran ismételt kérdések

további kérdések

Mikor szükséges a visszérműtét?

Fekélyt megelőző állapotokban kétség kívül egészségügyi kockázatot jelent a visszeresség. Egyéb helyzetekben, a láb nehezedése, dagadása, görcsei illetve esztétikai okokból javasolt a műtét.

Melyek a visszérbetegség stádiumai?

Az első stádium esetén enyhe panaszok kísérik a kórképet, duplex vizsgálat szerint ép a billentyűzet, terhelésre a láb és a lábszár duzzanata, viszketés, égő érzés tapasztalható. A második stádium esetén mérsékelt panaszok jelentkeznek, látható a visszeresség, duplex ultrahang vizsgálat szerint elégtelen vénabillentyű diagnosztizálható. A harmadik stádiumban lezajlott, ismételt visszérgyulladások fordulnak elő, barnásan elszíneződött bőr szemrevételezhető a lábszáron. A negyedik stádiumban súlyos vénás keringési elégtelenség, lábszárfekély, maradandó szöveti károsodás állapota alakul ki.

Milyen vizsgálatok lesznek lézeres és rádiófrekvenciás műtét előtt?

A műtét alapvető feltétele az ép mélyvénás keringés, igazolásához duplex ultrahang vizsgálat szükséges. Továbbá EKG vizsgálat történik, ellenőrizzük a laboratóriumi paramétereket, illetve mellkasröntgen felvétel készül. Az aneszteziológiai kockázat felmérés is része az előzetes ambuláns vizsgálatnak.

Mennyi ideig kell kórházban maradni a visszérműtétet követően?

A visszérkezelés ambuláns sebészeti beavatkozásként történik: panaszmentesség esetén a műtét után rövid idővel kísérővel távozhat.

Örökölhető-e a visszeresség?

Mint minden kórképnek, a visszérbetegség kialakulásának is számos rizikótényezője van. Az örökletes hajlam a vénás betegségek megjelenésében is komoly szerepet játszik, a kórkép családi halmozódásának előfordulása esetén, az utódokban nagyobb eséllyel alakul ki visszeresség. Amennyiben visszérbetegség az egyik szülőnél jelentkezik, a gyermeknek, ötven százaléka esélye van arra, hogy esetében is jelentkeznek visszeres problémák.

Ha mindkét szülő visszérbetegségben szenved, az utódoknál "már" hatvan százalék az esély arra, hogy életük során visszérbetegség alakul ki. Hangsúlyozni kell azonban, hogy számos életmódbeli tényező is befolyásolja a kórkép megjelenését, így azok, akiknél családi "örökség" a visszeresség, tudatos életvezetéssel segíthetnek a visszeresség kialakulásának megelőzésében, illetve a kórkép megjelenésének késleltetésében.

Visszérpanaszok esetén forduljon bizalommal visszérgyógyászati magánrendelésünkön Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialistához!

Mi történik, ha nem kerül sor a beavatkozásra?

A visszérműtét elmaradása esetén várható a panaszok fokozódása, krónikus vénás elégtelenség, lábszárfekély kialakulása, az ilyen szövődményes esetek műtétje jelentősen nagyobb kockázattal jár. A mechano-kémiai ablációs műtétnek abszolút indikációja nincs, csak a kockázat-haszon arány mérlegelése után végezzük el a műtétet. A kozmetikai eredmény néhány héttel a beavatkozás elvégzése után már jól látható.

Kiknél jelentkezik leggyakrabban a visszér?

A visszér leggyakrabban 40 év feletti nőknél jelentkezik, azonban korábban is kialakulhat! A kialakulás okai között szerepelhet az álló- vagy ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a súlyfelesleg, a többszöri szülés, a magas sarkú cipő viselése és a nehéz terhek cipelése. Ha jellemzőek Önre ezek, és gyakran fáj, esetleg éjszaka görcsöl a lába, vagy erek jelennek meg a lábszáron, érdemes szakemberrel konzultálni.

Mennyibe kerül?

Ide kattintva tájékozódhat diagnosztikai vizsgálataink, lézeres, rádiófrekvenciás, valamint egyéb terápiás kezeléseink árairól is. A személyre szabott kezelés kiválasztását minden esetben alapos vizsgálat előzi meg.

Bejelentkezés tovább