Facebook Facebook Facebook Facebook

Dr. Szabó Gábor Viktor Ph.D.

Tíz év általános sebészeti tevékenység után specializálódtam az érsebészetre, melyet húsz éve gyakorlok. Munkám során a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikáján az érbetegségek minden műtétet igénylő betegségét ellátom, mind a hagyományos, mind a világban elérhető legmodernebb műtéti technikák rendelkezésre állnak. Legfontosabb műtéti területek: stroke prevenció – carotis műtét, aneurysma műtétek nyitott és endovascularis ellátása (stentgrattal) mind a hasi mind a mellkasi szakaszon, alsó végtagi nyitott és hybrid műtétek. Aktívan veszek részt a medikusok, rezidensek és szakorvosok képzésében.

Modern visszérműtétet közreműködőként végzek a VP-MED Centrumban, Dr. Szabó Attila irányításával, míg az ambuláns betegvizsgálatok a Budai Egészségközpont rendelésén történnek.

További információ:
https://www.ersebesz.eu
http://semmelweis.hu/ersebeszet/
http://vszek.semmelweis.hu/

Ambuláns előjegyzés:
https://bhc.hu/
https://online.bhc.hu/Ugyfel/

Telefon: +36 1 489 5200
Mobil: +36 70 657 6353

Tanulmányaim

  • 1984-1990 Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest
  • 1990 Államvizsga, Általános Orvosi Diploma
  • 1994 Általános sebészeti szakvizsga
  • 1998 Érsebészeti szakvizsga
  • 2008 Igazságügyi Orvosszakértő
  • 2011 Ph.D. fokozat, Semmelweis Egyetem

Munkahelyek, beosztások

  • 1990-1998 Flór F. Pest megyei Kórház, Sebészeti Osztály segédorvos,
  • 1999 -2012 Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinika tanársegéd, majd egyetemi adjunktus
  • 2008-2019 Igazságügyi orvosszakértő
  • 2012-től Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Érsebészeti Tanszék osztályvezető főorvosa
  • 2016-tól egyetemi docens

Tagságok

  • Magyar Sebész Társaság
  • Magyar Angiologiai és Érsebészeti Társaság
  • Magyar Orvosi kamara
  • Magyar Tudományos Akadémia Köztestület
  • Érsebészet Szakmai Grémium
Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Mire kell ügyelni a lézeres és rádiófrekvenciás visszérműtét után?

A visszérműtét után közvetlenül beteg felkelhet, majd sebészi ellenőrzés után kísérőjével otthonába távozhat. Trombózis megelőzésére 5 napig véralvadás-gátló injekciós kezelés javasolt. Otthonában szabadon mozoghat, 1-2 nap után zuhanyozhat, II. fokozatú kompressziós harisnya viselése 2 napig éjjel-nappal, majd még 2-3 hétig napközben javasolt. A műtét után 1-2 nappal ismét dolgozhat, azonban a tartós eredmény érdekében egy hétig nehéz fizikai munkát ne végezzen, ne sportoljon!

Mennyi ideig kell műtét után kompressziós harisnyát viselni?
Erre nincs egyértelmű adat, bizonyos vizsgálatok szerint csak 2-3 napig, általában 1-2 hétig javasolják a műtét utáni kompressziót. Az első 1-2 napban valóban fontos a megfelelő nyomás, amely a mélyvénákban az áramlást növelik, az esetleg elszakított visszér oldalágak vérzését, így a kialakuló bőr alatti vérömleny nagyságát csökkentik. Néhány nap után nem kell viselni a harisnyát éjszakára, hacsak egyéb állapot ezt nem indokolja. A napközbeni kompressziót érdemes fokozatosan csökkenteni (este egyre korábban levenni), ha nincs panasz, pár nap alatt elhagyható.
Fájdalmas?
A modern technológiával történő visszérkezelések előnye (pl. lézeres kezelés), hogy szinte alig járnak fájdalommal, esetleg enyhe csípő érzés jelentkezhet. Ezenkívül minimális a műtét utáni bevérzés a szövetek között, így minimális a sebfájdalom.
Mik a visszérbetegség tünetei?
A kezdeti panaszok sokszor annyira enyhék, hogy többnyire senki nem gondol betegségre, inkább kozmetikai hibának gondolja a kék dudorokat, vagy a pókhálószerűen kirajzolódó vénákat. Sokszor még a láb zsibbadása vagy a megdagadt végtagok sem hívják fel a figyelmet a betegségre. A lábdagadás érzése, a boka megvastagodása, a bőr viszketése későbbi tünetek. Ha éjszakai izomgörcsöket, a bőr vöröses-barnás elszíneződését tapasztalja, valamint hámlást, nedvezést, akkor már előrehaladott visszérproblémáról van szó. Ha elhanyagolják a visszérbetegséget, lábszárfekély alakulhat ki. Ilyenkor már nagyon nehéz a gyógyítás, ezért rendkívül fontos, hogy időben kezdjük kezelni a betegséget. Forduljon bizalommal hozzánk budapesti visszérgyógyászati magánrendelőnkben!
Kiknél jelentkezik leggyakrabban a visszér?
A visszér leggyakrabban 40 év feletti nőknél jelentkezik, azonban korábban is kialakulhat! A kialakulás okai között szerepelhet az álló- vagy ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a súlyfelesleg, a többszöri szülés, a magas sarkú cipő viselése és a nehéz terhek cipelése. Ha jellemzőek Önre ezek, és gyakran fáj, esetleg éjszaka görcsöl a lába, vagy erek jelennek meg a lábszáron, érdemes szakemberrel konzultálni.
Mit kerüljünk visszeresség esetén?
Mindenképpen kerülje a meleg vizes fürdőt, a szaunázást és a napozást, mivel a hő miatt felerősödhetnek a panaszai!
Nem fog hiányozni az a visszér, amit eltávolítanak?
A válasz határozott “NEM”! Fontos tudni, hogy a tág, kanyargós visszerekben nincs megfelelő keringés, azaz ezek a károsodott visszerek nem tudják a szív felé szállítani a vért. Ezen felül, normálisan is a vénás keringés döntő többsége a mélyvénákban szállítódik, az egészséges visszér (pl. szív-, vagy érműtétnél) eltávolítása sem jár semmilyen tünettel.
Minek megoperálni a visszeret, úgyis kiújul!
Sokszor lehet hallani, hogy egyesek azért nem akarnak műtétet, mert a környezetükben sokan vannak, akiknek kiújult műtét után. A kiújulás – recidíva – leggyakoribb oka a nem megfelelő műtéti technika, amely sajnos még érsebészek között is előfordul, de nem érsebészek között nagyon magas. Ennek oka legtöbbször az, hogy nem végeznek ultrahang vizsgálatot a műtét előtt illetve alatt, így a beavatkozás „vakon” történik, nem a megfelelő értörzset kezelik, vagy nem megfelelő módon kezelik. Megfelelő technikával, modern módszerekkel a kiújulás lényegesen ritkábban fordul elő!
open

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy rendelőnk a megszokott nyitvatartás mellett üzemel. Bővebb információ