Facebook

Dr. Szűcs István

Dr Szűcs István vagyok.

1984-ben végeztem a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán.

1984.október 01-től a kisvárdai Városi Kórház Sebészetén kezdtem pályafutásomat. 1985.november 15-től kezdve- és jelenleg is a debreceni Kenézy Kórház és Rendelőintézet Általános Sebészeti Osztályán dolgozom.

1988-ban Általános Sebészetből szakvizsgáztam.

1985-től részt veszek a Dr Miszti György Főorvos Úr által 1984-ben inditott érsebészeti beteg ellátásban. 1999-ben Érsebészeti szakvizsgát tettem.

Minden napi munkám során így részt veszek általános sebészeti és érsebészeti betegek kezelésében,sürgősségi-ügyeleti-ellátásában.

A Magyar Sebész Társaság, valamint a Magyar Angiologiai és Érsebészeti Társaság tagja vagyok.

2003 óta érsebészeti magánrendelést is végzek ahol érbetegségek szűrése,érbetegek vizsgálata mellett lábszárfekélyek kezelését és visszerek injekciós kezelését is rendszeresen végzem.

2014. január 6-tól magánrendelésemet saját rendelőmben végzem ahol már általános sebészeti és érsebészeti betegek vizsgálata történik és a korábbi tevékenységemet –a tárgyi és szakmai feltételek teljesülése után- kiegészítettem nyiroködéma kézi és gépi terápiájával valamint rádiófrekvenciás kezelésekkel. ( Visszerek eltüntetése, fibroma, haemangioma, rosacea kezelése )

Fontosabb tanfolyamok, amelyeken részt vettem és a napi gyakorlati tevékenységben illetve a szinvonalas magánrendelésben is segítenek:

  • A lymphoedema komplex kezelésének elmélete és gyakorlata
  • Korszerű mikroszkleroterápiás kezelési lehetőségek az alsó végtagi varikozitás ellátásában
  • Vénás Fórum( Érsebészeti Társaság Vénás Szekciójának fél évenkénti továbbképzése)
  • Szemléletváltozás a visszérbetegség sebészi kezelésében-új mütéti eljárások.
  • Ultrahang diagnosztika
  • Viridex Rádiófrekvenciás kezelések
Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Okoz-e égési sérülést a lézer?
A Dr. Szabó Attila által alkalmazott lézer nem okoz égési sérülést, hiszen a lézer fénye a bőr felsőbb rétegein akadálytalanul képes áthatolni, azt nem károsítja. A lézeres kezelés előnye, hogy szinte teljesen fájdalommentes, ráadásul a kezelés után pár nappal már munkába lehet állni. Többet szeretne tudni? Vegye fel velünk a kapcsolatot!
Hogyan készüljek fel a visszérműtétre?
A műtéti terület sterilitásának biztosítására fontos az operálandó végtag szőrtelenítése, melynek legalkalmasabb időpontja a műtétet megelőző nap. A műtéti fertőzések elkerülése érdekében a műtét alatt ne viseljen alsóneműt, lehetőleg vegyen le minden ékszert, távolítsa el testékszereit. Javasolt a körömlakk lemosása is, a ragasztott műköröm eltávolítása nem szükséges. A műtéteket éhgyomri állapotban végzik. A reggel szokásos gyógyszereit – előzetes egyeztetés szerint – vegye be, ha a műtétre esetleg délután kerül sorra, könnyű reggeli  fogyasztható, majd egészen a műtét időpontjáig bőségesen fogyasszon folyadékot. Tartós véralvadásgátló gyógyszerek szedésének felfüggesztése nem szükséges.
Hogyan lehet kezelni az apró seprűvénákat?
A kapilláris tágulatok és visszerek kezelésének nagyon hatékony módszere a szkleroterápia (érelzárás), melyet egyaránt alkalmazhatunk a csak kozmetikai zavart okozó kis vénáknál, az úgynevezett seprűvénáknál és a vénás keringést már megterhelő nagyobb visszértágulatok kezelésére is.
Melyek a visszérbetegség stádiumai?
Az első stádium esetén enyhe panaszok kísérik a kórképet, duplex vizsgálat szerint ép a billentyűzet, terhelésre a láb és a lábszár duzzanata, viszketés, égő érzés tapasztalható. A második stádium esetén mérsékelt panaszok jelentkeznek, látható a visszeresség, duplex ultrahang vizsgálat szerint elégtelen vénabillentyű diagnosztizálható. A harmadik stádiumban lezajlott, ismételt visszérgyulladások fordulnak elő, barnásan elszíneződött bőr szemrevételezhető a lábszáron. A negyedik stádiumban súlyos vénás keringési elégtelenség, lábszárfekély, maradandó szöveti károsodás állapota alakul ki.
Hogyan történik az érzéstelenítés lézeres és RF műtétnél?

Helyi érzéstelenítést alkalmazunk, szükség esetén intravénás érzéstelenítéssel kiegészítve. A műtét során a lézerszál vagy rádiófrekvenciás (RF) katéter bevezetése előtt az operált területet hígított helyi érzéstelenítő oldattal fecskendezzük körbe, a pontos adagolást ultrahang segítségével ellenőrizzük. A helyi érzéstelenítő hatására a fájdalomérzés az érintett területen megszűnik, azonban a tapintást továbbra is érzi a beteg, ez azonban egyáltalán nem kellemetlen. A vénatörzsek lézeres vagy rádiófrekvenciás (RF) kezelése során a visszér jelentősen felmelegszik, ennek a hőnek egy része a környezetre is átadódhat, mely helyi melegedés formájában észlelhető, azonban ez sem éri el a fájdalom szintjét. Ha mindezek ellenére mégis kellemetlen érzés, fájdalom jelentkezne, a műtétnél jelen lévő altató orvos intravénás fájdalomcsillapítóval, nyugtatóval kiegészíti a műtéti érzéstelenítést.

Lehet baj, ha nem távolítjuk el a tágult visszeret?

A visszérbetegségek következtében a lábszár, a lábujjak vérellátása károsodik. A vénákban pangó vér lerakja a benne lévő színezőanyagokat, ezáltal a bőrön kiütések jelentkeznek. Az elhasznált, kötőszövetekbe szivárgó vér károsítja a szöveteket, azok veszítenek rugalmasságukból. A gyulladt, száraz, elvékonyodott bőr sokkal kevésbé lesz ellenálló a fertőző betegségekre, hamarabb elterjedhetnek a gombás betegségek. A trombózis és az orbánc a bőr apró repedései miatt alakulhat ki.

Néhány év elhanyagolt visszérprobléma már a láb fekélyesedéséhez vezethet.

A következmények elkerülése érdekében érdemes tehát eltávolítani a tágult visszereket. Súlyos esetekben mindenképp sebészi beavatkozás szükséges, amely már a panaszmentes időszakokban is javasolt. Ezzel megelőzhetőek a fájdalmas következmények.

Injekciós kezeléssel leginkább a bőrvénákat tudják kezelni. Ilyenkor gyulladáskeltő anyagot juttatnak a vénafalba, amellyel összetapasztják a beteg vénák falát, így elzárva azokat a keringésből.

Visszérproblémákkal forduljon szakorvoshoz! Várjuk Önt is budapesti visszérgyógyászati magánrendelőnkben!

Hogyan alakulhat ki visszér?
Visszerei mindenkinek vannak, hisz visszérnek a vénákat nevezzük, amelyek a hajszálerekből a szív jobb oldaláig szállítják a vért. Visszérbetegségként tehát a vénák különféle megbetegedéseit emlegetjük.  A vénák feladata, hogy az elhasznált vért visszajuttassák a szívhez. A szívből a tüdőbe jutva a vér újra megtelik oxigénnel, és az artériák segítségével eljut a test minden részébe, egész a hajszálerekig. Ezután újra a vénák, azaz a visszerek veszik át a szállító szerepet. A leggyakoribb visszérbetegség a szerzett visszér-tágulat, amely leginkább az alsó végtagokon jellemző elváltozás. A megvastagodott vénák eltorzulnak, csomókba csavarodnak, és nem képesek hatékonyan visszajuttatni a szén-dioxiddal, salakanyagokkal telített vért a szívhez. A mozgáshiány, az ülőfoglalkozás, vagy akár egy hosszabb utazás a vér pangását okozhatja a vénákban, amelyek a gyengébb kötőszövetekkel vagy esetleg a vér áramlását segítő billentyűk hibás működésével együtt elvezethetnek odáig, hogy a pangó vér elkezdi kitágítani az érfalat, és kialakul  visszér. A visszérbetegség rontja a végtag vérkeringését, és akár trombózishoz is vezethet. Budapesti visszérgyógyászati magánrendelőnkben kellemes körülmények között várjuk a visszérproblémákkal küzdő pácienseket!
Mikor szükséges a visszérműtét?
Fekélyt megelőző állapotokban kétség kívül egészségügyi kockázatot jelent a visszeresség. Egyéb helyzetekben, a láb nehezedése, dagadása, görcsei illetve esztétikai okokból javasolt a műtét.