Dr. Kiss Attila

sebész, érsebész főorvos

Nem volt orvos a családomban, de mivel az átlagosnál jobb tanuló voltam, 1989-ben, amikor végzős voltam, azt tanácsolták a középiskolai tanáraim, hogy ebben az irányban tanuljak tovább. Elsőre felvettek az orvosegyetemre, és hamar eldőlt az is, hogy jól választottam, erre a pályára vagyok való.

Budapesten jártam egyetemre, ez idő alatt pedig mellékállásban mentőztem. Tulajdonképpen ez a munka szerettette meg velem ezt a szakmát. Azt gondolom, sokat javítana a magyar orvosok mentalitásán, ha mindenki pár évet eltöltene ezen a területen, éles bevetésen. Amikor végeztem, a szolnoki MÁV kórházban éppen volt egy szabad sebész állás. Igaz, a baleseti sebészet jobban vonzott volna, de az általános sebészetet is megszerettem, jó tanítómesterei m voltak. Mire azonban 2001-ben megszereztem a szakvizsgát, már látható volt, hogy a kórházban háttérbe szorul a sebészet, így amikor az akkori érsebész főorvos áthívott a megyei kórházba, munkahelyet váltottam, 2004-ben pedig ezt a szakvizsgát is letettem. Pár évig ezután a két szakterületet még párhuzamosan gyakoroltam, 15 éve azonban már csak érsebészettel foglalkozom.

Az érsebészetet nagyon nehéz jól csinálni. Kevés, hogy az ember fejben összerakja, hogyan lehet elvégezni egy operációt, azt aztán az asztal mellett állva meg is kell tudni valósítani. A szövődmények pedig gyakorlatilag azonnal jelentkeznek: ha például egy érvarrat rosszul sikerül, már a műtét alatt újra vérezni kezd. Az érsebész tehát mindig maga javítja ki a hibáit, ennek köszönhetően pedig egy idő után elkezdi tökéletesíteni munkáját, hiszen azzal a saját életét teszi könnyebbé.

Munkám során artériás és vénás érsebészettel is foglalkozom. Ilyen szakember nagyon kevés van Magyarországon: nagyjából félszáz, többségében ráadásul csak Budapesten elérhetők. A VP-Med-nél a visszérsebészet területén olyan magas színvonalon dolgozhatunk, ami a világ bármely országában megállná a helyét. Ezért is nagy öröm számomra, hogy itt a legújabb technológiákat alkalmazhatom, sőt nemzetközi konferenciákon is rendszeresen részt vehetek.

Egész életemben olyan munkahelyet kerestem, ami képes folyamatosan újdonságokkal ellátni, ezt pedig a VP-Med-nél végre megkaphattam.

Én azt vallom, hogy egy orvos számára a legjobb marketing a gyógyult beteg, ahhoz azonban, hogy ezt valaki elérje, mindig egyre többet kell tanulnia. Ha az ember úgy dolgozik végig egy napot, hogy nem kellett gondolkodnia, szerintem fel kell állnia, mert ez azt jelenti, hogy azon a helyen ő a legokosabb és már nincs kitől tanulnia.

A jó orvos tehát véleményem szerint elsősorban magasan képzett. Emellett a betegek számára fontos az őszinteség is. Az érsebészhez sokszor olyan betegek kerülnek, akiknél gyors döntést kell hozni, ezért tőlem őszinte véleményre számíthatnak a betegek. Nagyhangú, jókedélyű és vidám alak vagyok, a mentőknél töltött évek pedig arra is megtanítottak, hogy kivel hogy kell beszélni. És fontosnak tartom, hogy a betegeim azt érezzék, törődök velük, mert az már fél gyógyulást jelent.

Gyakran ismételt kérdések

további kérdések

Miért romlik nyáron a visszeresség állapota?

Nyáron romlik a visszeresség állapota, amely ilyenkor kellemetlen tüneteket okozhat. A melegben ugyanis az erek kitágulnak, lelassul a vérkeringés és fokozódik a pangás. Javasoljuk, hogy nyáron viseljen kompressziós zoknit és lehetőség szerint kerülje a meleg vizes fürdőket és a szaunázást.

Hogyan történik az érzéstelenítés lézeres és RF műtétnél?

Helyi érzéstelenítést alkalmazunk, szükség esetén intravénás érzéstelenítéssel kiegészítve. A műtét során a lézerszál vagy rádiófrekvenciás (RF) katéter bevezetése előtt az operált területet hígított helyi érzéstelenítő oldattal fecskendezzük körbe, a pontos adagolást ultrahang segítségével ellenőrizzük. A helyi érzéstelenítő hatására a fájdalomérzés az érintett területen megszűnik, azonban a tapintást továbbra is érzi a beteg, ez azonban egyáltalán nem kellemetlen. A vénatörzsek lézeres vagy rádiófrekvenciás (RF) kezelése során a visszér jelentősen felmelegszik, ennek a hőnek egy része a környezetre is átadódhat, mely helyi melegedés formájában észlelhető, azonban ez sem éri el a fájdalom szintjét. Ha mindezek ellenére mégis kellemetlen érzés, fájdalom jelentkezne, a műtétnél jelen lévő altató orvos intravénás fájdalomcsillapítóval, nyugtatóval kiegészíti a műtéti érzéstelenítést.

Fájdalmas?

A modern technológiával történő visszérkezelések előnye (pl. lézeres kezelés), hogy szinte alig járnak fájdalommal, esetleg enyhe csípő érzés jelentkezhet. Ezenkívül minimális a műtét utáni bevérzés a szövetek között, így minimális a sebfájdalom.

Miben segíthet a családterápia?

Manapság sok impulzus és stressz ér minket nap, mint nap. A különböző terápiák és tanácsadások nagy segítséget jelenthetnek, és mára egyre inkább elterjedtek. A családterápia azt emeli ki, hogy a családtagok hatnak egymásra, és lehetséges, hogy egy-egy egészségügyi problémának a hátterében valójában a rossz családon belüli kommunikáció áll. Tudjon meg többet: https://vpmed.hu/szolgaltatasok/psziche-terapia/

Maradandó-e a kezelés?

Az utóbbi évtizedekben rengeteget fejlődött az orvostechnika. Ennek köszönhetően kezeléseink eredménye hosszú távon nem különbözik a hagyományos műtéti eredményektől, ráadásul modern eszközeinkkel lényegesen kisebb a műtéti megterhelés és a kockázat!

Mi a visszérbetegség?

A visszérbetegség a felületes vénás rendszer megbetegedése. A visszereken, más néven a vénákon áramlik vissza a végtagokból a vér a szív felé. Ezt a gravitációval ellentétes irányú áramlást a vénák falában lévő zárószelepként működő billentyűzet és az izomműködés pumpafunkciója biztosítja. Amennyiben különböző okok miatt nem zár jól a billentyűzet, a keringő vér a vénákból nem tud a szív felé teljesen kiürülni, a végtag megduzzad és feszülő érzés jelentkezik. A véráramlás lelassulásának következménye a felületes vénák falának kitágulása és egy önmagát súlyosbító körfolyamat beindulása. A kezeletlen visszérbetegség súlyos szövődmények kialakulásához vezethet.

Műtét után nagy vérömleny alakult ki a combon vagy a lábszáron – vissza kell menni az orvoshoz?

Alapvetően természetes, ha a műtét után pár nappal láthatóvá válik a bőrön is vérömleny, a gond csak akkor van, ha ez folyamatosan növekszik, feszül, gyulladást, lázas állapotot okoz. Ha az eset kérdéses, inkább mutassák meg olyannak, aki ért hozzá.

Lehet baj, ha nem távolítjuk el a tágult visszeret?

A visszérbetegségek következtében a lábszár, a lábujjak vérellátása károsodik. A vénákban pangó vér lerakja a benne lévő színezőanyagokat, ezáltal a bőrön kiütések jelentkeznek. Az elhasznált, kötőszövetekbe szivárgó vér károsítja a szöveteket, azok veszítenek rugalmasságukból. A gyulladt, száraz, elvékonyodott bőr sokkal kevésbé lesz ellenálló a fertőző betegségekre, hamarabb elterjedhetnek a gombás betegségek. A trombózis és az orbánc a bőr apró repedései miatt alakulhat ki.

Néhány év elhanyagolt visszérprobléma már a láb fekélyesedéséhez vezethet.

A következmények elkerülése érdekében érdemes tehát eltávolítani a tágult visszereket. Súlyos esetekben mindenképp sebészi beavatkozás szükséges, amely már a panaszmentes időszakokban is javasolt. Ezzel megelőzhetőek a fájdalmas következmények.

Injekciós kezeléssel leginkább a bőrvénákat tudják kezelni. Ilyenkor gyulladáskeltő anyagot juttatnak a vénafalba, amellyel összetapasztják a beteg vénák falát, így elzárva azokat a keringésből.

Visszérproblémákkal forduljon szakorvoshoz! Várjuk Önt is budapesti visszérgyógyászati magánrendelőnkben!

Bejelentkezés tovább