Facebook Facebook Facebook Facebook

Dr. Kiss Attila

Dr. Kiss Attila

sebész, érsebész főorvos

Nem volt orvos a családomban, de mivel az átlagosnál jobb tanuló voltam, 1989-ben, amikor végzős voltam, azt tanácsolták a középiskolai tanáraim, hogy ebben az irányban tanuljak tovább. Elsőre felvettek az orvosegyetemre, és hamar eldőlt az is, hogy jól választottam, erre a pályára vagyok való.

Budapesten jártam egyetemre, ez idő alatt pedig mellékállásban mentőztem. Tulajdonképpen ez a munka szerettette meg velem ezt a szakmát. Azt gondolom, sokat javítana a magyar orvosok mentalitásán, ha mindenki pár évet eltöltene ezen a területen, éles bevetésen. Amikor végeztem, a szolnoki MÁV kórházban éppen volt egy szabad sebész állás. Igaz, a baleseti sebészet jobban vonzott volna, de az általános sebészetet is megszerettem, jó tanítómesterei m voltak. Mire azonban 2001-ben megszereztem a szakvizsgát, már látható volt, hogy a kórházban háttérbe szorul a sebészet, így amikor az akkori érsebész főorvos áthívott a megyei kórházba, munkahelyet váltottam, 2004-ben pedig ezt a szakvizsgát is letettem. Pár évig ezután a két szakterületet még párhuzamosan gyakoroltam, 15 éve azonban már csak érsebészettel foglalkozom.

Az érsebészetet nagyon nehéz jól csinálni. Kevés, hogy az ember fejben összerakja, hogyan lehet elvégezni egy operációt, azt aztán az asztal mellett állva meg is kell tudni valósítani. A szövődmények pedig gyakorlatilag azonnal jelentkeznek: ha például egy érvarrat rosszul sikerül, már a műtét alatt újra vérezni kezd. Az érsebész tehát mindig maga javítja ki a hibáit, ennek köszönhetően pedig egy idő után elkezdi tökéletesíteni munkáját, hiszen azzal a saját életét teszi könnyebbé.

Munkám során artériás és vénás érsebészettel is foglalkozom. Ilyen szakember nagyon kevés van Magyarországon: nagyjából félszáz, többségében ráadásul csak Budapesten elérhetők. A VP-Med-nél a visszérsebészet területén olyan magas színvonalon dolgozhatunk, ami a világ bármely országában megállná a helyét. Ezért is nagy öröm számomra, hogy itt a legújabb technológiákat alkalmazhatom, sőt nemzetközi konferenciákon is rendszeresen részt vehetek.

Egész életemben olyan munkahelyet kerestem, ami képes folyamatosan újdonságokkal ellátni, ezt pedig a VP-Med-nél végre megkaphattam.

Én azt vallom, hogy egy orvos számára a legjobb marketing a gyógyult beteg, ahhoz azonban, hogy ezt valaki elérje, mindig egyre többet kell tanulnia. Ha az ember úgy dolgozik végig egy napot, hogy nem kellett gondolkodnia, szerintem fel kell állnia, mert ez azt jelenti, hogy azon a helyen ő a legokosabb és már nincs kitől tanulnia.

A jó orvos tehát véleményem szerint elsősorban magasan képzett. Emellett a betegek számára fontos az őszinteség is. Az érsebészhez sokszor olyan betegek kerülnek, akiknél gyors döntést kell hozni, ezért tőlem őszinte véleményre számíthatnak a betegek. Nagyhangú, jókedélyű és vidám alak vagyok, a mentőknél töltött évek pedig arra is megtanítottak, hogy kivel hogy kell beszélni. És fontosnak tartom, hogy a betegeim azt érezzék, törődök velük, mert az már fél gyógyulást jelent.

Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Milyen vizsgálatok lesznek lézeres és rádiófrekvenciás műtét előtt?

A műtét alapvető feltétele az ép mélyvénás keringés, igazolásához duplex ultrahang vizsgálat szükséges. Továbbá EKG vizsgálat történik, ellenőrizzük a laboratóriumi paramétereket, illetve mellkasröntgen felvétel készül. Az aneszteziológiai kockázat felmérés is része az előzetes ambuláns vizsgálatnak.

Mi történik, ha nem kerül sor a beavatkozásra?
A visszérműtét elmaradása esetén várható a panaszok fokozódása, krónikus vénás elégtelenség, lábszárfekély kialakulása, az ilyen szövődményes esetek műtétje jelentősen nagyobb kockázattal jár. A mechano-kémiai ablációs műtétnek abszolút indikációja nincs, csak a kockázat-haszon arány mérlegelése után végezzük el a műtétet. A kozmetikai eredmény néhány héttel a beavatkozás elvégzése után már jól látható.
Milyen tünetei lehetnek a visszerességnek?
Néha fáradtnak, nehéznek érzi a lábát, és éjjelenként lábgörcsei vannak? Úgy gondolja, nem komoly a probléma, ezért csak legyint rá? Éppen ezek a tünetek a visszeresség előjelei!
Mennyi ideig kell műtét után kompressziós harisnyát viselni?
Erre nincs egyértelmű adat, bizonyos vizsgálatok szerint csak 2-3 napig, általában 1-2 hétig javasolják a műtét utáni kompressziót. Az első 1-2 napban valóban fontos a megfelelő nyomás, amely a mélyvénákban az áramlást növelik, az esetleg elszakított visszér oldalágak vérzését, így a kialakuló bőr alatti vérömleny nagyságát csökkentik. Néhány nap után nem kell viselni a harisnyát éjszakára, hacsak egyéb állapot ezt nem indokolja. A napközbeni kompressziót érdemes fokozatosan csökkenteni (este egyre korábban levenni), ha nincs panasz, pár nap alatt elhagyható.
Ha befáslizom a lábam, akkor nem lesz trombózisom?
A jól megválasztott fásli és kompressziós harisnya valóban csökkenti a trombózis előfordulását. Azonban harisnyánál fontos a megfelelő kompressziós fokozat és kiterjedés (térd vagy combtő) betartása, a fásli minősége (kellően rugalmas) és felhelyezése meghatározza a kezelés sikerességét.
Hogyan tudok bejelentkezni?
A VP-Med Egészségcentrumba telefonon, emailen vagy online is be tud jelentkezni. Az online bejelentkezéshez kattintson ide.  Telefonszámunk: 36 30 963 1363 Email címünk: info@vpmed.hu Forduljon hozzánk bizalommal!
Melyek a visszérbetegség stádiumai?
Az első stádium esetén enyhe panaszok kísérik a kórképet, duplex vizsgálat szerint ép a billentyűzet, terhelésre a láb és a lábszár duzzanata, viszketés, égő érzés tapasztalható. A második stádium esetén mérsékelt panaszok jelentkeznek, látható a visszeresség, duplex ultrahang vizsgálat szerint elégtelen vénabillentyű diagnosztizálható. A harmadik stádiumban lezajlott, ismételt visszérgyulladások fordulnak elő, barnásan elszíneződött bőr szemrevételezhető a lábszáron. A negyedik stádiumban súlyos vénás keringési elégtelenség, lábszárfekély, maradandó szöveti károsodás állapota alakul ki.
Hogyan zajlik a lézeres és rádiófrekvenciás visszérműtét?
A visszérműtét előtt a láthatóan kitágult vénákat speciális tollal kijelöljük. Első lépésként ultrahang ellenőrzés mellett vezetőkatétert helyezünk a kezelendő fő vénatörzsbe, ennek végét a közvetlenül a mélyvénás rendszerbe történő beömlésig vezetjük fel, ezt követi a helyi érzéstelenítés. Lézeres műtét során a vezetőkatéteren visszük a kezelés helyére a lézerszálat, majd folyamatos ultrahang kontroll mellett a szálat és a katétert együtt lassan visszahúzzuk az érben, miközben a lézerenergia a szál végének közvetlen környezetében a vért felmelegíti. A hő hatására a vér koagulálódik és az energia az érfalra is áttevődik, annak fehérjéi kicsapódnak, az érfal összezsugorodik, elzáródik. Rádiófrekvenciás (RF) visszérműtét során rövid vezetőkatéteren át visszük a kezelés helyére a rádiófrekvenciás ( RF) katétert, majd folyamatos ultrahang kontroll mellett azt lassan visszahúzzuk az érben, miközben a rádiófrekvenciás energia az érfalat felmelegíti. A hő hatására az érfal fehérjéi kicsapódnak, az összezsugorodik, elzáródik. A kezelés folyamata az ultrahang képen jól ellenőrizhető. A fő vénatörzs kezelése után a további oldalágakat érzéstelenítés után külön szúrásokból kezeljük, elzárjuk. A kezelés eredménye páciensenként eltérő lehet.
open

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy rendelőnk a megszokott nyitvatartás mellett üzemel. Bővebb információ