sebész, érsebész főorvos
Nem volt orvos a családomban, de mivel az átlagosnál jobb tanuló voltam, 1989-ben, amikor végzős voltam, azt tanácsolták a középiskolai tanáraim, hogy ebben az irányban tanuljak tovább. Elsőre felvettek az orvosegyetemre, és hamar eldőlt az is, hogy jól választottam, erre a pályára vagyok való.
Budapesten jártam egyetemre, ez idő alatt pedig mellékállásban mentőztem. Tulajdonképpen ez a munka szerettette meg velem ezt a szakmát. Azt gondolom, sokat javítana a magyar orvosok mentalitásán, ha mindenki pár évet eltöltene ezen a területen, éles bevetésen. Amikor végeztem, a szolnoki MÁV kórházban éppen volt egy szabad sebész állás. Igaz, a baleseti sebészet jobban vonzott volna, de az általános sebészetet is megszerettem, jó tanítómesterei m voltak. Mire azonban 2001-ben megszereztem a szakvizsgát, már látható volt, hogy a kórházban háttérbe szorul a sebészet, így amikor az akkori érsebész főorvos áthívott a megyei kórházba, munkahelyet váltottam, 2004-ben pedig ezt a szakvizsgát is letettem. Pár évig ezután a két szakterületet még párhuzamosan gyakoroltam, 15 éve azonban már csak érsebészettel foglalkozom.
Az érsebészetet nagyon nehéz jól csinálni. Kevés, hogy az ember fejben összerakja, hogyan lehet elvégezni egy operációt, azt aztán az asztal mellett állva meg is kell tudni valósítani. A szövődmények pedig gyakorlatilag azonnal jelentkeznek: ha például egy érvarrat rosszul sikerül, már a műtét alatt újra vérezni kezd. Az érsebész tehát mindig maga javítja ki a hibáit, ennek köszönhetően pedig egy idő után elkezdi tökéletesíteni munkáját, hiszen azzal a saját életét teszi könnyebbé.
Munkám során artériás és vénás érsebészettel is foglalkozom. Ilyen szakember nagyon kevés van Magyarországon: nagyjából félszáz, többségében ráadásul csak Budapesten elérhetők. A VP-Med-nél a visszérsebészet területén olyan magas színvonalon dolgozhatunk, ami a világ bármely országában megállná a helyét. Ezért is nagy öröm számomra, hogy itt a legújabb technológiákat alkalmazhatom, sőt nemzetközi konferenciákon is rendszeresen részt vehetek.
Egész életemben olyan munkahelyet kerestem, ami képes folyamatosan újdonságokkal ellátni, ezt pedig a VP-Med-nél végre megkaphattam.
Én azt vallom, hogy egy orvos számára a legjobb marketing a gyógyult beteg, ahhoz azonban, hogy ezt valaki elérje, mindig egyre többet kell tanulnia. Ha az ember úgy dolgozik végig egy napot, hogy nem kellett gondolkodnia, szerintem fel kell állnia, mert ez azt jelenti, hogy azon a helyen ő a legokosabb és már nincs kitől tanulnia.
A jó orvos tehát véleményem szerint elsősorban magasan képzett. Emellett a betegek számára fontos az őszinteség is. Az érsebészhez sokszor olyan betegek kerülnek, akiknél gyors döntést kell hozni, ezért tőlem őszinte véleményre számíthatnak a betegek. Nagyhangú, jókedélyű és vidám alak vagyok, a mentőknél töltött évek pedig arra is megtanítottak, hogy kivel hogy kell beszélni. És fontosnak tartom, hogy a betegeim azt érezzék, törődök velük, mert az már fél gyógyulást jelent.
Helyi érzéstelenítést alkalmazunk, szükség esetén intravénás érzéstelenítéssel kiegészítve. A műtét során a lézerszál vagy rádiófrekvenciás (RF) katéter bevezetése előtt az operált területet hígított helyi érzéstelenítő oldattal fecskendezzük körbe, a pontos adagolást ultrahang segítségével ellenőrizzük. A helyi érzéstelenítő hatására a fájdalomérzés az érintett területen megszűnik, azonban a tapintást továbbra is érzi a beteg, ez azonban egyáltalán nem kellemetlen. A vénatörzsek lézeres vagy rádiófrekvenciás (RF) kezelése során a visszér jelentősen felmelegszik, ennek a hőnek egy része a környezetre is átadódhat, mely helyi melegedés formájában észlelhető, azonban ez sem éri el a fájdalom szintjét. Ha mindezek ellenére mégis kellemetlen érzés, fájdalom jelentkezne, a műtétnél jelen lévő altató orvos intravénás fájdalomcsillapítóval, nyugtatóval kiegészíti a műtéti érzéstelenítést.
Erre a kérdésre hiteles választ csak a részletes vizsgálatok által felállított diagnózis birtokában lehet adni, hiszen a visszérbetegségnek súlyossági foktól függően több stádiuma van.
A visszérbetegség minden stádiumában alkalmazható kompressziós kezelés, azaz a lábszárak összenyomása útján az izompumpa funkció javítása. A kompressziós kezelések eszköze a rugalmas pólya és a különböző gyógyharisnyák. A kompressziós kezelés eredményeképp a billentyűk záródása javul és a szövetek oxigénellátottsága fokozódik. Belsőleg szedendő, erek állapotát javító készítmények is forgalomban vannak, illetve külsőleg alkalmazható kenőcsök, krémek is enyhíthetik a tüneteket. A megfelelő terápia kiválasztása azonban a kezelő orvos tájékoztatásán alapuló közös döntés kell, hogy legyen.
Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy rendelőnk a megszokott nyitvatartás mellett üzemel. Bővebb információ