ÉRSEBÉSZET BUDAPESTEN

Az érszűkület gyanúja már a panaszok alapján felmerül. A panaszok jellege és súlyossága a szűkület helyétől és mértékétől, a megkerülő érhálózat fejlettségétől, a társbetegségektől és számos egyéb tényezőtől is függ. Leggyakoribb a lábikra izomzatában jelentkező fáradtság, mely bizonyos távolság megtétele után rendszeresen jelentkezik a beteg végtagon, a láb elsápad, később kivörösödik, a szőrzet kihullik, a bőr elvékonyodik, a körmök lassan nőnek, a sebek nehezen gyógyulnak. Fenti panaszok esetén a betegség a lágyékhajlat alatti érszakaszt érinti. Ha a hasi, illetve csípőverőerek szűkülnek be, vagy záródnak el, típusosan a farizomzatban, csípőtájékon jelentkezik fájdalom, melyet a végtagok elsápadása és éreredetű impotencia kísérhet. Súlyos, elhanyagolt esetben nyugalomban sem szűnő fájdalom, a végtag érzés- és mozgászavara, bőrterületek elhalása alakulhat ki, mely kezelés nélkül visszafordíthatatlanná válhat. A betegvizsgálat során a fent említett elváltozások láthatóak. Megtapintjuk a pulzusokat, meghallgatjuk az erek zörejét, majd megmérjük a karokon és a lábakon a vérnyomást és kiszámítjuk a Doppler-indexet (ld. feljebb). Bizonytalanság esetén az artériák ultrahang vizsgálata adhat pontosabb információt a keringésre vonatkozóan. Amennyiben műtéti kezelés jön szóba, további diagnosztikus vizsgálatok szükségesek: ez lehet érfestés, computer tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia (MR) vizsgálat. Az elkészült leletek és képek birtokában tudjuk felállítani a műtéti tervet, vagy meghatározni a további kezelés menetét. A nyaki erek betegségére neurológiai tünetek hívhatják fel a figyelmet, de gyakran tünetmentes betegnél egyéb irányú kivizsgálás során derül ki a betegség. Ha a nyaki erek duplex ultrahang vizsgálata jelentős mértékű szűkületet igazol, koponya CT vizsgálat, és érfestés vagy CT illetve MR angiográfia szükséges a műtéti terv felállításához. Egyéb műtét előtt 60 éves kor felett rutinszerűen elvégezzük a nyaki erek ultrahangos diagnosztikáját.