Csomor Csilla színművésznő is a VP-Med Egészségcentrum lézeres visszérműtétjét választotta

Gyakran ismételt kérdések

Mi történik, ha nem kerül sor a beavatkozásra?

A visszérműtét elmaradása esetén várható a panaszok fokozódása, krónikus vénás elégtelenség, lábszárfekély kialakulása, az ilyen szövődményes esetek műtétje jelentősen nagyobb kockázattal jár. A mechano-kémiai ablációs műtétnek abszolút indikációja nincs, csak a kockázat-haszon arány mérlegelése után végezzük el a műtétet. A kozmetikai eredmény néhány héttel a beavatkozás elvégzése után már jól látható.

Műtét után nagy vérömleny alakult ki a combon vagy a lábszáron – vissza kell menni az orvoshoz?

Alapvetően természetes, ha a műtét után pár nappal láthatóvá válik a bőrön is vérömleny, a gond csak akkor van, ha ez folyamatosan növekszik, feszül, gyulladást, lázas állapotot okoz. Ha az eset kérdéses, inkább mutassák meg olyannak, aki ért hozzá.

Hogyan zajlik a lézeres és rádiófrekvenciás visszérműtét?

A visszérműtét előtt a láthatóan kitágult vénákat speciális tollal kijelöljük. Első lépésként ultrahang ellenőrzés mellett vezetőkatétert helyezünk a kezelendő fő vénatörzsbe, ennek végét a közvetlenül a mélyvénás rendszerbe történő beömlésig vezetjük fel, ezt követi a helyi érzéstelenítés. Lézeres műtét során a vezetőkatéteren visszük a kezelés helyére a lézerszálat, majd folyamatos ultrahang kontroll mellett a szálat és a katétert együtt lassan visszahúzzuk az érben, miközben a lézerenergia a szál végének közvetlen környezetében a vért felmelegíti. A hő hatására a vér koagulálódik és az energia az érfalra is áttevődik, annak fehérjéi kicsapódnak, az érfal összezsugorodik, elzáródik. Rádiófrekvenciás (RF) visszérműtét során rövid vezetőkatéteren át visszük a kezelés helyére a rádiófrekvenciás ( RF) katétert, majd folyamatos ultrahang kontroll mellett azt lassan visszahúzzuk az érben, miközben a rádiófrekvenciás energia az érfalat felmelegíti. A hő hatására az érfal fehérjéi kicsapódnak, az összezsugorodik, elzáródik. A kezelés folyamata az ultrahang képen jól ellenőrizhető. A fő vénatörzs kezelése után a további oldalágakat érzéstelenítés után külön szúrásokból kezeljük, elzárjuk. A kezelés eredménye páciensenként eltérő lehet.

Mi történik, ha nem távolítjuk el a tágult visszeret?

A tág visszérben felhalmozódó vér keringése lassú, ezért könnyebben trombotizál, mint az egészséges véna. A tartósan magas vénás nyomástól pigmentáció, fekély kialakulásának veszélye áll fenn. Azonban e szövődmények kialakulása előre nem megjósolható, kompressziós kezeléssel a trombózis és fekély kialakulásának rizikója jelentősen csökkenthető.

Mit kell tudni a lábszárfekélyről?

A krónikus vénás betegségek legsúlyosabb formája, késői szövődménye a lábszárfekély kialakulása. Az érintett terület bőre fokozottan pigmentált, elszíneződött, később elfehéredik, a bőr elvékonyodik, a bőr alatti kötőszövet megvastagodik, az érintett terület sokszor igen fájdalmas, gyakran gyulladt, az egész lábszár megduzzadt, ödémás. Kis sérülés hatására, vagy akár spontán is felületes, gyulladásos környezetű fekélyek alakulnak ki, melyek nehezen gyógyulnak, fájdalmasak. Új lehetőséget teremt a helyi sebkezelésben a lézer alkalmazása. Lézerünk segítségével a sebtisztítást végezzük el, a sugár a sebet felületesen rétegről-rétegre megtisztítja, fertőtleníti, mindezt fájdalommentesen. További információ: https://vpmed.hu/informaciok/fekelykezeles/

Mennyi ideig kell kórházban maradni a visszérműtétet követően?

A visszérkezelés ambuláns sebészeti beavatkozásként történik: panaszmentesség esetén a műtét után rövid idővel kísérővel távozhat.

Mi az oka a visszeresség kialakulásának?

Kialakulása egyrészt örökletes, tehát a nagyszülők fontos szerepet játszhatnak benne! Az oka, hogy az erekben lévő billentyűk nem zárnak tökéletesen, így visszaáramlik a vér, amelytől az érfal kitágul, és a benne lévő vér pangásához vezet. Az örökletességen túl a mozgáshiány és a túlsúly is hozzájárulhatnak a kialakulásához. A panaszokkal érdemes minél gyorsabban szakemberhez fordulni!

Minek megoperálni a visszeret, úgyis kiújul!

Sokszor lehet hallani, hogy egyesek azért nem akarnak műtétet, mert a környezetükben sokan vannak, akiknek kiújult műtét után. A kiújulás – recidíva – leggyakoribb oka a nem megfelelő műtéti technika, amely sajnos még érsebészek között is előfordul, de nem érsebészek között nagyon magas. Ennek oka legtöbbször az, hogy nem végeznek ultrahang vizsgálatot a műtét előtt illetve alatt, így a beavatkozás „vakon” történik, nem a megfelelő értörzset kezelik, vagy nem megfelelő módon kezelik. Megfelelő technikával, modern módszerekkel a kiújulás lényegesen ritkábban fordul elő!

Bejelentkezés tovább