Eddig is népbetegségnek számított, az egy éve tartó vírushelyzet miatt azonban még inkább növekszik azoknak a száma, akik visszerességgel, visszértágulatokkal szembesülnek az alsó végtagokon. Hazánkban minden harmadik ember találkozik ezzel az egészségügyi problémával élete során. Bár azt hihetnénk, ez csak esztétikai kérdés, valójában súlyos egészségügyi problémákat is okozhat, elég csak a vénás elégtelenséget vagy a lábszár-fekélyt megemlíteni.
Az emberi test három fontos érrendszeri hálózattal rendelkezik: az artériás, a nyirok- és a vénás keringési rendszer bár különálló feladatot lát el, mégis egymással összhangban működik. A vénás keringési rendszer elégtelen működése visszértágulatok kialakulásához, illetve vénás keringési elégtelenséghez vezethet. A kékes színű, súlyosabb esetekben kanyargós, kidudorodó erek a vénás keringési zavar jelei és akár súlyos szövődményeket is okozhatnak. Az elváltozás középpontjában a vénák falának meggyengülése és kitágulása, valamint a vénabillentyűk elégtelen működése áll.
„A visszeresség kialakulásának leggyakoribb okai között első helyen kell megemlíteni a mozgásszegény, sok üléssel járó életmódot, ami éppen olyan káros az emberi szervezetre és így a vénás keringésre, mint az álló helyzetben töltött hosszú órák. Aki nem figyel oda magára és a rendszeres testmozgásra, annak lelassul a vérkeringése és idővel megjelenhetnek a visszérbetegség tünetei, vagy a már meglévő tünetek rohamosan súlyosbodnak” – jelentette ki Dr. Szabó Attila érsebész, visszér specialista.
A mozgásszegény életmód mellett a túlsúly és a vitaminhiány, vagyis a nem megfelelő összetételű tápanyag bevitel, a túlzott alkoholfogyasztás károsítja a szervezet egészséges működését. Hazánkban eddig is magas volt a túlsúlyosak száma, a járvány kezdete óta pedig egyre többen számolnak be megnövekedett testsúlyról és az alkoholfogyasztás mértéke is nőtt. Az életmód mellett meghatározó még a visszerességben az öröklött keringési zavar, kötőszöveti gyengeség, szív- és érrendszert érintő betegségek, cukorbetegség, illetve a várandósság.
Magyarországon minden 3. ember találkozik élete során visszerességgel, 70-30% arányban a nők a veszélyeztetettebbek. Mivel az elmúlt év nagy részében a többségnek csökkentek a mozgással kapcsolatos lehetőségei, a szakemberek azt tapasztalják, hogy jelentősen súlyosbodnak a már korábban kialakult visszeres tünetek.
„A hozzám forduló páciensek elmondják, eddig nem tapasztaltak tüneteket, mostanában azonban egyre többször éreznek lábdagadást, fájdalmat, nehézláb érzést, ezek súlyosbodó visszerességre utalnak. Az elégtelen vénás keringéssel azért is szükséges foglalkozni, mert nemcsak visszértágulathoz, hanem vénás pangáshoz és vénás trombózishoz és végül akár lábszár-fekélyhez is vezethet. Ezek már súlyos szövődmények, amelyek károsodást okozhatnak a szervezetben” – tette hozzá az érspecialista.
Azon túl, hogy szakorvosi segítséget szükséges kérni és változtatni kell az életmódon, a kialakult visszértágulatokkal is foglalkozni kell. Ma már számos műtéti eljárás áll rendelkezésre a tünetek megszüntetésére. Évtizedekkel korábban a hagyományos műtéti eljárással több metszésen keresztül távolították el a kitágult visszeret. Ebben az esetben azonban nagyobb az esély szövődményekre és tartós fájdalommal, akár sebfertőzéssel, illetve hosszabb gyógyulással is járhat. 10-12 éve terjedtek el a modern visszérműtétek, amelyek során lézeres, rádiófrekvenciás, mikrohullámú, ragasztásos vagy szkleroterápiás módszerrel, helyi érzéstelenítésben, egy tűszúrással végzik el a visszértágulat megszüntetését. Ezek az eljárások csaknem fájdalommentesek, nem járnak szövetsérüléssel, minimális a szövődmények előfordulása és a páciens saját lábon távozhat a műtétről, majd másnap dolgozhat, egy héttel később pedig akár sportolhat is. A világ egyes országaiban már csaknem kizárólag a modern műtéti módszereket alkalmazzák.
„Sokakat a félelem tart vissza attól, hogy szakembert keressenek fel. Az új műtéti módszerek alig 20-30 percet vesznek igénybe és a páciensek többnyire meglepődnek, hogy alig éreztek valamit” – tette hozzá Dr. Szabó Attila.
A lábszárfekélyről már olvashattak weboldalunkon, azonban mivel szeretnénk felhívni figyelmüket, hogy a legnehezebbnek tűnő esetekben is tudunk segíteni, így a jelen blogbejegyzésünkben egy nem szakszerűen kezelt páciens gyógyulását mutatjuk be Önöknek.
Az ödémás lábról már több alkalommal is írtunk Önöknek. Sajnos a mai napig előfordul, hogy a kezdeti jeleknek nem tulajdonítunk nagy jelentőséget, pedig az esti lábdagadás tipikusan az első, intő jelek egyike. Habár a jelen blogbejegyzésben ismertetett ödémás seb ritka, maga a probléma igen gyakori és elkerülhető, ha a kezdeti tünetekre odafigyelünk.
A lábszárfekélyről már több esetben írtunk Önöknek, hiszen napjainkban az egyik leggyakoribb probléma, amellyel felkeresik szakrendelésünket. Jelen blogbejegyzésünkben egy 61 éves hölgy páciensünk sebkezelésének gyógyulását mutatjuk be Önöknek.
Mint minden kórképnek, a visszérbetegség kialakulásának is számos rizikótényezője van. Az örökletes hajlam a vénás betegségek megjelenésében is komoly szerepet játszik, a kórkép családi halmozódásának előfordulása esetén, az utódokban nagyobb eséllyel alakul ki visszeresség. Amennyiben visszérbetegség az egyik szülőnél jelentkezik, a gyermeknek, ötven százaléka esélye van arra, hogy esetében is jelentkeznek visszeres problémák.
Ha mindkét szülő visszérbetegségben szenved, az utódoknál "már" hatvan százalék az esély arra, hogy életük során visszérbetegség alakul ki. Hangsúlyozni kell azonban, hogy számos életmódbeli tényező is befolyásolja a kórkép megjelenését, így azok, akiknél családi "örökség" a visszeresség, tudatos életvezetéssel segíthetnek a visszeresség kialakulásának megelőzésében, illetve a kórkép megjelenésének késleltetésében.
Visszérpanaszok esetén forduljon bizalommal visszérgyógyászati magánrendelésünkön Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialistához!
(c) 2024 VPMED Kft., minden jog fenntartva.
